2008. június 12., csütörtök

A belső várkastély - Istent akarom látni 2.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Első fejezet - A belső várkastély

Avilai Szent Teréz (Teresa de Jesús) 1577-ben 62 évesen írta a Belső várkastélyt. 15 évvel korábban, 1562-ben alapította első reformált zárdáját, az avilai Szent Józsefet. Ekkor, egy híres látomása során, szeráf szúrta át a szívét és

"...Teresa befogadta mind a lélek zsengéje ajándékát – amit Isten a rendalapítóknak ad –, mind az eljövendő lelki gyemeket számának megfelelő belső gazdagságot és nagyságot.Ezt nevezzük a szellemi anyaság kegyelmének Ez olyan karizma, ami képessé teszi az embert többek között arra, hogy azt a tanítást, ami a lelkek fejlődéséhez szükséges, át tudja hagyományozni." (28.)

1567-ben Rubeo generális kívánságára megkezdte a reform kiszélesítését. 1571-ben, négy évi sikeres munka után (mind a férfi- mind a női-ágon reform-kolostorokat alapít) a vizitátor visszarendeli főnöknőnek az avilai Megtestesülés Kolostorba, ahol előzőleg 26 évet töltött.

"Teresa maga szívesen elmenekült volna ez elől a kereszt elől. Az Úr azonban engedelmességet követelt tőle. Igy odament a Megtestesülés Kolostorba és legyőzte a nővérek indulatos és zajos ellenállását. Isten Teresát ezért az áldozatáért a lelki házasság kegyelmével jutalmazta meg." (18.)

1574-ben felszabadul ez alól a feladat alól. A következő két évben nagy sikerrel viszi tovább a kolostoralapításokat.

A nem reformált kolostorok azonban megsokallták mindezt és ellentámadásba kezdtek, Piacenzában (Itália) a rendi gyülésen bevádolták a terézi reformot. A rendi gyülés úgy határozott, hogy a refrom híveit rebellisként kell kezelni, Teresának be kell fejeznie az alapításokat és egy általa választott kolostorba kell visszavonulnia. Teresa, noha joga lett volna tovább folytatni az alapításokat, mégis engedelmekedni akart a rendi gyülés határozatának és Toledót választotta visszavonulási helyéül, ahova 1576 juliusában meg is érkezett.

Toledóban gyóntatója megparancsolja neki, hogy írjon az imádságról. Teresa engedelmeskedni akar, de nem tudja mit írjon, úgy érzi, hogy már mindent megírt, hiszen már megírta az Önéletrajzát és A tökéletesség útját is. Kéri Istent, segítsen, mit kell mondania. Válaszul 1577 június 2-án, Szentháromság ünnepén megkapja a látomást a kegyelemben lévő lélek állapotáról:

"Az igazak lelkét úgy mutatta be Teresának, mintha az egy kristály vagy egy nagyon tiszta gyémánt lenne, amelyen keresztülragyog az isteni tűz fénye, sőt, Isten maga, aki a legbelsőbb centrumban található. Teresa mindazonáltal azt vette észre, hogy a kristálygömb annál fényesebben világít, minél jobban közelít az ember a belső tűzhöz. A különböző erősségű fények, különböző kerületeket hoznak létre, amelyek, koncentrikus körökként elkülönülnek egymástól a kristály belsejében. Ezek az elválasztott zónák – amelyek befelé haladva egyre világosabbak – képezik az egyes lakásokat, amelyek mindegyike még számos belső részre osztódik."(22.)


Hét lakásra osztja fel a várat, ugyanígy a könyvet is hét részre, amelyeket további fejezetekre tagol. Ennek a látomásnak a fényétõl vezettetve Teresa lakásról lakásra haladva elmondja mondazt, ami az ima egyes fejlődési szakaszaihoz kapcsolódik.

Könnyen, gyorsan, javítás és átnézés nélkül száguld előre és 1577 november 29-én elkészül az egésszel. A megszakításokat is beleszámítva nagyjából három hónap - este vagy éjjel, mert napközben a vallási gyakorlatok, a kapcsolattartás, a levelezés és a házimunkák veszik igénybe.

"A kettős kegyelem – lelki házasság és lelki anyaság – hatása alatt Teresa a keresztény irodalom egyik mestermûvével ajándékozott meg minket, amely talán minden idők legnagyobbszabású, legteljesebb és legjobban strukturált szellemi alkotása."(29.)

Az Istennel való egyesülés szakaszai Avilai Szent Teréz szerint - Istent akarom látni 1.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján)

Marie-Eugènenek misztika terézi útjáról szóló könyve elején a német kiadásban egy összefoglaló táblázatot találhatunk az egész útról:

"ELSŐ SZAKASZ
Isten a szokásos kegyelmeket adja

1. LAKÁS
A szellemi élet szinte kialudt.
Isten működése: Nincs semmilyen megnyilvánulása.
A keresztény tevékenysége: Kerüli a halálos bűnt.
Jézus Krisztus: Jézus Krisztust az Evangéliumban keresik és megismerkednek legszentebb emberségével.

2. LAKÁS
Kemény erőfeszítések és fájdalmas elszakadások.
Isten működése: Érezhető vigasztalások és szárazságok.
A keresztény tevékenysége: Gyakorolja a belső imát és az összeszedettséget, meg akarja javítani a hibáit, rendszeres lelki élet és a szükséges elszakadások megvalósításán fáradozik. Komoly és kitartó igyekezet, amelyet az olvasmányok, a lelki vezetés, a hasonló törekvésű barátok támogatnak.
Jézus Krisztus: Jézus Krisztust az Evangéliumban keresik és megismerkednek legszentebb emberségével.

3. LAKÁS
Túlsúlyba jutnak az ésszerű cselekedetek.
Isten működése: Megadja, hogy az ember könnyen össze tudja magát szedni.
A keresztény tevékenysége: A jól rendezett lelki élet eredményeképpen megóvja magát a bűnöktől és gyakorolja az egyszerűsített belső imát.
Jézus Krisztus: Jézus Krisztust az Evangéliumban keresik és megismerkednek legszentebb emberségével.

MÁSODIK SZAKASZ
Isten különleges kegyelmeket ad.

BEVEZETŐ RÉSZ:
Isten működése: Isten a Szentlélek ajándékain keresztül egyre inkább megragadja az embert, meghódítja és az ember teljesen át akarja adni Neki magát.
A keresztény tevékenysége: Felveszi Isten ritmusát, az alázatosság és a türelem gyakorlásán keresztül átadja magát Neki, és Isten működését energikus aszkézissel mozdítja elő.
Jézus Krisztus: Az isteni szeretet Bölcsessége működésbe lép.

4. LAKÁS:
Az érzékek éjszakája. A nyugalom imája.
Isten működése: Isten belső jelenléte megmutatkozik a a vakító fényen (éjszaka) és a szerető birtokbavételen (passzív összeszedettség, nyugalom imája) keresztül.
A keresztény tevékenysége: Isten működését az imában tiszteletben tartani; ehhez béke, csend és csökkentett aktivitás. Az imán kívül energikus aszkézis, hogy a szellemi főbűnöket sikerüljön kiírtani.
Jézus Krisztus: A Bölcsesség engedi megtapasztalni magát.

5. LAKÁS:
Az akarat egyesülése.
Isten működése: Olykor a misztikus egyesülés kegyelme után az akarat teljes mértékben Isten birtokában van.
A keresztény tevékenysége: A hit és az engedelmesség hűséges gyakorlása.
Jézus Krisztus: A Bölcsesség birtokba veszi az akaratot örök terve, az Egyház számára.

