A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kis Szent Teréz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kis Szent Teréz. Összes bejegyzés megjelenítése

2008. július 23., szerda

A terézi lelkiség célja: az átalakító egyesülés - Istent akarom látni 7.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Második fejezet: Istent akarom látni. C. A terézi lelkiség célja: az átalakító egyesülés.

"Az Istennel való egyesülés a lelki élet célja. Ez azonban minden embernél másként néz ki. Számtalan fokozata van, kezdve attól, amit az a gyermek ér el, aki közvetlenül a keresztelés után meghal, egészen addig a kimondhatatlanul magasztos egyesülésig, amit Isten anyja, Mária ért el mennybe való felvétele napján.
Teréz nagyon magas fokú egyesülésre törekszik és ennek ismertetőjegyeit írja le számunkra." (41-42.) (...)

"A kegyelem misztikus jelzései a szentek életében (mint a Legszentebb Szentháromság szellemi látomása vagy Jézus Krisztus látomása, Teréznél az egyesülés jeleként egy szöget elfogadva) megmutatják, hogy mi a szellemi élet csúcspontja. Ez lényegében abban áll, hogy a lélek tökéletesen egyesül Istennel, amely során egy átalakulási folyamaton keresztül Hozzá teljesen hasonlóvá válik." (42.) (...)

"Az egyesülés a lélek szubsztanciájában történik, ez azonban önmagában nem érzékelhető. Csak a dicsőség fényében, csak az örökkévalóság világosságában – amelyben látjuk Istent – ismerhetjük meg a kegyelmet, mely ugyanolyan természetű, mint Isten. Mindazonálat a lelkierők – az egyesülés érzékeinkre és cselekvéseinkre való kihatásain keresztül – megsejtenek valamit abból." (42.)


Az akarat teljesen alárendelődik Istennek, az ember csak azt akarja, amit Isten. Ezzel együtt jár Isten dicsőítésének vágya.
– Isten jelenlétének állandó érzékelése. (Ennek különféle formái vannak: Teréz a Szentháromság – körülményektõl függően homályosabb vagy világosabb, de állandó – látomásáról beszél. János azt mondja, hogy az Isteni Jegyest állandóan magában nyugodni érzi. Kis Szent Teréz úgy érzi, hogy állandóan körbeveszi őt az isteni irgalmasság.) (43-44.)

A egyesülés az értelmet képessé teszi arra, hogy mindent az örökkévalóság szemszögéből nézzen.
– A lelkierők nyughatatlanok maradnak, de a lélek már annyira erősen a saját legbelső közepébe van lehorgonyozódva, hogy már nem tudják tartósan zavarni. (44.)

"Isten erősen vágyódik arra, hogy eggyé váljon velünk. .... Az Isteni Ige azért vált testté, hogy létrejöhesen ez az egyesülés Isten és ember között. ... Főpapi imájában Jézus megmutatja, hogy mi ennnek az egyesülésnek a mértéke, minősége és terjedelme: «Ut sint unum sicut et nos – hogy eggyé legyenek, amint mi egy vagyunk.»"3 (45.)

"Ez az egység, amit Isten az ember természetfeletti céljául tűzött ki, már a földön a legnagyobb értékkel bír. ... A mennyei boldogságunk is egyesülésünk fokától függ. Keresztes János azt mondja, hogy mindenki a saját edényét viszi és az Istenség Tengeréből ezzel merít. Az egyesülésben elért szeretet foka határozza meg az edény befogadóképességét és így az istenlátás erősségét és az örök boldogság mértékét." (46.)


45/3. Jn.17,23
A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

A szellemi élet mint növekvő bensővé válás - Istent akarom látni 6.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen.Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Második fejezet: Istent akarom látni. B. A szellemi élet, mint növekvõ bensővé válás.

