Avilai Szent Teréz és a Sarutlan Kármelita Rend

Az alábbi írás Ildefonso Moriones OCD, posztulátor generális, "Teresian Carmel" című, a rend központi lapján megjelenő rendtörténeti munkájának olvasónaplószerű összefoglalása. Moriones gondolatmenetének mélyebb megértésében sokat segített Ulrich Dobhan OCD, definitor, "Aspectos biograficos de Santa Teresa" című, a Centro Internacional Teresiano-Sanjuanista-ban 1998-ban tartott előadásának szövege, amelyet Kovács Albert OCD provinciális atya volt szíves kölcsönadni nekem. A gondolatmenet illusztrálására Szeghy Ernő OCD: "Szent Terézia és a kármeliták" (Bp. 1921) kitűnő példáit használtam.

01. Az Albert féle Eredeti Szabály - szegény remeték a Kármel hegyén.
02. Az elvilágiasodás - gazdag professzorok Európában.
03. Az oldalhajtás - a kármelita rend női ágának kezdetei.
04. A reform és a reformisták.
05. A laxisták és a rigoristák.
06. II. Fülöp és a szerzetesi reform.
07. Visszatérés az eredeti szellemhez - Avilai Szent Teréz útja.
08. Visszatérés az eredeti szabályokhoz - Avilai Szent Teréz szabályzata.
09. Az avilai Szent József Kolostor és a terézi reform kezdetei.
10. Rossi generális kontra II. Fülöp.
11. A királyi út.
12. Két tűz között.
13. Frontális támadás a reform ellen.
14. A sarutlan kármelita rendtartomány.
15. Nicolas Doria hatalomra kerülése.
16. Teresa szabályzatának megszüntetése.
17. Leszámolás Keresztes Szent Jánossal és Graciánnal.
18- A Szent József Kongregáció - egy rigorista birodalom kiépítése.
19. A Szent Illés Kongragáció és a sarutlan kármel elterjedése.
20. A Sarutlan Kármelita Rend helyreállítása a 19-20. században.
21. Ana de Jesús és a sarutlan kármeliták női ágának elterjedése.
22. Egy nehezen megírható történet.
23. A történet még nem ért véget.

Avilai Szent Teréz és a Sarutlan Kármelita Rend 17.

Az alábbi írás Ildefonso Moriones OCD, posztulátor generális, "Teresian Carmel" című, a rend központi lapján megjelenő rendtörténeti munkájának olvasónaplószerű összefoglalása. Moriones gondolatmenetének mélyebb megértésében sokat segített Ulrich Dobhan OCD, definitor, "Aspectos biograficos de Santa Teresa" című, a Centro Internacional Teresiano-Sanjuanista-ban 1998-ban tartott előadásának szövege, amelyet Kovács Albert OCD provinciális atya volt szíves kölcsönadni nekem. A gondolatmenet illusztrálására Szeghy Ernő OCD: "Szent Terézia és a kármeliták" (Bp. 1921) kitűnő példáit használtam.

Leszámolás Keresztes Szent Jánossal és Graciánnal1

Doria nem elégedett meg azzal, hogy a terézi szabályzat megváltoztatásával felszámolta a terézi szellem intézményes biztosítékait, hanem azokkal az emberekkel is leszámolt, akik ennek személyes biztosítékai lehettek volna.

Doria egyik első intézkedése az volt, hogy megtámadta Graciánt.

Gracián 1585 végén Lisszabonban kiadott egy könyvet Estímulo de la propagación de la fe címmel, amelyben missziók fontosságát taglalta . Doria, aki a missziók ellen volt, megvádolta Graciánt, hogy az engedélye nélkül adta ki a könyvet és azt követelte, hogy Gracián vonja vissza azt a forgalomból. Gracián azzal védekezett, hogy az érvényben lévő szabályok szerint járt el és nem követett el engedetlenséget. Doria ekkor a könyv tartalmát kifogásolta, s ezért ítélte el Graciánt. Ez azonban nem volt jogszerű, Doria nem lehetett volna egyszerre vádló és bíró, el kellett volna megbírálásra küldenie a könyvet Salamancába az egyetemre.

Az 1587-es káptalan Graciánt és Keresztes Jánost eltávolította a hatalom közeléből, Graciánt Mexikóba küldte a káptalan, Keresztes Szent Jánost granadai priornak. Ezzel azonban nem elégedtek meg.