6. LAKÁS:
A szellem éjszakája: szentté és hithirdetővé formálódás.
Isten működése: Isten megtisztítja és gazdaggá teszi a lelket a szellemben és az aktív lelkierőkben történő érintéseivel.
A keresztény tevékenysége: Csendes türelemben Istennek átadja magát. Szegénység, remény és szellemi gyermekség.
Jézus Krisztus: Egyesülés Krisztussal, a Megváltóval és Máriával, a tökéletes anyával.

7. LAKÁS:
Átalakító egyesülés.
Isten működése: Isten tökéletesen birtokba veszi az embert, hogy az az Egyházért kűzdjön.
A keresztény tevékenysége: Tökéletes tisztaság és szeretet. A keresztény az Egyház szolgálatában áll.
Jézus Krisztus: Egyesülés a "teljes Krisztus"-sal." (6-7.)

Aquinói Szent Tamás élete és művei az interneten

Az interneten Tamásról természetesen hatalmas anyag van. Az alábbiak olyan lapok, amelyeket én használok és szerintem kiindulásnak nagyon jók.

Corpus Thomisticum - Enrique Alarcón könyvtára a navarrai egyetem lapján: Tamás összes művei, index, bibliográfia, és – ami különösen nagy segítség Tamás olvasásához – Ludwig Schütz teljes Thomas-Lexikona.
Thomas Institut te Utrecht - Nagyon gazdag linkgyűjteményt ad.
Summa Theologia - A Summa Theologia angolul a New Advent lapján
Suma Teológica - Spanyolul az Opus Dei lapján.

Edith Stein élete és művei az interneten

Mivel Magyarországon a szemlélődés elméletéről és gyakorlatáról szóló szakirodalom szinte teljesen hozzáférhetetlen, az interneten megtalálható írásokból készítettünk egy válogatást a Hortus Carmelin, Könyvtár az interneten címmel. Itt egyrészt összegyűjtöttünk néhány nagyobb internetes keresztény könyvtárat. Emellett pedig közvetlenül a misztika terézi útjára koncentrálva olyan lapokat adunk közre, amelyek vagy szentekről és mesterekről vagy magáról a szemlélődésről szólnak, illetve a terézi út történeti és teológiai hátteréhez kapcsolódnak. Az alábbi gyűjtemény ennek a könyvtárnak egy része.

Anyagok Edith Stein ( A Szent Keresztről nevezett Teréz Benedicta) életéről az interneten:

Edith Stein - A sarutlan kármeliták központi lapja Edith Steinről.
Edith Stein Gesellschaft - Az Edith Stein Társaság lapja.
Edith Stein - A kölni püspökség lapja Edith Steinről.
Saint Edith Stein - Az ausztrál kármeliták nagyon gazdag lapja Edith Steinről.
Santa Teresa Benedicta de la Cruz - A Mercaba könyvtár nagyon gazdag anyagot felvonultató lapja Edithről.
Teresa Benedetta della Croce Edit Stein - A Vatikán lapja.
Edith Stein - A Wikipedia lapja olaszul.
S. Teresa Benedetta - A lombardiai sarutlan kármeliták lapja.
Edith Stein - Nagyon részletes lap az életéről és a munkásságáról, olaszul.

Művei az interneten:

Volumen IV of the Collected Works of b. Edith Stein
Letter to the Pope

La mujer como miembro del Cuerpo Místico de Cristo
Como llegué al Carmelo de Colonia

Il silenzio colpevole

Vele kapcsolatos irodalom az interneten:

Simposio internazionale. Teresianum - Roma 1998.
Associazione Italiana Edith Stein - Az olasz Edith Stein Társaság honlapja.
open directory project - Edith Stein irodalom olaszul.

Boldog Szentháromságról nevezett Erzsébet élete az interneten

Mivel Magyarországon a szemlélődés elméletéről és gyakorlatáról szóló szakirodalom szinte teljesen hozzáférhetetlen, az interneten megtalálható írásokból készítettünk egy válogatást a Hortus Carmelin, Könyvtár az interneten címmel. Itt egyrészt összegyűjtöttünk néhány nagyobb internetes keresztény könyvtárat. Emellett pedig közvetlenül a misztika terézi útjára koncentrálva olyan lapokat adunk közre, amelyek vagy szentekről és mesterekről vagy magáról a szemlélődésről szólnak, illetve a terézi út történeti és teológiai hátteréhez kapcsolódnak. Az alábbi gyűjtemény ennek a könyvtárnak egy része.

Anyagok Boldog Szentháromságról nevezett Erzsébet (Elisabeth de la Trinité) életéről az interneten:

Elisabeth de la Trinité - A francia kármeliták lapja Szentháromságról nevezett Erzsébetről.
Isabel de la Trinidad - A kasztíliai provincia lapja Erzsébetről.
Bibliografia fondamentale - Alapvető bibliográfia a sarutlan kármeliták lapján.
Blessed Elizabeth of Trinity - A New Orleans/Covington-i kármelita nővérek lapja Erzsébetről.
Elisabetta della Trinità - Rövid életrajz a Monastero Virtuale lapján.
B. Elisabetta della Trinità - Hosszabb életrajz a szicíliai sarutlan kármeliták lapján, amelyhez gazdag fényképgyűjtemény is tartozik.

Gyakorlatilag nem találtam írását az interneten.

Lisieux-i Kis Szent Teréz élete és művei az interneten

Mivel Magyarországon a szemlélődés elméletéről és gyakorlatáról szóló szakirodalom szinte teljesen hozzáférhetetlen, az interneten megtalálható írásokból készítettünk egy válogatást a Hortus Carmelin, Könyvtár az interneten címmel. Itt egyrészt összegyűjtöttünk néhány nagyobb internetes keresztény könyvtárat. Emellett pedig közvetlenül a misztika terézi útjára koncentrálva olyan lapokat adunk közre, amelyek vagy szentekről és mesterekről vagy magáról a szemlélődésről szólnak, illetve a terézi út történeti és teológiai hátteréhez kapcsolódnak. Az alábbi gyűjtemény ennek a könyvtárnak egy része.

Anyagok Lisieux-i Kis Szent Teréz (Thérèse de Lisieux) életéről az interneten:

Santa Teresa de Lisieux - A sarutlan kármeliták központi lapja Terézről.
Thérèse de Lisieux - A francia kármeliták lapja Terézről.
Sanctuaire de Lisieux - A lisieux-i kegytemplom lapja Terézről.
S. Teresa di Lisieux - A Monastero Virtuale lapja Terézről.

Művei az interneten:

franciául:

Florilège de textes
Manuscrit A
Manuscrit B
Manuscrit C

angolul:

The story of Soul.
Counsels and Reminiscences
Letters of Saint Therese to Her Sister Celine
Poems of Saint Therese
Prayers of Saint Therese

Vele kapcsolatos irodalom az interneten:

A Mercaba könyvtárban spanyol nyelvű tanulmányok.

Keresztes Szent János élete és művei az interneten

Mivel Magyarországon a szemlélődés elméletéről és gyakorlatáról szóló szakirodalom szinte teljesen hozzáférhetetlen, az interneten megtalálható írásokból készítettünk egy válogatást a Hortus Carmelin, Könyvtár az interneten címmel. Itt egyrészt összegyűjtöttünk néhány nagyobb internetes keresztény könyvtárat. Emellett pedig közvetlenül a misztika terézi útjára koncentrálva olyan lapokat adunk közre, amelyek vagy szentekről és mesterekről vagy magáról a szemlélődésről szólnak, illetve a terézi út történeti és teológiai hátteréhez kapcsolódnak. Az alábbi gyűjtemény ennek a könyvtárnak egy része.