"Minden vágy erre az Istenre irányul, Aki a mélyben fogható fel és tapasztalható meg. Ahhoz, hogy Őt meglássa és megtapasztalja, a léleknek a saját legbensője felé kell fordulnia és afelé kell törekedni. Így a szellemi élet kimondottan belső élet, az Istenhez vezető út növekvő bensővé-válás, hogy itt a sötétben találkozzunk Vele, átöleljük Őt és egyesüljünk Vele, mielőtt az örökkévalóságban látnunk szabad Istent.
(...)
Isten a palota hetedik lakásában lakik. Ő a szeretet. A szeretet mindig mozgásban van, hogy önmagát átadja. ... Mindent ami hozzá tartozik bevon ebbe az önajándékozó mozgásba; szeretné a hatalmát tovább adni, hogy még jobban odaadhassa magát.
A hetedik lakásban Isten úgy van jelen, mint szüntelenül sugárzó nap, mint vég nélkül izzó tűz, mint folytonosan áramló forrás. A lélekben ahol lakik, a szeretete mindenkor tevékeny. ... Ő formál minket szentekké, azáltal, hogy belénk önti kegyelmét – a szolgálataink mértéke szerint vagy egyszerűen csak azért, mert irgalmas akar lenni: „mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete.”1 (39-40.)

"... Isten az urunk akar lenni, a kegyelmével meg akar bennünket hódítani és szelid hatalma alá akar vetni.
A lélekbe öntött kegyelem ugyanis ugyanolyan természetű, mint Isten; ugyanúgy élet és szeretet, áradó és meg akar hódítani, mint Isten. Mégis két dologban is különbözik attól. A szeretet, ami Istenben van, életet teremt és önmagát ajándékozza; a lélekben lévő természetfölötti szeretet teremtett és az eredetéhez tér vissza. Az első az atyai szeretet, az utóbbi a gyermeki szeretet. Ezenkívül Isten szeretete örök és változatlan, a kegyelem viszont, mint egy mag fejlődőképes és kell is, hogy fejlődjön – noha már a legelső pillanatban, amikor a keresztségben befogadjuk, saját teljes erejét birtokolja. Az Úr azt mondja, hogy "A mennyek országa hasonlít a mustármaghoz, amelyet fogott a gazda és elvetett a földjében. Ez kisebb minden más magnál, amikor azonban felnő, nagyobb minden veteménynél, fává terebélyesedik, úgyhogy jönnek az ég madarai és fészket raknak ágai között."3
A kegyelem dinamikus valóság, ami teljesen meg akar bennünket hódítani és Isten gyermekeivé akar tenni.
A kegyelem olyan, mint egy élő organizmus, ami belénköntött (teológiai) erényekkel és a Szentlélek ajándékaival rendelkezik. Beereszkedve az emberi természetbe, keresztülhatja az egész embert, minden képességét és egész magatartását. Mindent meghódítva megragadja, uralja és így megerősíti lelki erőit, hogy ezáltal megszabadítsa egoista és rendezetlen hajlamaitól. Ha az istengyermekségre kitágította, a kegyelem bevonja a lelki erőket és képességeket a saját mozgásába, hogy a bennünk lakó Istenhez – a fény és irgalom Atyjához – vigye azokat. Megtisztítva és elrendezve, ráhagyatkoznak immár Istenre és készek indításainak és akaratának engedelmeskedni." (40-41.)

"E folyamat során elinte Isten az embertől aktivitást és kezdeményezést vár el. Később, amikor a jelenlétét elkezdi hírül adni, Maga veszi át a kezdeményezést és egyedüli tevékenységként azt várja a kereszténytől, hogy engedelmes legyen és átadja magát mindaddig míg a szeretet Isten valódi gyermekévé át nem alakítja.
... A keresztény, aki elszakítja magát az őt kifelé hajszoló érzékeitől és egoista hajlamaitól, aki befelé fordul és az egyre szellemibbé váló megismerésekre és ösztönzésekre hallgat, egyre elmélyültebbé válik, mígnem eljut oda, hogy tökéletesen Ahhoz tartozik, Aki lelke legfinomabb csúcsában tartózkodik. A szellemi élet tehát nem más, mint befelé való mozgás." (41.)

40/1. Róm 5.5
40/3. Mt 13,31
A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

Isten kegyelemi jelenlétének székhelye a lélek legbensőjében - Istent akarom látni 5.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Második fejezet: Istent akarom látni. A. - Isten jelen van a lélekben. III. Isten kegyelemi jelenlétének székhelye a lélek legbensőjében

"... Isten jelenlétének lokalizálása Teresa és sok más misztikus szellemi tapasztalatán alapul. Isten legfenségesebb működését – és így jelenlétét – egy olyan területen ismerték fel, ami úgy tűnik, hogy még a lélek legbensőjét is fölülmúlja és amit a lélek csak a legfinomabb csúcsával tud megérinteni." (37.)