Doriának a Grácián elleni fellépéséhez

"... a királyra volt szüksége, hogy pedig ezt megnyerhesse, súlyos és kézzelfogható vádakkal kellett Gracián ellen fellépnie. A vádirat anyagának összehalmozásával megbízott egy nagyon tehetséges, de rendkívül tág lelkiismeretű embert, Diégó Evangélista atyát, aki azután a lehető legutálatosabb módon végezte el ezt a munkát. Sorra járta a nõvérek zárdáit s ott ravaszul állított kelepcékkel, ijesztgetésekkel és más egyéb furfangos fogásokkal olyan nyilatkozatokba ugratta bele azokat az ártatlan, tiszta lelkeket Grácián ellen s olyan vallomásokat iratott velük alá, amelyeknek értelméről halvány sejtelmük sem volt. Ugyanezt tette ... Keresztes Szent János személyére vonatkozólag is .. és sikerült ellene is éppen olyan súlyos vádakat összehoznia, mint Gracián ellen. ... Dória a Keresztes Szent Jánosra vonatkozó részt, mivel arra nem volt szüksége, tűzbe dobta. Mindamellett egy ideig az a hír volt elterjedve, hogy őt is kitaszítják a rendből." 2

1591-es káptalan Keresztes Jánost minden hivatalától megfosztja és Mexikóba küldi. További eljárásra azonban már nincsen lehetőség, mert december 14-én Ubedában 49 évesen meghal.

Graciánt viszont 1592 február 17-én kitaszítják a rendből.

Gracián Rómába ment, hogy jogorvoslatot keressen, de Doria szentszéki kapcsolati ellen, amelyet II. Fülöp nagyövete is támogatott, nem tudott mit tenni.

Ezért Sziciliába utazott, hogy ott várja ki a jobb időket. Papként működött, katonákat katekizált és betegeket látogatott a kórházban. 1593. január 27-én VIII. Kelemen pápa Uberes fructus brévéjében megerősítette Doria döntését és megtiltotta Graciánnak, hogy akár a sarus, akár a sarutlan kármelitákhoz visszatérjen és az ágostonosokhoz utasította őt. Ebbe Gracián bele is törődött. Rómába ment, hogy alávesse magát a döntésnek, amikor 1593. okt. 11-én Gaetánál a törökök elfogták és Tunisba vitték rabszolgának.

Innét 1595. áprilisában szabadult. Ekkor értesült a Doria haláláról. Rómába ment és 1595. november 25-én újra kérte az ügye felülbírálatát. 1596. márc. 5-én kedvező választ kapott: a pápa az Apostolicae Sedis benignitas kezdetû brévéjében neki adott igazat, megszüntette a kitaszítást és visszaállította minden jogába és utasította a vezetőket, hogy vegyék vissza.

Teresa követői boldogok voltak, de Doria tábora semmiképpen sem akarta Graciánt. Ezért húzták az időt, azt javasolták, hogy várják meg ezzel a következő káptalant. Míg Gracián várt, ők a szokásos módon a királyhoz folyamodtak Gracián ellen. A káptalan úgy döntött, hogy nem veszik vissza Graciánt.

S nehogy az olasz reformkolostorok visszavegyék és így kerüljön vissza hozzájuk, elérték II. Fülöp segítségével, hogy a pápa Sacrum Religionum kezdetű brévéjével 1597. márc. 20-án az olaszországi házakat kivette a spanyol fennhatóság alól, s 1600. nov. 13-i In Apostolicae dignitatis kezdetű brévében pedig felállította a Spanyol Királyság területén a Szent József Kongregációt, az összes többi sarust pedig a Szent Illés kongregációhoz csatolta.

Graciánt végül is a brüsszeli sarus kármeliták veszik fel. Itt még számos művet ír a misztika különböző kérdéseiről. Ana de Jesussal 1610-ben kiadják Teresától Az alapítások könyvét. Az életszentség hírében hal meg 1614-ben ugyanittt.3 A Sarutlan Kármelita Rend 2000. december 15-én megindította a boldoggá avatási eljárását.4

1 - Ildefonso Moriones OCD: Teresian Carmel - Change of Superior.
2 - Szeghy Ernő OCD: Szent Terézia és a kármeliták. Bp. 1921. II. 409.
3 - Ildefonso Moriones OCD: Teresian Carmel - Break rather than Bend.
4 -José Alberto Pedra:Jerônimo Gracián de la Madre de Dios OCD: o herdeiro exilado.

Avilai Szent Teréz és a Sarutlan Kármelita Rend 15.