Anyagok Keresztes Szent János (Juan de la Cruz) életéről az interneten:

St. John of the Cross - A sarutlan kármeliták központi lapja Jánosról.
San Juan de la Cruz - A Mercaba könyvtárban János életrajza.
St. John of the Cross - Az ausztrál kármeliták nagyon gazdag lapja Jánosról.
General Introduction to the Collected Works of St. John of the Cross.
Johannes vom Kreuz - Az osztrák kármeliták lapja Jánosról.
San Giovanni della Croce - A Wikipédia lapja.
San Giovanni della Croce - A Cultura Cristiana lapján felhívják a figyelmet János téves értelmezéseire is.
Fontiveros - Közel harminc kép János szülővárosáról, Fontiverosról.

Keresztes Szent János művei az interneten:

spanyolul:

A - Avisos (Dichos de luz y amor) - A fény és a szeretet mondásai
Avisos Espirituales

Cantico espiritual - Szellemi páros ének
El Cantico espiritual

Cta - Cartas (D - Dictámenes) - Levelek
Epistolario

Caut - Cautelas a un religioso - Elővigyázati szabályok a veasi nővérek számára címmel található meg P. Szeghy Ernő fordításában a "Lobogó istenszeretet azaz: Keresztes Szent János kisebb művei" c. könyvben, amelyet a Kármelita Rend adott ki másodjára 1991-ben Budapesten. Mindazonáltal a mű spanyol címe azt jelenti, hogy óvórendszabályok egy szerzetes (spanyolul egyértelműen férfi) számára.
Las Cautelas

4A - Cuatro avisos a un religioso - A tökéletéesség elnyerésére vonatkozó négy tanács egy szerzetes számára
Avisos a un Religioso para alcanzar la perfección

Ll - Llama de amor viva - Az élő szeretetláng
Ezidáig nem találtam interneten publikált változatot.

N - Noche oscura - A lélek sötét éjszakája
La Noche oscura
Noche oscura

P - Poesías - Versek
Poesías

S - Subida del Monte Carmelo - A Kármelhegy útja
Subida del Monte Carmelo

angolul:

A - Avisos (Dichos de luz y amor)
Maxims
Saying of Light and Love

Cantico espiritual
The Spiritual Canticle
Spiritual Canticle of the Soul and the Bridegroom Christ

Cta - Cartas (D - Dictámenes)
Letters

Caut - Cautelas a un religioso
Precautions
Precautions

4A - Cuatro avisos a un religioso
The Counsels

Ll - Llama de amor viva
The Living Flame of Love

N - Noche oscura
The Dark Night
Dark Night of the Soul

P - Poesías
Poetry of Saint John of Cross

S - Subida del Monte Carmelo
Ascent of Mount Carmel
Ascent of Mount Carmel

Keresztes Szent Jánossal kapcsolatos irodalom az interneten:

P. Mauel Diego OCD: Bibliografía fundamental
Literatura Española - Keresztes Jánosról szóló spanyol nyelvű írásokat összegyűjtő lap
Alarcón, Enrique (Universidad de Navarra): El conocimiento de Dios y San Juan de la Cruz
Doohan, Leonard (Preface by Ernest Larkin OCarm): The Contemporary Challenge of St. John of the Cross. An Introduction to His Life and Teaching
Moore, Thomas OCDS: Our Lady and Saint John of the Cross
Mondello, Geoffrey K.: The Metaphysisc of Mysticism. A Commentary of the Mystical Philosphy of St. John of the Cross
Sammut, Pius Edwin OCD: Reinventing Mysticism
Payne, Steven OCD edited: Carmelite Studies VI: John Of The Cross
Payne, Steven OCD: The Ascent of Mount Carmel - Teachings of Fr. Steven Payne OCD on CINCarm

Avilai Szent Teréz élete és művei az interneten

Mivel Magyarországon a szemlélődés elméletéről és gyakorlatáról szóló szakirodalom szinte teljesen hozzáférhetetlen, az interneten megtalálható írásokból készítettünk egy válogatást a Hortus Carmelin, Könyvtár az interneten címmel. Itt egyrészt összegyűjtöttünk néhány nagyobb internetes keresztény könyvtárat. Emellett pedig közvetlenül a misztika terézi útjára koncentrálva olyan lapokat adunk közre, amelyek vagy szentekről és mesterekről vagy magáról a szemlélődésről szólnak, illetve a terézi út történeti és teológiai hátteréhez kapcsolódnak. Az alábbi gyűjtemény ennek a könyvtárnak egy része.

Anyagok Avilai Szent Teréz (Teresa de Jesús) életéről az interneten:

St. Teresa of Avila - Terézről szóló oldal a sarutlan kármeliták központi lapján.
Teréz életrajza a Mercaba könyvtárban.
Teresa de Jesus - Teresa életrajza és válogatott bibliográfiája.
Saint Teresa of Jesus - Az ausztrál kármeliták nagyon gazdag lapja Terézről.
Teresa von Avila - Az osztrák kármeliták lapja Terézről.
Teresa de Jesús – A Wikipédia lapja Terézről.
S. Teresa di Gesù – A lombardiai sarutlan kármeliták lapja Terézről.
Avila - Teréz szülővárosát több, mint 300 fényképpel bemutató lap.

Avilai Szent Teréz művei az interneten:

spanyolul:

A - Apuntaciones - Feljegyzések
Teresa feljegyzései vagy neki tulajdonított feljegyzések. Az ilyen címmel megjelent kiadások tartalma némileg eltér egymástól.
A Mercaba könyvtárában és a Biblioteca Electrónica Cristiana könyvtárban Escritos menores cím alatt található. Le kell menni az oldal közepére, mert fölül nincs feltüntetve a címe!
• Escritos menores
• Escritos menores

Av - Avisos - Intelmek
Teresa életvezetésre vonatkozó 69 rövid tanácsa, amelyet eredetileg a kármelita nővéreknek írt, de mindenki számára, aki komolyabb lelki életet akar élni, nagyon hasznosak.
• Los avisos a sus monjas - Le kell menni a lap aljára!
• Avisos - Le kell menni a lap aljára!
• Avisos de la Madre Teresa de Jesus

CC - Cuentas de conciencia (Las Relaciones; Relaciones espirituales) - Lelki számadások
Teresa magánhasználatra szánt, gyóntatói számára írt lelki számadásai 1560 és 1581 között, amelyekben amelyek bepillantást adnak Teresa legbelsőbb életébe. Ezenkívül néhány feljegyzés az inkvizíció számára, amelyeket Teresa akkor írt, amikor eretnekséggel gyanusították. Ezekben belső fejlődését és az imamódszerét részletezi. (Az inkvizítor el volt ragadtatva tőle és Teresa lelkes hívévé vált.)
• Las relaciones
• Relaciones espirituales

CE /CT / CV - Camino de perfección - A tökéletesség útja
Teresa egyik főműve, amelyben először próbálja meg átadni a kármelita nővéreknek a szemlélődő életről és imáról szerzett tapasztalatait. Három kéziratban maradt fenn (Madridban a királyi könyvtárban, az Escorialban, a toledói és a valladolidi kolostorokban). Az újabb kiadások külön-külön közlik ezeket, de a régebbiek gyakran egy ezekből szerkesztett közös szöveget adnak ki.
• Camino de perfección
• Camino de perfección
• Camino de perfeccion - Le kell menni az oldal közepére!

Cst - Constitutiones - Szabványok a női zárdák számára
A Teresa által a kármelita nővérek számára írt eredeti szabályzat.
Constituciones

Cta - Carta - Levelek
A teljes levelezést nem találtam meg az interneten, csak ezt a válogatást:
• Sesenta y cinco cartas de la Santa - Kicsit le kell menni az oldalon!