"Noha Isten áthatja az egész létünket, mint a természeti rend előidézője, de kegyelmét csak a lélek legszellemibb részébe önti, mert csak ez képes részesedni az isteni természetben.4 Ott Isten közvetlenül magát ajándékozza, ott érintjük mi Őt. A lélek létalapjában érintjük meg Őt, amibe a kegyelem, mint új lét-tulajdonság van lesűlyesztve; és a lelki erők gyökereivel, amibe a teológiai erények vannak lehorgonyozva. Joggal tapasztalja tehát a keresztény a megszentelő Isten aktív jelenlétét önmaga mélyén, a vár legbelső lakásában, és ebben a régióban keresi azt, hogy eljusson oda, hogy Istent megtalálja és Vele tökéletesen egyesüljön.
Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy noha Isten a mi egész létünkben is valóságosan jelen van, és noha azt az itt-létben tartja, mint a lelkünk lelke, mint az életünk élete – mégis, joggal mondhatjuk, hogy Isten a lélek alapjában lakik, mint a vendégünk és barátunk. Mivel isteni életét közvetlenül a lélek legszellemibb részébe önti, és onnét fejti ki megszentelõ hatását az egész emberre." (38.)

38/4. A kegyelem és a belénköntött erények segítségével veszünk részt a Szentháromságos Isten megismerő- és szerető-tevékenységében. Ezeket a természetfeletti adományokat Isten behelyezi a lélekbe és a lelki képességekbe, amelyek tevékenységét az adományok felhasználják. A lélek és a lelki képességek csak akkor tudják ezeket az isteni palántákat sikeresen befogadni, ha már rendelkezenek a szeretet és megismerés természetes képességeivel.

A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

2008. július 14., hétfő

Isten kegyelmi jelenléte - Istent akarom látni 4.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Második fejezet: Istent akarom látni. A. - Isten jelen van a lélekben. II. Isten kegyelmi jelenléte.

"Az Isten mindenütt jelenvalóságából származó kegyelem ajándékozza nekünk az isteni természetben való részesedést. Ez a kegyelem Isten gyermekeiként a Szentháromság életközösségébe emel be minket. Tehát a kegyelem olyan kapcsolatot hoz létre a lélek és Isten között, ami különbözik Isten mindenütt-jelenvalóságától.
Az isteni mindenütt jelenvalóság működése tartja életben és gazdagítja a lelket, de a lélek Isten adományaival szemben passzív marad. Csak úgy kapcsolódik Istenhez, mint teremtmény a Teremtőhöz.
A kegyelem ellenben képessé teszi a lelket arra, hogy reagáljon Isten behatásaira, hogy Isten felé forduljon, Őt közvetlenül megismerje, annyira ahogy Ő magát ismeri; hogy Őt szeresse, annyira ahogy Ő magát szereti – hogy mint Atyját ölelje át. A kegyelem lehetővé teszi a lélek és Isten között a kölcsönös baráti kapcsolatot, a gyermeki viszonyt.
Mindenütt jelenvalóságán keresztül betölti Isten a lelket, de úgy lakik benne, mint egy idegen. A kegyelem állapotában lévő léleknek azonban Isten kiszolgáltatja magát; mint egy barátnak vagy mint ahogy egy apa teszi azt. Mindenütt jelenvalóságán keresztül Isten az itt-létét és a lényét csak közvetetten, a művei alapján engedi megismerni. A lélek azonban a kegyelem által Isten gyermekévé lett, Aki feltárja neki belső, háromságos életét és megengedi neki – valóban örökbefogadva a lelket – , hogy abban résztvegyen.
Ez az új – kegyelem által teremtett – kapcsolat, Isten jelenlétének új formája. Ezt Isten kegyelmi jelenlétének nevezzük, mert Isten maga válik a megismerés és szeretet tárgyává.1
Isten kegyelmi jelenléte és mindenütt jelenvalósága a legkevésbé sem zárják ki egymást. A megajándékozott lélekben sokszor átmennek egymásba és kiegészítik egymást: Isten úgy lakik benne, mint egy neki tetsző templomban, mert „örömét találja abban, hogy az emberek gyermekeinél legyen’’. (35-36.)
"A kegyelem ajándékán keresztül születik meg a lélek a természetfeletti életre. Isten megosztja vele a saját életét, mint apa a gyermekével; és a saját életével együtt belépést enged saját titkába és gazdagságába. Isten gyermekévé válva – az isteni életben való részesedésen keresztül – a megigazult ember Istent apjaként tudja befogadni, vissza tud térni hozzá és szívből tudja szeretni, mint egy gyermek.
A Szentírás csodálatosan és teljesen világosan beszél arról a titokról, hogy Isten valóságosan jelen van a lélekben, a szeretetnek arról a tevékenységéről, amelyet itt Isten végbevisz, és arról a kölcsönös bennsőséges kapcsolatról, amely ennek ereményeképpen kifejlődik. «Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok és Isten Lelke lakik bennetek?» - írja Pál a korintusiaknak; és «... Isten szeretete kiáradt a szívünkbe a nekünk adott Szentlélek által»1" Jánosnál a búcsúbeszédben azt mondja az Úr: «Ha valaki szeret engem, megtartja a szavaimat. Atyám is szeretni fogja õt, hozzá megyünk és lakóhelyet veszünk nála.»2” (36.)