Az alábbi írás Ildefonso Moriones OCD, posztulátor generális, "Teresian Carmel" című, a rend központi lapján megjelenő rendtörténeti munkájának olvasónaplószerű összefoglalása. Moriones gondolatmenetének mélyebb megértésében sokat segített Ulrich Dobhan OCD, definitor, "Aspectos biograficos de Santa Teresa" című, a Centro Internacional Teresiano-Sanjuanista-ban 1998-ban tartott előadásának szövege, amelyet Kovács Albert OCD provinciális atya volt szíves kölcsönadni nekem. A gondolatmenet illusztrálására Szeghy Ernő OCD: "Szent Terézia és a kármeliták" (Bp. 1921) kitűnő példáit használtam.

Nicolas Doria hatalomra kerülése1

1581 március 3 - 17. között megtartják sarutlan rendtartomány önállóságát kimondó alcalai káptalant, amelyen Antonio Heredia ellenében 7-11 arányban Jerónimo Graciánt választják meg provinciálisnak, és megszavazzák az új szabályzatot.

Teresa közben folytatja a kolostorok alapítását. 1580 végén Palenciában, 1581 nyarán Soriában alapít. 1582 januárjában Keresztes Szent János és Teresa megbízásából Ana de Jesus alapítanak Granadában. Áprilisban Teresa megalapítja a burgosi kolostort és májusban segít Graciánnak a valladolidi férfi kolostor létrehozásában. Itt kapják majd meg az alapozó képzést azok a szerzetesek, akiket a rend arra szán, hogy a salamancai egyetemen tanuljanak.

Ekkor azonban már nagyon beteg. 1582 október 1-én Teresa nem tud többé felkelni az ágyból. Isten közli vele, hogy hamarosan magához veszi. Október 3-án meggyón és felveszi az utolsó kenetet. Október 4-én reggel Teresa elmerül az imában és többet már nem jön vissza belőle.2

Gracián vezetésével nagy erővel folytatódnak az új alapítások. A terézi kármel ezekben az években lépte át Kasztília és Andalúzia határait, Navarra, Portugália, Afrika, Itália, és további terjeszkedést terveztek Valenciába, Aragóniába és Katalóniába. Grácián ezenkívül tárgyalt egy flandiai és egy francia alapításról is. Gracián - Teresa intencióinak megfelelően - szívén viselte a missziók ügyét. 1582 áprilisában Lisszabonból az etiópiai Kongóba küldött hat szerzetest, de csak 1584-ben sikerült az alapítás. 1585-ben Mexikóba küldenek misszionáriusokat és további amerikai, kínai és indiai missziókról tárgyalnak.

A missziók mellett Gracián számára a másik nagyon fontos ügy a tanulmányoké volt. S erre igencsak rászorultak volna a kármeliták. Úgy gondolta, hogy leghelyesebb lenne nagy egyetemi városokban szemináriumokat csinálni, hogy a jó képességű hallgatókat így vonzzák magukhoz.

A rigoristák azonban Graciánt régóta ellenségnek tekintik. Baltasar Nieto 1577-ben már olyan vádakkal rágalmazta meg, amelyek következtében halálos ítélet várt volna rá. Antonio Heredia régen gyűlölte, mint riválisát. Ő - mélyen sértve attól, hogy nem ő lett az első provinciális - vezette azt a belső ellenzéket, akik nem a Gracián képviselte terézi vonalat akarták követni, hanem saját rigorista birodalmat akartak létrehozni. Ezek az előző években jól begyakorolt módszerekkel (feljelentés, feljegyzések, folyamodványok) folyamatosan panaszkodtak rá a királynak és a generálisnak, s Nicolas Doriát szerették volna helyette provinciálisnak.

Gracián, vélhetõen nem fogja fel a veszély súlyosságát és a következõ választáson 1585-ben önként lép vissza Doria javára.

Nicolas Doria, az illusztris Doria család tagjaként született Genovában 1539. május 18-án. 1570-ben átköltözött Sevillába, ahol sikeres bankárként működött és kicsapongó életet élt. Egy hajószerencsétlenség után jelentős adományokat adva a szegényeknek, klerikusnak állt. Rövid latin és teológiai tanulmányok után 1576-ban pappá szentelték. Egy évvel később, barátja Ambrosio Mariano példáját követve, jelentkezett a Sevillai kármelitáknál a Los Remediosban lévő kolostorukban, ahol 1578. március 25-én tett fogadalmat. Ez a kolostor volt a rigoristák egyik fellegvára.