D - Desafío espiritual - Szellemi párbaj
1572-73 körül készült, egészen rövid írás. Válasz egy – vélhetően Graciántól származó – szellemi párbajra való felhívásra. Néhányan a Megtestesülés kolostor szerzetesnői, köztük Teresa is, az általa megszerzett üdvjavak közül ajánl fel bizonyos részt annak, aki az általa kitűzött célt megvalósítja.
Teresa a felajánlása a következő volt:
A Jézusról elnevezett Teréz vállalja, hogy a Szűz valamennyi lovagjának, aki minden egyes nap megújítja szándékát, hogy egész életén át elviseli egy gonosz, ostoba, falánk és modortalan papi elöljáró hatalmát, átadom mindannak felét, amit azon a napon kiérdemeltem, akár az Istennel való közösségben, akár az általam elviselt kemény szenvedésekben; s mindebben tartsa szem előtt ama alázatosságot, amellyel az Úr bírái előtt állt, s amellyel engedelmes volt a kereszthalálig.”
A Mercaba könyvtárában és a Biblioteca Electrónica Cristiana könyvtárban Escritos menores cím alatt található.
Escritos menores
• Escritos menores

E - Exclamaciones - Fohászok
Teresa néhány rövid imája.
• Exclamaciones del alma a Dios
• Exclamaciones del alma a Dios
• Exclamaciones o Meditaciones de Santa Teresa

F - Fundaciones -
Az alapítások könyve
Az alapításoknak Teresa által megírt története.
• Libro de las „Fundaciones”
• Libro de las fundaciones

M - Moradas del castillo interior -
A belső várkastély
Teresa kései főműve, amelyben leírja az Istennel való teljes egyesülésig tartó misztikus utat.
• Las Moradas
• Las „Moradas”
• Las Moradas
• Las Moradas

Me - Memoriales -
Hivatalos feljegyzések
A Mercaba könyvtárában és a Biblioteca Electrónica Cristiana könyvtárban Escritos menores cím alatt a személyes feljegyzésekkel együtt található. Le kell menni az oldal közepére, mert fölül nincs feltüntetve a címe!
• Escritos menores
• Escritos menores

MC - Meditaciones sobre los Cantares (Conceptos del amor de Dios) - Gondolatok az Énekek énekéről
Teresa az Énekek éneke kapcsán a belső ima és a misztika különféle kérdéseiről beszél.
• Conceptos del amor de Dios
• Conceptos del amor de Dios

P - Poesías (Poemas)- Versek
• Poemas

V - Vida - Önéletrajz
Teresa önéletrajza, amelyben nem csak az élete történetét mondja el, hanem sok mindent megtudunk belőle a belső imáról és a misztika általa követett útjáról is.
• Libro de la Vida
• Libro de la vida
• Vida de la Santa

VD - Visitas de Descalzas - A kánoni látogatás módja a sarutlan kármelita nővérek kolostoraiban
A kánoni látogatás módjának leírásán keresztül Teresa részletesen elmondja, hogy milyen életformát és szemléletmódot tart helyesnek kolostoraiban.
• Modo de visitar los conventos

Vej - Vejamen - „Leszólás”
1576 karácsonyán az avilai Szent József kolostorban Francisco de Salcedo, Julián de Avila, Keresztes Szent János és Teresa testvére, Lorenzo Istennek azokról a szavairól beszélgettek, amelyeket Teresa hallott imádság közben: „Keresd magadat Bennem!” Mivel Teresát ekkoriban Toledóba internálták, elküldték neki levélben mind a négyük elgondolását és arra kérték, hogy véleményezze azokat. A válasz némileg keményre sikerült – Lorenzo jól meg is sértődött rajta –, s ezért kapta ez a rövid írás utólag a „leszólás” címet. A leszólás, ugyanúgy mint a magasztalás, retorikai műfaj, amelyek használatát akkoriban az iskolákban széleskörűen tanították.
A Mercaba könyvtárában és a Biblioteca Electrónia Cristiana könyvtárban Escritos menores cím alatt található.
• Escritos menores
• Escritos menores

angolul:

CE /CT / CV - Camino de perfección
• The way of perfection
• Way of Perfection

Cta - Carta
• The Letters of St. Teresa

M - Moradas des castillo interior
• Interior castle
• Interior Castle

V - Vida
• Autobiography
• The Life of St. Teresa of Jesus

magyarul:

CE /CT / CV - Camino de perfección - A tökéletesség útja
M - Moradas des castillo interior - A belső várkastély

P. Szeghy Ernő a harmincas-negyvenes években nem csak ezt a kettőt és az Önéletrajzot, hanem Teresa szinte minden írását lefordította magyarra. Ezek azonban egyrészt nehezen hozzáférhetőek, másrészt gyakran nagyon pontatlanok. Ha valakit komolyabban érdekelnek Teresa művei, érdemesebb a modern angol vagy német fordításokat megnéznie. Német fordítást sajnos nem találtam az interneten, de a német kármeliták nemrégiben fejezték be Teresa és Keresztes Szent János műveinek új kiadását, s ezek Bécsben a Herder Kiadó könyvesboltjában (a Szent István dómhoz egészen közel, a Wollzeile utcában van) általában kaphatóak.

Avilai Szent Terézzel kapcsolatos irodalom az interneten:

Lectio Divina and the Practice of Teresian Prayer
A Mercaba könyvtárban is található néhány tanulmány vele kapcsolatban.

Könyvtár az interneten

Mivel Magyarországon a szemlélődés elméletéről és gyakorlatáról szóló szakirodalom szinte teljesen hozzáférhetetlen, az interneten megtalálható írásokból készítettünk egy válogatást a Hortus Carmelin. Itt egyrészt összegyűjtöttünk néhány nagyobb internetes keresztény könyvtárat. Emellett pedig közvetlenül a misztika terézi útjára koncentrálva olyan lapokat adunk közre, amelyek vagy szentekről és mesterekről vagy magáról a szemlélődésről szólnak, illetve a terézi út történeti és teológiai hátteréhez kapcsolódnak.

Ez a Könyvtár az interneten című lap tartalomjegyzéke:

Gyűjtemények - Néhány nagy internetes keresztény könyvtár.

A misztika terézi útja - Avilai Szent Teréz lelkisége az interneten.

A. Szentek és mesterek
- Néhány lap a kármelita szentekről és boldogokról.
- Avilai Szent Teréz (Teresa de Jesus): anyagok az életéről és művei az interneten.
- Keresztes Szent János (Juan de la Cruz): anyagok az életéről és művei az interneten.
- Lisieux-i Kis Szent Teréz (Thérèse de Lisieux): anyagok az életéről és művei az interneten.
- Boldog Szentháromságról nevezett Erzsébet (Elisabeth de la Trinité): anyagok az életéről és művei az interneten.
- Szent Teresia Benedicta a Cruce (Edith Stein): anyagok az életéről és művei az interneten.
- Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène (Marie-Eugène d l'Enfant Jésus): anyagok az életéről és művei az interneten.
B. A szemlélődés - Anyagok a szemlélődő imádságról az interneten.
C. A misztika terézi útjának történeti háttere

A misztika terézi útjának teológiai háttere - Itt olyan írások találhatók, amelyek azokat a teológiai kérdéseket tárgyalják, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a misztika megértéséhez. Külön kiemeltük a világhírű magyar teológus, Schütz Antal (1880-1953) munkásságát.

Kármelita és kármelita vonatkozású lapok az interneten

Érdemes megnézni a Hortus Carmelin a Más források az interneten című lapot, amely amellett, hogy rövid, személyes válogatást ad az interneten lévő magyar és nemzetközi katolikus lapokból, viszonylag bővebb tájékoztatást nyújt a kármelita és kármelita vonatkozású oldalakról.