35-35/1. "Mint ahogy a természetes értelemnek a természetes dolgok sajátosságai felelnek meg, az angyalok értelmének a tiszta szellemi dolgok sajátosságai, úgy a kegyelem sajátosságának - ami részesedés Isten természetében - az isteni sajátosság (akár mint tiszta aktus, akár mint önmagában nyugvó lét), ami úgy kínálja fel magát a szellemi megismerésnek, ahogy önmagában létezik." (Szent Tamásról nevezett Jánost idézi P. Gardeil, in: uö., Structure, 1. kötet p. 39.)
36/1. 1Kor 3,16.: Rom 5,5.
36/2. "Lehetséges párhuzamot vonni a Szentháromság lélekben való jelenléte és az áldozás pillanatában meglévő eukarisztikus jelenlét között:
Eukarisztikus jelenlét:
- Jézus jelenléte: istenségének és emberségének személyes egysége Isten Igéjében.
- A jelenlét a kenyér és bor akcidenseihez van kötve.
- A kenyér és bor akcidenseinek megszünésével megszűnik.
- Jézus Krisztust ajándékozza nekünk, az egyetlen megváltót, aki áldozati halálán keresztül isteni életet ad.
- Kegyelme a Szentháromság jobb felfogását teszi lehetővé, így elmélyíti Isten kegyelmi jelenlétét.
A Szentháromság jelenléte:
- A három Isteni Személy jelenléte.
- Jelenlétük átjárja egész létünket és lényünket.
- Tartós kegyelem.
- Életet, mozgást, létet és kegyelmet ad.
- Csak úgy lehet elérni, ha az ember legalább vágyik arra, hogy Krisztus testét befogadja. Krisztus megváltó kegyelmét ajándékozza.
Jézus Krisztussal való egyesülésen keresztül vevődünk fel a Szentháromságba, mint Isten gyermekei. Mi Krisztushoz tartozunk, Krisztus pedig Istenhez."

A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

Isten mindenütt jelenvalósága - Istent akarom látni 3.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Második fejezet: Istent akarom látni. A. - Isten jelen van a lélekben. I. - Isten mindenütt jelenvalósága.

"A tiszta szellemek – a nekik adott hatalom mértéke szerint – egyidejűleg különféle helyeken tudnak működni.

Isten – a végtelen lét, minden dolog teremtője – folyamatos működésén keresztül kell, hogy a világot létben tartsa. Ha Isten a működést, amely tulajdonképen egy folyamatos teremtő aktus csak egy pillanatra is felfüggesztené, a teremtés visszahullna a semmibe.

Minden dolgot és lényt Isten teljhatalmú Szava teremt és tart a létben. «Minden Őbenne áll fenn»2 mondja Pál. Isten tehát cselekvőerején keresztül mindenütt jelen van.