Még be sem fejezi a noviciátust, már házfőnök helyettesnek nevezik ki. Madridba megy ügyeket intézni, ahol kapcsolatba kerül II. Fülöppel. Kinevezik pastranai perjelnek és ezt a posztot tölti be 1581. márciusáig. Az 1581-es káptalan Keresztes János és Antonio de Heredia előtt első definitornak nevezi ki. Gracián főnöksége idején főleg Itáliában van, egészen 1585 decemberéig, amikor is provinciálisként tér vissza.

Doria provinciálisként felszámolja a terézi vonalat és kiépíti azt a rigorista birodalmat, amelyet a férfi ág többsége kíván, s amely II. Fülöp elvárásainak is messzemenően megfelel.

1- Ildefonso Moriones OCD: Teresian Carmel - Change of Superior
2 - Santa Teresa de Jesús: Obras completas. Transcripción, introducciones y notas de Efren de la Madre de Dios, O.C.D. y Otger Steggink, O. Carm. Cuarta edición cuidosamente revisada. Biblioteca de Autores Cristianos, de La Editioral Católica. Madrid 1974. Cronologia de Santa Teresa. 16-24.

Avilai Szent Teréz és a Sarutlan Kármelita Rend 14.

Az alábbi írás Ildefonso Moriones OCD, posztulátor generális, "Teresian Carmel" című, a rend központi lapján megjelenő rendtörténeti munkájának olvasónaplószerű összefoglalása. Moriones gondolatmenetének mélyebb megértésében sokat segített Ulrich Dobhan OCD, definitor, "Aspectos biograficos de Santa Teresa" című, a Centro Internacional Teresiano-Sanjuanista-ban 1998-ban tartott előadásának szövege, amelyet Kovács Albert OCD provinciális atya volt szíves kölcsönadni nekem. A gondolatmenet illusztrálására Szeghy Ernő OCD: "Szent Terézia és a kármeliták" (Bp. 1921) kitűnő példáit használtam.

A sarutlan kármelita rendtartomány1,2

1577 augusztus 29-én megérkezik Madridba Ormaneto utóda, Felipe Sega nuncius, akit Róma - valamint a pápa unokaöcsse, Buoncompagni bíboros, akinek Sega a karrierjét köszönhette - azzal bíz meg, hogy támogassa Tostado mûködését.

Sega igen messze állt Teréz lelkiségétől. Madridba mintegy ötven főnyi személyzettel – titkárok, apródok, pincérek, szakács, borbély, kocsis, stb. – érkezik, s a történészek neki tulajdonítják Teresa következő jellemzését:

"... nyughatatlan, csavargó, engedetlen és nyakas nőszemély, aki az áhitatosság ürügyén folyton romlott tanokat agyalt ki és a Trienti Zsinat valamint a főpapok rendelkezései ellenére állandóan elkószált a klauzúrából, úgy tanítva mint egy mester, annak ellenére, hogy Szent Pál tanítása azt parancsolja, hogy a nők ne tanítsanak..."3

Sega annak ellenére, hogy Madridba érkezvén Ormaneto nuncius aktáiban kedvező információkat talált Teresáról és a reformról, külünösen pedig Graciánról, az első pillanattól kezdve ellenük dolgozik. S noha Rómából azt az utasítást kapta, hogy ő maga ne avatkozzon be a reformba, Madridba érvén nem szorítkozik Tostado támogatására, hanem a saját kezébe veszi a reform ügyét és számos azt alapjaiban érintő döntést hoz. Teresa ellen nem tud semmit sem tenni, de megpróbálja Graciánt és a reform férfi ágát tönkretenni.

S mivel II. Fülöp időközben úgy találja, hogy a sarutlanok, különösen pedig Gracián - aki az egyik konfliktusnál úgy gondolja, hogy egy szerzetesnek inkább kell a pápának engedelmeskednie, mint a királynak és ennek megfelelően is cselekszik -, nem eléggé engedelmes eszközei az ő akaratának, hagyja Segát egy darabig a saját kedve szerint játszani.

Ennek következtében a reform ellenségei 1577. december 3-án Tostado utasítására elrabolják a Megtestesülés kolostorból Keresztes Szent Jánost, bebörtönzik és hónapokig - míg csodálatos módon meg nem szökik - kínozzák. (Újra csak azt kell megállapítani, hogy úgy tűnik a világ valahogy mégis csak tisztában van azzal, hogy mi az igazi érték.)