Avilai Szent Teréz élete

A Hortus Carmelin egy meglehetősen részletes kronológiát készítettünk Teresa életéről. Évenkénti bontásban lehet olvasni a ma mértékadó kármelita szakirodalmi források alapján összeállított fontosabb eseményeket, külön kiemelve az ALAPÍTÁSAIT és az írásait.

A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène

A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène (Marie-Eugène de l’Enfant-Jesus, Henri Grialou, Marie-Eugène Grialou, Maria-Eugen Grialou) 1894. december 2-án született Gua helységben, Franicaországban. Szegény családból származik. Már gyermekkorától pap szeretett volna lenni. 1911-ben belép a szemináriumba, 1913-ban veszi fel a kisebb rendeket. 1913-ban behívják katonának, és 1919 augusztus végéig katonaként szolgál. 1919-ben visszatér a szemináriumba, és 1922. február 4-én szentelik pappá.

Rögtön szentelése után 1922. február 24-én megkezdi novíciátusát az avoni Kármelben. Itt kapja meg a rendi nevét: A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène (Marie-Eugène de l’Enfant-Jesus). 1924-ban átkerül a lille-i Kármelbe. 1928-tól a petit castelet-i konvent priorja. Ekkor már keresett prédikátor, szónok és lelkivezető.

Célja az, hogy a Kármel lelkiségét a laikusok számára is hozzáférhetővé, a világban is megélhetővé tegye. Ebből a célból hozza létre 1932-ben Maria Pila (1896-1974) közreműködésével az Avignon melletti Vénasque-ban az Institut Notre-Dame de Vie-t, a Kármel új ágát, amely olyan papokat és laikusokat foglal magában, akik leteszik a teljes szerzetesi fogadalmat, de a szemlélődő életet nem a világtól elvonultan, hanem éppen a világban kívánják megvalósítani.

1932-től az ageni, majd 1936-tól a monte-carlo-i konvent priorja. 1937-től 1955-ig a rend római központjában dolgozik (generális definitor, a francia Kármel apostoli vizitátora, generális vikárius), de a háború alatt újra be kell vonulnia. 1957-től haláláig a Kármel Avignon-Aquitaine tartományának provinciálisa. 1967. március 27-én, húsvéthétfőn hal meg. 1985-ben az avignoni püspökség megkezdte boldoggáavatási perét.

Marie-Eugène legfontosabb műve, az Istent akarom látni (Je veux voir Dieu), 1949-51-ben jelent meg először, de azóta számtalan kiadást megélt, lefordították angolra, németre, spanyolra, olaszra és lengyelre. Ebben Avilai Teréz, Keresztes János és Lisieux-i Teréz segítségével vezeti végig az olvasót a misztika teljes terézi útján. Alapmű mindazok számára, akiket bármilyen mértékben is érint vagy érdekel a szemlélődő imádság.

A magyar kármeliták néhány éve kiadtak egy rövid idézetgyűjteményt tőle, de ez meglehetősen nehezen hozzáférhető. A következőkben az Olvasónaplóban olvashatók lesznek az Istent akarom látni című művéből összefoglalások és a Horus Carmelin fordítások.

Anyagok életéről az interneten:

Marie-Eugène de l’Enfant-Jésus - A francia kármeliták lapja Marie-Eugène-ről.
Grialou, Marie-Eugène - A Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon cikke Marie-Eugène-ről, németül.

Művei az interneten:

Marie-Eugéne de l'Enfant-Jésus - Publications - Publikációs listája a francia kármeliták lapján.
God is Love

Alapításairól:

Institut Notre-Dame de Vie
Institut Notre-Dame de Vie – Weisendorf
Studium de Notre-Dame de Vie

2008. június 9., hétfő

Schütz Antal: Isten a történelemben

Ezt a könyvet eredetileg az anyósom kedvéért kezdtem el olvasni. A II. világháború és az utána következő évtizedek sokféle szörnyűségét látva, egész életében nagyon foglalkoztatta az a kérdés, hogyan van ezekben jelen Isten. Többször is nekikezdett Schütz könyvének, de a bonyolult filozófiai eszmefuttatásokon mindig fennakadt.

Az hogy az ember ezekben örömét találja, tényleg feltételez egy olyan elméleti érdeklődést, ami nem mindenkiben van meg. Ugyanakkor ez a könyv - mint egyébként minden jó elméleti problémafelvetés - a legmélyebben érinti az ember mindennapi életét és számomra teljesen meggyőző értelmezését adja annak a kornak, amelyben élünk.

Schützöt egyébként csak Magyarországon nem ismerik. A bécsi egyetem teológiai fakultásán több könyve is szabadpolcon található és amikor néhány éve az Opus Dei híres pamplonai egyetemének könyvtárában jártam, Isten a történelemben spanyol változatát a kizárólag fontos és aktuális könyveket tartalmazó kézikönyvtárban láttam.


Tíz előadás, melyeket 1932 őszén a Pázmány Egyetem valamennyi karának hallgatói számára tartott. Szent István-Társulat, Budapest 1934 (5. 1943).

1930-tól az egyetemi katolikus ifjúsági egyesületek kérése Schütz Antal 6 éven át olyan előadásokat tartott, melyeket a a hittudományin kívül a többi kar hallgatói is felvehettek. Ezek egyike az 1932-es "Isten a történelemben" című kurzus, melynek szövege 1934 és1943 között öt kiadást ér meg magyarul. Ezen kívül az 1943-as magyar kiadás szerint addigra kiadták németül, lengyelül, spanyolul és portugálul is.

1. Célok és utak

Schütz a bevezető előadást azzal kezdi, hogy az előadássorozat célja annak a történelmi fordulónak az értelmezése, melyet a 16. századi gyarmatosítások óta kiépített európai világuralom összeomlása jelent. A különféle hamis látásokkal és látomásokkal szemben ennek a történelmi fordulónak a keresztény értelmezését szeretné adni, azért hogy segítse eligazodni és cselekedni mindazokat, akik felelőséggel élik az életüket. Az elődadás második részében áttekinti azt a reneszánsz óta tartó folyamatot, amely során létrejött és csődbe ment az a történelemértelmezés, amely a történelemből teljesen ki kívánja szorítani Istent. Végezetül elmondja az előadássorozat programját. Eszerint az első egyharmadban a filozófia eszközeivel mutatja meg, hogy a történelem korrekt értelmezése egyértelműen arra mutat, hogy Isten alakítja a történelmet. A középső harmadban kifejti azt az elméletet, hogy a történelem Isten teremtő, megváltó és megszentelő akaratának időbeli megvalósulása. Végezetül pedig az így kialakított nézőpontból áttekinti a történelemnek azokat a főbb kérdéseit, amelyek hozzásegítenek annak a történelmi fordulónak a értelmezéséhez, melynek részesei vagyunk.

A történelemből Istenhez

2. A történelmi irracionálé

A történelmi racionalizmus a történelmet törvényszerű folyamatok lejátszódásának tekinti, a a történelmi irracionalizmus szerint pedig a történelemben egyáltalán nem állapíthatók meg törvények. Ezekkel szemben Schütz azt állítja, hogy a történelem értelemes – mert az Abszolút Értelem szabad alkotása. S ez a történelem alapján belátható. Egész gondolatmenetét Szent Tamás istenbizonyítékainak logikájára alapozza, mely szerint, ha következetesen gondolkodunk, akkor végső soron vagy fel kell adnunk a világban lévő okság, törvényszerűség és célszrűség megértését, vagy Isten művének kell mindezeket tekintenünk. Elsőként azt bizonyítja, hogy mind a történelem jelenségeinek, mind az ezekről való gondolkodásnak, valamint a kettő összehangoltságának elégséges magyarázata csak az abszolut személyes Értelem, azaz Isten lehet. A történelem annyira rendkívül összetett együttesekből áll össze és annyi értelmes elemet tartalmaz, hogy mindezt csak egy olyan intelligenciával és erővel rendelkező létező okozhatja, mint Isten. A történelem során minden történés egyszeri és mindnek megvan a határozott helye – nem történhet máskor, máshogy – ez annyira bonyolult rendezettséget igényel, hogy nem lehet más oka csak Isten rendező akarata.