Isten hatalmának ezt a jelenlétét – amely egyben az Ő tényleges, lényegi jelenléte – nevezzük „mindenütt jelenvalóságnak”". (33)

"Noha Isten mindenütt jelen van az egész teremtett világban, jelenléte az egyes létezõkben különféle hatást vált ki és az egyes létezőket különféle mértékben részelteti létében és tulajdonságaiban. Az élettelen teremtést csak egészen csekély, nyomszerű hasonlósággal jelöli meg. Keresztes Szent János azt mondja a Szellemi párosénekben, hogy »sietve végighaladt ezen a ligeten«. Az embernek saját képmását adja. Isten életet lehel abba az agyagba, melyet saját kezével formált. Azonban Isten mindenütt jelenvalóságának legnagyobb műve a kegyelem: részesedés az isteni természetben. Isten mindenütt jelenvalóságának módja az általa okozott sokrétű hatás – Isten nyomától kezdve a természetében való részesedésig – ellenére sem változik. Ez a különféle megnyilvánulások ellenére ugyanaz, noha többet vagy kevesebbet mutat meg Isten nagy hatalmából. 2" (34)

"Isten tehát a megigazultak lelkében valóságosan jelen van. Ő kölcsönzi nekik a természetes létet és a kegyelem természetfeletti életét is. Ő hordoz minket, nem a karjában mint egy anya a gyermekét, hanem Isten átjár és körülölel bennünket. Nincs olyan részecskéje az életünknek, ami ne lenne Isten kezében; nincs olyan megmozdulása a testünknek és a szellemünknek, amit Ő ne élne át. Ő bennünk és körülöttünk van, átjárja a lélek legrejtettebb és legmélyebb alapját. Isten, a lelkünk lelke, az életünk élete, az a hatalmas valóság, ami mintegy magába fogad minket, Aki mindazt ami vagyunk és amink van – tevékeny jelenvalóságán és megelevenítő erején keresztül – beteljesíti. "Mert benne élünk, mozgunk és vagyunk."3(34)
...

33/2. Kol 1,17.
34/2. Szellemi Párosének. 5. vessszak
34/3. ApCsel 17, 28.
A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

Érdemes összehasonlítani, hogy mit ír Schütz Antal ugyanerről a témáról.

2008. június 12., csütörtök

A belső várkastély - Istent akarom látni 2.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Első fejezet - A belső várkastély

Avilai Szent Teréz (Teresa de Jesús) 1577-ben 62 évesen írta a Belső várkastélyt. 15 évvel korábban, 1562-ben alapította első reformált zárdáját, az avilai Szent Józsefet. Ekkor, egy híres látomása során, szeráf szúrta át a szívét és

"...Teresa befogadta mind a lélek zsengéje ajándékát – amit Isten a rendalapítóknak ad –, mind az eljövendő lelki gyemeket számának megfelelő belső gazdagságot és nagyságot.Ezt nevezzük a szellemi anyaság kegyelmének Ez olyan karizma, ami képessé teszi az embert többek között arra, hogy azt a tanítást, ami a lelkek fejlődéséhez szükséges, át tudja hagyományozni." (28.)

1567-ben Rubeo generális kívánságára megkezdte a reform kiszélesítését. 1571-ben, négy évi sikeres munka után (mind a férfi- mind a női-ágon reform-kolostorokat alapít) a vizitátor visszarendeli főnöknőnek az avilai Megtestesülés Kolostorba, ahol előzőleg 26 évet töltött.

"Teresa maga szívesen elmenekült volna ez elől a kereszt elől. Az Úr azonban engedelmességet követelt tőle. Igy odament a Megtestesülés Kolostorba és legyőzte a nővérek indulatos és zajos ellenállását. Isten Teresát ezért az áldozatáért a lelki házasság kegyelmével jutalmazta meg." (18.)

1574-ben felszabadul ez alól a feladat alól. A következő két évben nagy sikerrel viszi tovább a kolostoralapításokat.

A nem reformált kolostorok azonban megsokallták mindezt és ellentámadásba kezdtek, Piacenzában (Itália) a rendi gyülésen bevádolták a terézi reformot. A rendi gyülés úgy határozott, hogy a refrom híveit rebellisként kell kezelni, Teresának be kell fejeznie az alapításokat és egy általa választott kolostorba kell visszavonulnia. Teresa, noha joga lett volna tovább folytatni az alapításokat, mégis engedelmekedni akart a rendi gyülés határozatának és Toledót választotta visszavonulási helyéül, ahova 1576 juliusában meg is érkezett.