Sega saját akciókat is kezd. Először szóban próbálja megtiltani Graciánnak a vizitálást, majd 1578 nyarán visszavonja Gracián minden megbízatását és 1577 december elsejétől visszamenőleg érvényteleníti minden intézkedését, majd kiközösíti őt. Minden férfi és női reform-kolostort a provinciálisok alá rendel, akik megpróbálják tönkretenni azokat. 1578 december végén pedig bebörtönzi Graciánt. A helyzet nagyon súlyos. Sega Madridban pallosjoggal rendelkezik s ez alapján halálos ítéleteket is hoz. Ha Graciánra rosszhiszeműséget tud bizonyítani, akár halálra is ítélheti őt.

Teresa minden követ megmozgat, hogy mentse a reformot és az üldözött kármelitákat. Eddigre azonban II. Fülöp is ráun Segára és egy négytagú tanácsadót testületet rendel mellé a sarutlan kármeliták elleni vádak kivizsgálására - egyik tagja az a Pedro Fernandez OP., akinek mint apostoli vizitátornak az irányítása alatt a lázadónak ítélt kármeliták tevékenykedtek.

1579 április 1-én ennek a tanácsadó testületnek a nyomására Sega nuncius kiveszi a sarutlanokat a provinciálisok fennhatósága alól és visszamenlőleg érvényteleníti azok intézkedéseit. Az összes (andalúziai és kasztiliai) sarutlant egy csoportba tömöríti és föléjük a csak tõőe függő és velük szemben pedig jóindulatú Angel de Salazárt rendeli. 1579. július 15-én a nuncius a kármeliták ügyében – szintén a kinevezett tanácsadó testülete nyomására – azzal a kéréssel fordul II. Fülöphöz, hogy járjon közbe a pápánál a független sarus rendtartomány felállítása érdekében. 1579 november 11-én pedig Felipe Sega támogatólag eljuttatja Rómába az önálló rendtartomány felállításának kérését.

1580 június 22-én Gergely pápa – II. Fülöp közbenjárására – Pia consideratione kezdetű brévéjével létrehozza a független sarutlan rendtartományt.

(1) - Ildefonso Moriones OCD: Teresian Carmel - Calced and Discalced Carmelites
(2) - Santa Teresa de Jesús: Obras completas. Transcripción, introducciones y notas de Efren de la Madre de Dios, O.C.D. y Otger Steggink, O. Carm. Cuarta edición cuidosamente revisada. Biblioteca de Autores Cristianos, de La Editioral Católica. Madrid 1974. Cronologia de Santa Teresa. 16-24.
(3) - Tomás ALvarez: Diccionario de Santa Teresa: doctrina e historia. Burgos, Monte Carmelo 2002. 1148-1153.

Avilai Szent Teréz és a Sarutlan Kármelita Rend 12.

Az alábbi írás Ildefonso Moriones OCD, posztulátor generális, "Teresian Carmel" című, a rend központi lapján megjelenő rendtörténeti munkájának olvasónaplószerű összefoglalása. Moriones gondolatmenetének mélyebb megértésében sokat segített Ulrich Dobhan OCD, definitor, "Aspectos biograficos de Santa Teresa" című, a Centro Internacional Teresiano-Sanjuanista-ban 1998-ban tartott előadásának szövege, amelyet Kovács Albert OCD provinciális atya volt szíves kölcsönadni nekem. A gondolatmenet illusztrálására Szeghy Ernő OCD: "Szent Terézia és a kármeliták" (Bp. 1921) kitűnő példáit használtam.

Két tűz között

Teresa és mindazok, akik a reformmal Isten ügyét akarják szolgálni, két tűz közé kerülnek - egyik oldalról a laxisták, másik oldalról a rigoristák.

Azzal, hogy komolyan veszik a hivatásukat, nem csak Avilában vonják magukra a többség haragját, hanem mindenütt másutt is.

"Ó, milyen hatalmas baj, hatalmas baj az a szerzetesek számára az - most nem csak nőkre gondolok, hanem férfiakra is - ahol nem tartják meg a hitet. Ahol egy kolostorban két út van: az erény és a hit, s a hit hiánya (és mindkettőn szinte ugyanannyian járnak, pontosabban rosszul mondtam, nem ugyanannyian, mert bűneink miatt, többen járnak a tökéletlenség útján, és mivel ők vanak többségben, ez a népszerűbb) olyan kevesen élnek az igaz hit szerint, hogy jobban kell félnie egy szerzetesnek vagy egy szerzetesnőnek, aki igazán el kell hogy kezdje követni a meghívását, az övéitől a saját házában, mint az összes ördögtől; és sokkal több óvatosság és színlelés kell ahhoz, hogy olyan baráti viszonyba kerüljön Istennel, mint amilyenre vágyik, mint azokhoz a barátságokhoz és kívánságokhoz, amelyeket a gonosz rendez el a kolostorokban." 1