3. A történelmi tragikum

Megállapítja, hogy a tragédiák a történelem egyetemes, állandó és jelentős tényezői. Ezekenek azonban van egy nagyon fontos jellemzőjük, az hogy az ember mindezeket a fájdalmas és szörnyű eseményeket nem egyszerűen rosszaknak éli meg, hanem tragédiáknak, azaz olyan eseményeknek, ahol a valóság eltér az eszményektől. Ezek után áttekinti azokat az elméleteket, melyek a történelem tragikus mivoltát próbálják megmagyarázni és demonstrálja, hogy ez egyiknek sem sikerül. Ő maga itt nem ad magyarázatot a történelmi tragikumra, csak arra mutat rá, hogy maga a tragédia belső szerkezete – az eszmény és a valóság eltérése – eszményeket és olyan szellemi létezőt feltételez, mely ezeket fel tudja fogni és magáénak tudja tekinteni; sem eszmények, sem szellemi létezők nem származhatnak pusztán az anyagból, hanem ezek létrehozója csak a személyes Abszolutum lehet.

4. Történelmi energiák

Ezek után azért, hogy megmutassa Isten működését a történelemben, felsorol néhány jelenséget, amelyek

"...hangosan és jólérthetően a történelmi folyamaton kívül álló teremtő erejű ok után kiáltanak..." (95.)

Ilyen jelenségnek mutatja be először az magát embert, aztán a nagy embereket, és a rendkívüli történeti fordulókat. Ezután tovább lép és azt igazolja, hogy

"... a Szentírás és népe, Jézus Krisztus és műve: az Egyház, olyan jelenségek, melyek a történelemben állnak ugyan, történelmi erőkkel történelmet csinálnak, és mégsem mindenestül történelmi valók." (107.)

Isten, mint a történelem kulcsa

5. A teremtõ Isten a történelemben. Az első Ádám mint a történelem kulcsa

Az ember egyszerre anyagi és szellemi létező és ez a kettősség az elé a feladat elé állítja, hogy a benne lévő istenképiséget a szintén benne lévő anyagon keresztül mutassa fel. Tehát az ember nincs kész teremtése pillanatában, hanem minden egyes embernek meg kell csinálnia magát és ebből bontakozik ki az ember teljes képe. Ez csak időben lehetséges. Ezzel az ember már be van állítva a történelembe.

"A történelem nem más, mint ennek a teremtő isteni szónak értelmezése: Teremtsünk embert." (132.)

Így nézve a történelem olyan alkotás, amit Isten az emberrel együtt végez, ezért ebben minden eseménynek és minden személynek Isten által megszabott, tehát értelmes és fontos helye van.

6. A megváltó Isten a történelemben. A második Ádám mint a történelem kulcsa

A történelmi tragikum létrejöttét a Genezis 3. fejezete mondja el, a bűnbeesés és az ítélet leírásával. A büntetés nem extra hozzáadás a bűnhöz, hanem az a bűn elkerülhetetlen következménye. A történelm tragikus vonásait a bűn és a bűn elkerülhetetlen következményei okozzák. Erre a bűnnel teli világra kétféleképpen lehet reagálni, lehet a bűnhöz csatlakozni, és lehet a megváltódást keresni:

"A történelem folyama ennek következtében kettős áramlássá válik: Az egyikben kidolgozódik és végső konzekvenciáit érleli a bűn és a büntetés, a mysterium iniquitatis; a másikban mint ellenáramlásban foly a tisztulás és szabadulásra való törekvés árja." (170.)

A szabadulásra való törekvés az igazság, jóság, a szépség és a szentség keresésében és megvalósításában mutatkozik meg, azonban az ember a saját erejéből mindegyikben csak nagyon felemás eredményeket tud elérni. Jézus Krisztussal azonban

"... a történelembe lép az az Isten, aki a történelem-indító embereszme teremtője, a történelmi bűn-tragikumának bírája és megváltója. ... a történelem nem gazdátlan szekér ... hanem Isten hozzája kötötte személyes érdekét; sorsközösséget vállalt vele, magára vette az emberség kettősségének tragikumát ..." (180-181.)

Az egész történelem Krisztusra irányul, az előtte lévő koroknak az volt a rendeltetésük, hogy Őt előkészítsék, a követőknek pedig, hogy Őt hordozzák. A történelem így nem más, mint

"... Krisztusnak és az antikrisztusnak gigászi viadala..." (184.)

7. A megszentelő Isten a történelemben. Isten országa mint a történelem kulcsa

Mivel Isten az embert a Vele való közösségre hívja, s mivel az Ő élete közösségi élet, ezért a Vele való közösség ebbe a közösségi életbe való bevonódást is jelent. Istennek és embernek ez az életközössége már itt a földön elkezd kiépülni, s természetesen ez az ebben résztvevő emberek számára egymással is közösséget jelent. Ez az Isten országa. Isten országa nem azonos ezzel vagy azzal az intézménnyel, hanem ez Isten velünk megosztott szeretete, ami rajtunk keresztül osztódik tovább, hogy így átjárja a világot és mindent bevonjon Isten szeretetközösségébe. Létezik azonban az istentelenség országa is, s az ember ehhez is csatlakozhat. Ha így nézzük a történelmet, akkor a történelem menete nem más, mint annak a története, ahogy az emberek Istenhez illetve a gonoszhoz csatlakoznak.

"Eszerint a történelem mint Isten országa nem más, mint ennek a kész hazának keresése és elfoglalása, illetőleg intézményeinek a saját területen való meghonosítása ..." (205.)

Ugyanígy az istentelenség országa

"... sem más, mint ennek a felsőbb régiókban már megalakult bűn-országnak az időbe való beleplántálása, egy nagy rablószövetkezet kis bujtása." (205.)

Istennel a történelembe

8. A kezdet és a vég a történelemben

A történettudomány sem a történelem kezdetét, sem a történelem végét nem tudja megmutatni. Az ezekről való elképzelések közvetlenül értékfüggőek. Schütz mind a történelem kezdetét, mind a végét illetően kifejti a keresztény álláspontot. A kezdetet illetően a teremtéselmélet mellett érvel és komoly kifogásokat emel az evolúcióelmélet ellen. A történelem végét illetően megmutatja, hogy sem a pesszimista eszkimós-fókás elképzelésnek, sem pedig az optimisták eljövendő földi paradicsomának nincs semmilyen tudományos alapja. Ezzekkel szemben a történelem vége, a végítélet, ugyanúgy a történelembe közvetlenül belenyúló Isten műve, mint a történelem kezdete.

"Ebben az ítéletben Isten elsősorban és közvetlenül éppen a történelmet szólítja ítélőszéke elé – hisz az egyes ember megítélése nyomban a halál után az ú.n. különítéletben akkor már megtörtént ... És akkor s csakis akkor kitűnik, – s ez az egyetemes ítélet történetzáró jelentősége –, hogy a történelem minden eseménye és mozzanata, minden tartalma és egész lefolyása pontosan Isten elgondolása szerint valósult meg ..." (247.)