Toledóban gyóntatója megparancsolja neki, hogy írjon az imádságról. Teresa engedelmeskedni akar, de nem tudja mit írjon, úgy érzi, hogy már mindent megírt, hiszen már megírta az Önéletrajzát és A tökéletesség útját is. Kéri Istent, segítsen, mit kell mondania. Válaszul 1577 június 2-án, Szentháromság ünnepén megkapja a látomást a kegyelemben lévő lélek állapotáról:

"Az igazak lelkét úgy mutatta be Teresának, mintha az egy kristály vagy egy nagyon tiszta gyémánt lenne, amelyen keresztülragyog az isteni tűz fénye, sőt, Isten maga, aki a legbelsőbb centrumban található. Teresa mindazonáltal azt vette észre, hogy a kristálygömb annál fényesebben világít, minél jobban közelít az ember a belső tűzhöz. A különböző erősségű fények, különböző kerületeket hoznak létre, amelyek, koncentrikus körökként elkülönülnek egymástól a kristály belsejében. Ezek az elválasztott zónák – amelyek befelé haladva egyre világosabbak – képezik az egyes lakásokat, amelyek mindegyike még számos belső részre osztódik."(22.)


Hét lakásra osztja fel a várat, ugyanígy a könyvet is hét részre, amelyeket további fejezetekre tagol. Ennek a látomásnak a fényétõl vezettetve Teresa lakásról lakásra haladva elmondja mondazt, ami az ima egyes fejlődési szakaszaihoz kapcsolódik.

Könnyen, gyorsan, javítás és átnézés nélkül száguld előre és 1577 november 29-én elkészül az egésszel. A megszakításokat is beleszámítva nagyjából három hónap - este vagy éjjel, mert napközben a vallási gyakorlatok, a kapcsolattartás, a levelezés és a házimunkák veszik igénybe.

"A kettős kegyelem – lelki házasság és lelki anyaság – hatása alatt Teresa a keresztény irodalom egyik mestermûvével ajándékozott meg minket, amely talán minden idők legnagyobbszabású, legteljesebb és legjobban strukturált szellemi alkotása."(29.)

Az Istennel való egyesülés szakaszai Avilai Szent Teréz szerint - Istent akarom látni 1.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján)

Marie-Eugènenek misztika terézi útjáról szóló könyve elején a német kiadásban egy összefoglaló táblázatot találhatunk az egész útról:

"ELSŐ SZAKASZ
Isten a szokásos kegyelmeket adja

1. LAKÁS
A szellemi élet szinte kialudt.
Isten működése: Nincs semmilyen megnyilvánulása.
A keresztény tevékenysége: Kerüli a halálos bűnt.
Jézus Krisztus: Jézus Krisztust az Evangéliumban keresik és megismerkednek legszentebb emberségével.

2. LAKÁS
Kemény erőfeszítések és fájdalmas elszakadások.
Isten működése: Érezhető vigasztalások és szárazságok.
A keresztény tevékenysége: Gyakorolja a belső imát és az összeszedettséget, meg akarja javítani a hibáit, rendszeres lelki élet és a szükséges elszakadások megvalósításán fáradozik. Komoly és kitartó igyekezet, amelyet az olvasmányok, a lelki vezetés, a hasonló törekvésű barátok támogatnak.
Jézus Krisztus: Jézus Krisztust az Evangéliumban keresik és megismerkednek legszentebb emberségével.

3. LAKÁS
Túlsúlyba jutnak az ésszerű cselekedetek.
Isten működése: Megadja, hogy az ember könnyen össze tudja magát szedni.
A keresztény tevékenysége: A jól rendezett lelki élet eredményeképpen megóvja magát a bűnöktől és gyakorolja az egyszerűsített belső imát.
Jézus Krisztus: Jézus Krisztust az Evangéliumban keresik és megismerkednek legszentebb emberségével.

MÁSODIK SZAKASZ
Isten különleges kegyelmeket ad.

BEVEZETŐ RÉSZ:
Isten működése: Isten a Szentlélek ajándékain keresztül egyre inkább megragadja az embert, meghódítja és az ember teljesen át akarja adni Neki magát.
A keresztény tevékenysége: Felveszi Isten ritmusát, az alázatosság és a türelem gyakorlásán keresztül átadja magát Neki, és Isten működését energikus aszkézissel mozdítja elő.
Jézus Krisztus: Az isteni szeretet Bölcsessége működésbe lép.