Ráadásul ezt a többséget a rigoristák - királyi hatalommal a hátuk mögött - komolyan megtámadták. Ezeket pedig sem a harc hevében sem egyébként nem érdeklik olyan számukra másodlagos különbségek, hogy valaki a Isten szeretete vagy a hatalom szeretete miatt böjtöl. Böjtöl és ezzel veszélyezteti azt a kényelmes jólétet, ami egyedül fontos az életben - tehát ellenség, kűzdeni kell ellene. S Teresáék ellen is azzal a hévvel harcolnak, amelyet a rigoristák újabb és újabb atrocitásai keltenek bennük.

Eközben mind Teresáék mind a rigoristák egyre jobban látják, hogy a reform szekerét nem ugyanabba az irányba akarják vinni. Hogy ezen segítsenek, a rigoristák a hatalom mindig jól beváló eszközeit alkalmazzák. A Teresához közelálló embereket eltávolítják, megrágalmazzák. Keresztes Szent Jánosra valahogy mindig valamelyik távoli kolostorban van szükség. Teresa másik közeli emberét, Jerónimo Graciánt, akit nem sikerül a hatalomból eltávolítani, Baltasar Nieto azzal a rágalommal jelenti fel, hogy megerőszakolt egy apácát. 2

Teresa, mivel Nietóékra nem sok hatással van, azt teszi amit tehet. Folytatja a női kolostorok létrehozását. 1570 végén megalapítja Salamancában a Szent József Kolostort. 1571 elején Alba Tormesben - Keresztes János segítségével - a Gyümölcsoltó Boldogasszonyról nevezett kolostort. Sorra látogatja a már meglévőket.

1571 nyarán, Isten közvetlen kérésének engedve, elfogadja Pedro Fernandez O.P., apostoli vizitátor felkérését és elvállalja eredeti kolostora, a Megtestesülés, megreformálását.Keresztes Szent Jánost hívva gyóntatónak, néhány év alatt sikerül olyan lelkiséget kialakítaniuk, amelyet a kolostor aztán már soha többé nem veszít el.

1574-ben Keresztes János segítségével újabb női kolostort alapít Segoviában. Majd 1575-ben két kolostort is alapít, egyet Beasban, egyet Sevillában. 1576 elején Ana de San Albertón keresztül pedig a caracavai kolostort.3

Teresa kapcsolatát a férfi-ággal az változtatja meg, hogy a pastranai nővéreknek sikerül kiimádkozniuk, hogy az általuk igen nagyra becsült, jólképzett pap, Jerónimo Grácián, 1572 tavaszán belépjen a sarutlanok közé.

Gracián kezdettől fogva szoros kapcsolatban van a nővérekkel és Teresával, aki hamarosan szintén nagyon jó véleménnyel lesz róla. Graciánban - Keresztes János mellett - egy olyan emberre talál, aki megérti és követni akarja az ő szellemiségét.

S Gracián hamarosan nagyon fontos pozíciókba kerül. 1573 augusztusában Baltasar Niétó azt a vizitátori tisztet, amelyet az andaluziai sarutlan kármeliták fölött tavasszal Francisco Vargas O.P. apostoli vizitátor bízott rá - mivel az elkövetett disznóságai miatt nem mer Andalúziában mûködni - átruházza Jerónimo Graciánra.

Nem sokkal ezután Graciánt a kasztíliai kármeliták vizitátorává is kinevezik. Ez azt jelenti, hogy az összes kasztíliai és andalúziai kármelita reformja, teljhatalommal Gracián kezébe kerül. Ebben a reformban Gracián végig a legszorosabban együttműködik Teresával.4

1 - Santa Teresa de Jesús: Obras completas. Transcripción, introducciones y notas de Efren de la Madre de Dios, O.C.D. y Otger Steggink, O. Carm. Cuarta edición cuidosamente revisada. Biblioteca de Autores Cristianos, de La Editioral Católica. Madrid 1974. (Vida 7.5) 44-45.
2- Tomás ALvarez: Diccionario de Santa Teresa: doctrina e historia. Burgos, Monte Carmelo 2002. 747-748.
3 - Santa Teresa de Jesús: Obras completas. Transcripción, introducciones y notas de Efren de la Madre de Dios, O.C.D. y Otger Steggink, O. Carm. Cuarta edición cuidosamente revisada. Biblioteca de Autores Cristianos, de La Editioral Católica. Madrid 1974. Cronologia de Santa Teresa. 16-24.
4 - Ildefonso Moriones OCD: Teresian Carmel - The New Province under Father Gracián

Avilai Szent Teréz és a Sarutlan Kármelita Rend 11.