9. A történelem folyama

A történelem szakaszolása, elrendezése mindig történelmen kívüli értékek és szempontok alapján történik. Az előadás első részében Schütz kritikailag ismerteti korának – s gyakorlatilag a mi korunknak is – meghatározó történelem-felfogásait. A második részben pedig előad egy az edig elmondottakon alapuló történelem-értelmezést. Ez a világtörténelmet tekinti a történelem keretének, Schütz minden történést úgy értelmez, hogy ebben a világtörténelmi keretben helyezi el. A tényleges világtörténelem az európai hódítás eredményeképpen a 19. századra jött létre. Ezért az utóbbi évszázadok történetének fő vonala az európai történelem. Minden nép egész története azonban világtörténelmi tényezővé válik, amikor belép a világtörténelembe. A történelem fázisait, pedig az egyénekknek, a közösségeknek, eszményeknek és tendenciáknak Krisztushoz való viszonya alapján határozza meg. Ezért az egyházi év a történelem szimboluma és a történelmet értelmezhetjük az egyházi év mintájára: történelmi advent, karácsony, epifánia, böjt, nagyhét; húsvét, pünkösd, stb. Ahogy

"... az egyes embernek megvan a maga adventje, karácsonya, húsvétje, nagyhete stb., úgy a közösségek, népek, irányok is más-más időben kerülnek ugyanabba a fázisba." (272.)

A történelemnek ez a szemlélete annak ellenére is lehetővé teszi a történelem korszakolását, hogy egy-egy időszakban párhuzamosan többféle fázis is jelen van egymás mellett. Egy adott korszakot az határol le, hogy döntő csoportjai a teremtői embereszme, a megváltódás vagy az Isten országa megvalósulásának milyen szakaszában vannak. Új korszakról akkor beszélhetünk, ha ezeknek valamely új aspektusa válik meghatározóvá.

"... új történelmi korról egy előzővel szemben akkor beszélhetünk, mikor a történelmi dominánskomplexumban egy új emberarc jelenik meg, vagy a régi emberarc új megváltódni-akarással néz a jövőbe, vagy a régi arc és a régi megváltási gondolat lényegesen új közösségi fázisba jut." Két történelmi kor között találjuk a történelmi fordulót, "... mikor olyan új vonások kezdenek jelentkezni, melyek készülnek megváltoztni vagy a történelmi emberarcot, vagy a megváltói folyamatot, vagy a szellemi közösség gondolatát. A történelmi fordulók mindig jelentős eseményekhez is fűződnek..." (276.)

10. A történelmi ma

Schütz azt állítja, hogy a világ történelme a 20. századdal történelmi fordulóponthoz ért. A 16. századtól az európai ember meghatározó képviselői ezt a világot kezdték életük kizárólagos céljává és értelmévé tenni, s az egész világ gyarmatosítása is ebben erősítette meg őket. Életük tartalma a lehető legtöbb jav és élvezet megszerzése lett. Istennek, ha egyáltalán hagytak valami helyet, az csak a másvilágon lehetett. Csak saját maguk, a saját céljaik és érdekeik kezdtek el számítani, mások csak annyiban, amennyiben őket szolgálják és segítik. Ez az irány a 20. századra döntően meghatározta Európa szellemi arculatát.

Ekorra azonban Európa elkezdte elveszíteni a világ fölötti uralmát. Ez a világ azonban nem olyan, hogy úr nélkül maradjon, és az európai gyarmatosítás iskolájában számos nép megtanulta, hogyan kell uralkodni mások felett – tehát Európa megürülő helyét biztosan betölti más. Ezzel párhuzamosan bebizonyosodott, hogy a kizárólag profit termelésére beállított gazdaság újra és újra kiújuló, s lényegében megoldhatatlan gazdasági válságot eredményez; hogy azt az űrt, melyet az Istentől való elszakadás eredményez sem az eszeveszett élettempó sem az álvallások nem tudják betölteni; s hogy az egyéniségkultusz közepette az emberek önként vetik alá magukat akár a legszélsőségesebb tömegmanipulációnak is.

Az európai ember mind önmagához, mind Istenhez mind a közösséghez való viszonyában nagyjából eljutott a vakvágány végére. Ugyanakkor mind a három téren megjelentek olyan törekvések, amelyek ebből a csődből való kiutat keresik. Ezek között a legjelentősebb a 19. század vége óta elkezdődött vallási megújulás, amely eredményeképpen megindult az Egyház megújulása, és az értelmiség az egyházon kívül is túljutott a racionalizmus holtpontján.

Az átmenet pontos menetét nem lehet előre megjósolni, mert minden attól függ, hogy Isten mennyire engedi meg, hogy a rossz kiélje mindazokat a lehetőségeket, melyeket korunk biztosít a számára:

"... nagy értékvesztés, összeomlás és sok egyéni szenvedés ... Romok és temetők: ezeken épül föl a történelmi holnapután új világa – ha a ma válsága megy majd a maga útján és nem tereli kedvezőbb mederbe egy történelmi akarat ..." (304.)

Akármilyen hatalmasak is azok az erők, melyek a történelmet mozgatják, Isten ebben minden embernek feladatot adott, mindenkit azért tett akkor és oda, mert ez jelöli ki számára az Istentől neki szánt feladatot. Isten egyértelműen azt várja tőlünk, hogy azokat a feladatokat oldjuk meg, amelyeket elénk ad és ne pedig a múltat akarjuk konzerválni. Csak néhány mondatot ír erről, de látván, hogy akkor is, azóta is milyen súlyos kísértés ez az Egyház számára, különös jelentőségre tesznek szert Schütz szokatlanul kemény szavai: a szellem kioltóinak nevezi azokat, akik ezt teszik. A múltbamerevedőkhöz hasonlóan kemény szavakkal ítéli el azokat is akik a másik végletbe esnek és nem az Egyház hagyományából akarnak meríteni, hanem különféle divatos önmegváltási gyakorlatokat akarnak behurcolni az Egyházba. Schütz megmondja azt is, hogy minden egyéb helyett mi ebben a történelmi fordulóban a keresztények feladata:

"Az már most a ma föladata az egyes számára, hogy mindenestül vallja és vállalja a történelmi holnapután tartalmát, és nevezetesen annak alapmozzanatát: a bensőség, lelkiség hitvallójának, ha kell remetéjének, ha kell vértanujának kell lenni. " (308.)

Úgy hiszem, Schütz itt minden szót a lehető legkomolyabban gondolt: hitvallónak, és ha kell remetének, és ha kell, vértanúnak kell lenni; mert történelmi világomlásban vagyunk és ennél kevesebb nem elég ahhoz, hogy megcsináljuk azokat az értékszigeteket, melyek képesek lesznek túlélni ezt a világomlást.

Schütz Antal élete és munkái

Miért egy több mint ötven éve meghalt teológussal kezdem?
Azért, mert ha valaki magyarul akar teológiát olvasni, akkor ma is messze ő a legjobb.


Schütz Antal 1880-ban született a Torontál megyei Kistószegen kisiparos családban. A szegedi piaristáknál érettségizett, ezután belépett a piarista rendbe. 1900-tól 1904-ig a Pázmány Egyetem Hittudományi Karán tanult. 1904-ben szentelték pappá. 1904-től 1906-ig a szegedi piarista gimnáziumban tanított hittant, latint és magyar irodalmat. Ezután 10 évig a budapesti piarista gimnáziumban hittant, a rend teológiai főiskoláján pedig fundamentális teológiát, dogmatikát és biblikumot oktatott. 1916-ban Würzburgban pszichológiából doktorált. 1916 és 1946 között a dogmatika professzora volt a Pázmány Egyetem Hittudományi Karán. A Magyar Tudományos Akadémia 1925-ben levelező, 1939-ben rendes tagjának választotta. 1941-ben agyvérzést kapott, amiből még felépült, de az egymást követő újabb rohamokkal már nem tudott megbirkózni és 1953-ban hosszú, súlyos betegség után meghalt.