4. LAKÁS:
Az érzékek éjszakája. A nyugalom imája.
Isten működése: Isten belső jelenléte megmutatkozik a a vakító fényen (éjszaka) és a szerető birtokbavételen (passzív összeszedettség, nyugalom imája) keresztül.
A keresztény tevékenysége: Isten működését az imában tiszteletben tartani; ehhez béke, csend és csökkentett aktivitás. Az imán kívül energikus aszkézis, hogy a szellemi főbűnöket sikerüljön kiírtani.
Jézus Krisztus: A Bölcsesség engedi megtapasztalni magát.

5. LAKÁS:
Az akarat egyesülése.
Isten működése: Olykor a misztikus egyesülés kegyelme után az akarat teljes mértékben Isten birtokában van.
A keresztény tevékenysége: A hit és az engedelmesség hűséges gyakorlása.
Jézus Krisztus: A Bölcsesség birtokba veszi az akaratot örök terve, az Egyház számára.

6. LAKÁS:
A szellem éjszakája: szentté és hithirdetővé formálódás.
Isten működése: Isten megtisztítja és gazdaggá teszi a lelket a szellemben és az aktív lelkierőkben történő érintéseivel.
A keresztény tevékenysége: Csendes türelemben Istennek átadja magát. Szegénység, remény és szellemi gyermekség.
Jézus Krisztus: Egyesülés Krisztussal, a Megváltóval és Máriával, a tökéletes anyával.

7. LAKÁS:
Átalakító egyesülés.
Isten működése: Isten tökéletesen birtokba veszi az embert, hogy az az Egyházért kűzdjön.
A keresztény tevékenysége: Tökéletes tisztaság és szeretet. A keresztény az Egyház szolgálatában áll.
Jézus Krisztus: Egyesülés a "teljes Krisztus"-sal." (6-7.)

Lisieux-i Kis Szent Teréz élete és művei az interneten

Mivel Magyarországon a szemlélődés elméletéről és gyakorlatáról szóló szakirodalom szinte teljesen hozzáférhetetlen, az interneten megtalálható írásokból készítettünk egy válogatást a Hortus Carmelin, Könyvtár az interneten címmel. Itt egyrészt összegyűjtöttünk néhány nagyobb internetes keresztény könyvtárat. Emellett pedig közvetlenül a misztika terézi útjára koncentrálva olyan lapokat adunk közre, amelyek vagy szentekről és mesterekről vagy magáról a szemlélődésről szólnak, illetve a terézi út történeti és teológiai hátteréhez kapcsolódnak. Az alábbi gyűjtemény ennek a könyvtárnak egy része.

Anyagok Lisieux-i Kis Szent Teréz (Thérèse de Lisieux) életéről az interneten:

Santa Teresa de Lisieux - A sarutlan kármeliták központi lapja Terézről.
Thérèse de Lisieux - A francia kármeliták lapja Terézről.
Sanctuaire de Lisieux - A lisieux-i kegytemplom lapja Terézről.
S. Teresa di Lisieux - A Monastero Virtuale lapja Terézről.

Művei az interneten:

franciául:

Florilège de textes
Manuscrit A
Manuscrit B
Manuscrit C

angolul:

The story of Soul.
Counsels and Reminiscences
Letters of Saint Therese to Her Sister Celine
Poems of Saint Therese
Prayers of Saint Therese

Vele kapcsolatos irodalom az interneten:

A Mercaba könyvtárban spanyol nyelvű tanulmányok.

Könyvtár az interneten

Mivel Magyarországon a szemlélődés elméletéről és gyakorlatáról szóló szakirodalom szinte teljesen hozzáférhetetlen, az interneten megtalálható írásokból készítettünk egy válogatást a Hortus Carmelin. Itt egyrészt összegyűjtöttünk néhány nagyobb internetes keresztény könyvtárat. Emellett pedig közvetlenül a misztika terézi útjára koncentrálva olyan lapokat adunk közre, amelyek vagy szentekről és mesterekről vagy magáról a szemlélődésről szólnak, illetve a terézi út történeti és teológiai hátteréhez kapcsolódnak.

Ez a Könyvtár az interneten című lap tartalomjegyzéke:

Gyűjtemények - Néhány nagy internetes keresztény könyvtár.

A misztika terézi útja - Avilai Szent Teréz lelkisége az interneten.