Az alábbi írás Ildefonso Moriones OCD, posztulátor generális, "Teresian Carmel" című, a rend központi lapján megjelenő rendtörténeti munkájának olvasónaplószerű összefoglalása. Moriones gondolatmenetének mélyebb megértésében sokat segített Ulrich Dobhan OCD, definitor, "Aspectos biograficos de Santa Teresa" című, a Centro Internacional Teresiano-Sanjuanista-ban 1998-ban tartott előadásának szövege, amelyet Kovács Albert OCD provinciális atya volt szíves kölcsönadni nekem. A gondolatmenet illusztrálására Szeghy Ernő OCD: "Szent Terézia és a kármeliták" (Bp. 1921) kitűnő példáit használtam.

A királyi út

Teresának a férfi kolostorokra csak annyi befolyása van, amennyit személyes tekintélye biztosít számára. Ez pedig adott esetben nem túl sok.

Durueloban Antonio de Heredia a prior, aki a rigoristák egyik legfontosabb vezetője lesz. Miközben, mint ilyen, kimondottan Teresa ellen dolgozik, boldogan beül azokba a magas posztokba, ahova az apostoli vizitátor beteszi, s ezzel együtt pedig részt vesz abban a Rossi generális által kinevezett bizottságban is, amelynek az a feladata, hogy ugyanerről vizitátorról terhelő adatokat szedjen össze.

Soha nem bocsátja meg Teresának, hogy nem őt, hanem Keresztes Szent Jánost öltöztette be elsőként. 1582-ben tevőlegesen hozzájárul Teresa halálához azzal, hogy a súlyos betegen Medinába érkező Teresát késedelem nélkül Alba de Tormesbe küldi, hogy az mint afféle kabala, jelenlétével biztosítsa a hercegnő unokájának szerencsés megszületését.1

A pastranai prior, Baltasar Nieto, hasonló figura. Világi pap, majd ferences szerzetes, végül már majdnem negyven éves, amikor testvére, az andalúziai provinciális felveszi a kármelitákhoz.

Egy harmadik, szintén kármelita testvérükkel együtt fellázadnak a vizitációra Andalúziába érkező Rossi ellen, s vélhetően az ő intrikáik következtében válik a generális kegyvesztetté az udvarnál. Rossi válaszként leváltja és házi őrizetbe vetteti a provinciálist. Baltazar Nietot, pedig száműzi Andalúziából. Nieto átmegy Kasztíliába és ott a reform - ami ellen előzőleg intrikált - egyik fõ embere lesz.

Később majd felajánlja szolgálatait annak a Tostadonak, akit a generális azért küld Spanyolországba, hogy tönkrezúzza azokat a sarutlanokat, akiknek ő az egyik fő embere.2

Ez két kármelita a "királyi út" tipikus embere. A meglévő hatalmi struktúrákon belül Heredia nem tudott annyi hatalmat szerezni, mint amennyit szeretett volna, Nieto pedig az intrikákon rajtavesztve kiesett a hatalomból - viszont az egész életük a hatalom körül forog. Aktívak, ambiciózusak és mindenre hajlandóak.

A kasztíliai kármeliták reformjával megbízott Pedro Fernandez O.P. vizitátor, nem sokkal a kinevezése után, saját helyettesévé teszi Baltasar Nietot és teljhatalommal ruházza fel az alapítások terén. Nieto pedig megnyitja a Kármelben is a "királyi utat". Egymás után jönnek a jelentkezők, és Nietóék sorra alapítják az újabb és újabb kolostorokat.

Ezekben a szerzeteseknek a legváltozatosabb elképzeléseik vannak arról, hogy mit is jelent a reform. Sokuknál a legalapvetőbb lelki képzés is hiányzott. Vannak néhányan, akik Teresa szellemét akarják követni. A többség azonban soha nem is hallott Teresáról, s jobb esetben vissza akar térni a kármelhegyi remeték eredeti szabályzatához, rosszabb esetben pedig valamiféle sajátmaga által gyártott szadisztikus aszkézist tekint tökéletességnek és mindenkit, lehetőleg az egész rendet, erre szeretné rászorítani. Ennek természetesen hamar híre megy és teljesen jogos rémületet kelt a sarusokban.3

Nietóék az alapítások során pontról pontra a generális egyértelműen kinyilvánított szándékai ellen cselekednek. Rossinak az a kívánsága, hogy ne hozzanak létre új kolostorokat az ő explicit írásbeli engedélye nélkül. Az ő megkérdezése nélkül, az apostoli vizitátor engedélye alapján egymás után alapítják a kolostorokat.