SCHÜTZ ANTAL VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIÁJA:

Schütz mind középiskolai, mind egyetemi működése során írt tankönyveket. Tekintettel arra, hogy akkoriban a középiskolák színvonala lényegesen magasabb volt a mainál, valamint arra, hogy ezeket a könyveket Schütz írta, e tankönyveket ma is csak ajánlani lehet mindazoknak, akik nem valamelyik teológiai témában szeretnének elmélyülni, hanem hitünk átfogó, magas szintű, mindazonáltal jól érthető ismertetését keresik. Ezek a tankönyvek nem gyermekkönyvek, hanem hitünknek pontosan olyan, felnőttek számára szóló öszefoglaló ismertetését adják, amelyet ma annyira nélkülözünk. Dogmatika c. könyve pedig még szakemberek számára is olyan alapot nyújt, amely birtokában biztosan nyúlhatnak speciális szakkérdésekhez is.

TANKÖNYVEK:

• középiskolai tankönyvek:

Katholikus hitvédelem. Középfokú iskolák legfelső osztálya számára és magánhasználatra. Bp. 1907. Szent István Társulat. 111 old.; 2. átdolgozott kiadás: 1913. VI, 150 old. – 1946-ig összesen 9 kiadás.

Katholikus egyháztörténelem. Középfokú iskolák részére. Bp. 1911. Szent István Társulat. VIII, 179 old. – 1946-ig összesen 14 kiadás.

Katholikus hittan. Középfokú iskolák számára. Bp. 1911. Szent István Társulat, VIII, 147 old. – 2. átdolgozott kiadás: 1915. VIII, 115, 25 old., majd 1941-ig összesen 15 kiadás és a 15-et 1942-ben, 1943-ban, 1946-ban és 1947-ben újranyomják.

Katholikus erkölcstan. Középfokú iskolák számára. Bp. 1912. Szent István Társulat. VIII, 151 old. – 2. átdolgozott kiadás: 1915. VI, 116, 29 old., majd 1941-ig összesen 13 kiadás és a 13-at 1943-ban, 1944-ben, 1946-ban és 1947-ben újra nyomják.

• filozófiai tankönyvek:

A bölcselet elemei Szent Tamás alapján. Bp. 1927. Szent István Társulat. 283 old. – 2. bővített és átdolgozott kiadás: 1940. VIII, 584 old. , majd 1944-ben és 1948-ban újabb két kiadás.

Aquinói Szent Tamás szemelvényekben. Magyarul és latinul. Vál., bev., ford. és magy. Schütz Antal. Bp. 1943. Szent István Társulat. VIII, 479 old. ; még ugyanebben az évben két újabb kiadás.

Főbb elméletek az értelmi ismeretek eredetéről. Bölcselettörténeti kritikai tanulmány. Különlenyomat a Bölcseleti Folyóirat 1902-i és 1903-i évfolyamaiból. Bp. 1903. Athenaeum, 322 old.

• teológai tankönyvek:

Dogmatika. A katholikus hitigazságok rendszere. Főiskolai és magánhasználatra. Bp. 1923. Szent István Társulat. I. köt. XI, 528 old., II. köt. VIII, 577 old. – 2. bővített kiadás: 1937. I. köt. XX, 651 old., II. köt. 736 old.; 3. kiadás 1944-ben és az első kötet 1947-ben.

Summarium Theologiae Dogmaticae et Fundamentalis. Bp. 1923. Soc. S. Stephani. VIII, 346 old. – 2. átdolgozott és bővített kiadás 1935; 3. kiadás 1936.

NYILVÁNOS EGYETEMI ELŐADÁSOK:

Az egyetemi katolikus ifjúsági egyesületek felkérésére, a Hittudományi Kar megbízásából Schütz 1930-tól hat éven át minden évben tartott egy olyan tíz előadásból álló sorozatot, amelyet az egyetem a többi karok hallgatói számára is meghirdetett. Ezek az előadások aztán a Szent István Társulatnál könyv formájában is megjelentek.

Krisztus. Tíz előadás valamennyi kar hallgatóinak. Bp. 1932. Szent István Társulat, 270 old.; 1940-ben és 1944-ben 2. és 3. kiadás.

A házasság. Tíz előadás. Bp. 1933. Szent István Társulat, 223 old.; 1940-ben és 1943-ban 2. és 3. kiadás, valamint 4. kiadás é.n.

Isten a történelemben. Tíz előadás. Bp. 1934. Szent István Társulat, 320 old.; 1943-ig összesen 5 kiadás.

Összefoglaló ismertetés .

Az örökkévalóság. Tíz előadás. Bp. 1936. Szent István Társulat, 336 old. ; 2. kiad. 1937.

Eucharisztia. Az Oltáriszentség a hit és az ész világánál. Bp. 1938. Szent István Társulat, 358 old. ; 2. kiad. 1943.

ÖSSZEGYŰJTÖTT ÍRÁSOK:

Az Ige szolgálatában. Összegyűjtött dolgozatok, előadások, beszédek. Bp. 1928. Hungária ny. VIII, 642 old.

Eszmék és eszmények. Összegyűjtött dolgozatok, előadások, beszédek. Bp. 1933. Stephanaeum, 230 old.

Őrség. Korkérdések és tájékozódások. Bp. 1936. Szent István Társulat, 314 old.

Magyar életerő. (Korszerű magyar könyvek c. sorozat 1. szám) Bp. 1939. Korda ny. 153 old.

Titkok tudománya. Korszerű hittudományos dolgozatok. Bp. 1940. Szent István Társulat, IV, 349 old.

Több mint 250 tételes részletes bibliográfia található: Deum Docuit. Schütz Antal, a hittudós. Bp. 1982. Szent István Társulat, 107-129 old.


Ez az anyag a Hortus Carmeliben "A misztika terézi útjának teológiai háttere" című részben található.

2008. június 7., szombat

Lectori salutem

Ezen a blogon Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János misztikájával kapcsolatos kutatásom olvasónaplója található. Ezen a hatalmas területen belül elsősorban az érdekel, hogy mi az az antropológia, emberkép, amely műveikből kibontható.

Ez a téma sok olyan problémát érint, amelyek rokon területekkel foglalkozó szakemberek, teológusok, pszichológusok, pedagógusok vagy akár csak egy-egy adott kérdésre választ kereső laikusok számára is érdekesek lehetnek. Az elmúlt évek során elég nagy, Magyarországon többnyire elérhetetlen anyagot gyűjtöttem össze. Ezzel a bloggal másokat is szeretnék hozzásegíteni ahhoz, hogy hozzáférjenek ezekhez a nehezen megszerezhető könyvekhez és cikkekhez. Ha valaki szeretné elolvasni magát az ismertetett cikket vagy könyvet, írjon és amennyiben lehetséges, a rendelkezésére bocsátom azt.

A blog-forma lehetővé teszi, hogy kötetlenebb, személyes kérdéseket és véleményeket is tartalmazó jegyzeteket publikáljak. Itt az olvasó tényleg egy munkanaplót lát. A misztika terézi útjáról szóló kész, szisztematikus anyagok a Hortus Carmeli lapunkon találhatók.


Drága Jézus, felajánlom Neked ezt a munkámat, kérlek áldd meg és add, hogy a Te dicsőségedet és dicséretedet szolgálja. Ámen.