A. Szentek és mesterek
- Néhány lap a kármelita szentekről és boldogokról.
- Avilai Szent Teréz (Teresa de Jesus): anyagok az életéről és művei az interneten.
- Keresztes Szent János (Juan de la Cruz): anyagok az életéről és művei az interneten.
- Lisieux-i Kis Szent Teréz (Thérèse de Lisieux): anyagok az életéről és művei az interneten.
- Boldog Szentháromságról nevezett Erzsébet (Elisabeth de la Trinité): anyagok az életéről és művei az interneten.
- Szent Teresia Benedicta a Cruce (Edith Stein): anyagok az életéről és művei az interneten.
- Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène (Marie-Eugène d l'Enfant Jésus): anyagok az életéről és művei az interneten.
B. A szemlélődés - Anyagok a szemlélődő imádságról az interneten.
C. A misztika terézi útjának történeti háttere

A misztika terézi útjának teológiai háttere - Itt olyan írások találhatók, amelyek azokat a teológiai kérdéseket tárgyalják, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a misztika megértéséhez. Külön kiemeltük a világhírű magyar teológus, Schütz Antal (1880-1953) munkásságát.

A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène

A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène (Marie-Eugène de l’Enfant-Jesus, Henri Grialou, Marie-Eugène Grialou, Maria-Eugen Grialou) 1894. december 2-án született Gua helységben, Franicaországban. Szegény családból származik. Már gyermekkorától pap szeretett volna lenni. 1911-ben belép a szemináriumba, 1913-ban veszi fel a kisebb rendeket. 1913-ban behívják katonának, és 1919 augusztus végéig katonaként szolgál. 1919-ben visszatér a szemináriumba, és 1922. február 4-én szentelik pappá.

Rögtön szentelése után 1922. február 24-én megkezdi novíciátusát az avoni Kármelben. Itt kapja meg a rendi nevét: A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène (Marie-Eugène de l’Enfant-Jesus). 1924-ban átkerül a lille-i Kármelbe. 1928-tól a petit castelet-i konvent priorja. Ekkor már keresett prédikátor, szónok és lelkivezető.

Célja az, hogy a Kármel lelkiségét a laikusok számára is hozzáférhetővé, a világban is megélhetővé tegye. Ebből a célból hozza létre 1932-ben Maria Pila (1896-1974) közreműködésével az Avignon melletti Vénasque-ban az Institut Notre-Dame de Vie-t, a Kármel új ágát, amely olyan papokat és laikusokat foglal magában, akik leteszik a teljes szerzetesi fogadalmat, de a szemlélődő életet nem a világtól elvonultan, hanem éppen a világban kívánják megvalósítani.

1932-től az ageni, majd 1936-tól a monte-carlo-i konvent priorja. 1937-től 1955-ig a rend római központjában dolgozik (generális definitor, a francia Kármel apostoli vizitátora, generális vikárius), de a háború alatt újra be kell vonulnia. 1957-től haláláig a Kármel Avignon-Aquitaine tartományának provinciálisa. 1967. március 27-én, húsvéthétfőn hal meg. 1985-ben az avignoni püspökség megkezdte boldoggáavatási perét.

Marie-Eugène legfontosabb műve, az Istent akarom látni (Je veux voir Dieu), 1949-51-ben jelent meg először, de azóta számtalan kiadást megélt, lefordították angolra, németre, spanyolra, olaszra és lengyelre. Ebben Avilai Teréz, Keresztes János és Lisieux-i Teréz segítségével vezeti végig az olvasót a misztika teljes terézi útján. Alapmű mindazok számára, akiket bármilyen mértékben is érint vagy érdekel a szemlélődő imádság.

A magyar kármeliták néhány éve kiadtak egy rövid idézetgyűjteményt tőle, de ez meglehetősen nehezen hozzáférhető. A következőkben az Olvasónaplóban olvashatók lesznek az Istent akarom látni című művéből összefoglalások és a Horus Carmelin fordítások.

Anyagok életéről az interneten:

Marie-Eugène de l’Enfant-Jésus - A francia kármeliták lapja Marie-Eugène-ről.
Grialou, Marie-Eugène - A Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon cikke Marie-Eugène-ről, németül.

Művei az interneten:

Marie-Eugéne de l'Enfant-Jésus - Publications - Publikációs listája a francia kármeliták lapján.
God is Love

Alapításairól:

Institut Notre-Dame de Vie
Institut Notre-Dame de Vie – Weisendorf
Studium de Notre-Dame de Vie