Megtíltja, hogy átvegyenek más kolostorokból kármelitákat. Az alapítások két fő kulcsemberét Gabriel de Peñuelát és Baltasar Nietót, azonban már meglévő kármelita kolostorból vették át, s ez utóbbit ráadásul eredetileg személyesen Rossi elleni lázadásért űzték el onnan.

A generális azt akarja, hogy kolostoronként ne legyenek többen húsz főnél, ők azonban két-háromszor ennyi embert is felvesznek egy-egy helyre. Rossi kifejezetten megtíltja, hogy átlépjék Kasztília határait és Andalúziában alapítsanak. Ők azonban sorra hozzák létre ott is a kolostorokat.

Mindezek miatt Rossi generális 1571-ben már kiközösítéssel fenyegeti őket.4

1 - Tomás ALvarez: Diccionario de Santa Teresa: doctrina e historia. Burgos, Monte Carmelo 2002. 723-726.
2 - Tomás ALvarez: Diccionario de Santa Teresa: doctrina e historia. Burgos, Monte Carmelo 2002. 747-748.
3 - Ildefonso Moriones OCD: Teresian Carmel - Calced and Discalced Carmelites
4 - Tomás ALvarez: Diccionario de Santa Teresa: doctrina e historia. Burgos, Monte Carmelo 2002. 804.

Avilai Szent Teréz és a Sarutlan Kármelita Rend 10.

Az alábbi írás Ildefonso Moriones OCD, posztulátor generális, "Teresian Carmel" című, a rend központi lapján megjelenő rendtörténeti munkájának olvasónaplószerű összefoglalása. Moriones gondolatmenetének mélyebb megértésében sokat segített Ulrich Dobhan OCD, definitor, "Aspectos biograficos de Santa Teresa" című, a Centro Internacional Teresiano-Sanjuanista-ban 1998-ban tartott előadásának szövege, amelyet Kovács Albert OCD provinciális atya volt szíves kölcsönadni nekem. A gondolatmenet illusztrálására Szeghy Ernő OCD: "Szent Terézia és a kármeliták" (Bp. 1921) kitűnő példáit használtam.

Rossi generális kontra II. Fülöp1

A generális, akármik is a személyes érzelmei Teresával kapcsolatban, a hatalmát nem kívánja veszélyeztetni. Márpedig a reformált férfikolostorok alapítása pontosan az, amit semmi áron nem akarnak a kármeliták. Rossi tehát ad is meg nem is.Teresa hosszas könyörgésére augusztusban engedélyt ad neki két eredeti szabály szerint élő férfi kolostor alapítására Kasztíliában - amennyiben azt a jelenlegi és az előző provinciális is engedélyezi.

A későbbiekben, a következő megszorító szempontokhoz ragaszkodva, ugyanezt a hintapolitikát folytatja. Azt akarja, hogy : 1.) Ne hozzanak létre új kolostorokat az ő explicit írásbeli engedélye nélkül. 2.) Ne vegyenek át más kolostorokból kármelitákat. 3.) Kolostoronként ne legyenek többen húsz fõnél. 4.) Ne lépjék túl régi Kasztília határait és különképpen ne alapítsanak Andalúziában.

Amennyiben mindezt betartják, akkor két kislétszámú, elszigetelt kolostort hoznak létre, amelyek ugyanúgy hatás nélkül maradnak és gyorsan elhalnak, mint az elmúlt kétszáz év többi reformkísérlete is.2

Rossi nem csak a rendben belüli ellenállás miatt nem támogatja a reformot, hanem azért sem, mert II. Fülöp aktív beavatkozása a reformba, szintén az ő hatalmát sérti.

II. Fülöp ugyanis elégedetlen lévén a trienti zsinat a szerzeteserendeket illető határozatai végrehajtásának gyorsaságával, elérte V. Piusz pápánál, hogy az a Maxime cuperemus (1566. dec. 12) és Cum gravissimis de causis (1566. dec 12) brévéiben engedélyezte, hogy Spanyolországban a reformok bevezetése a püspökök hatáskörébe kerüljön.

Rossi generális sikertelenül tiltakozik. Ráadásul 1569-ben minden rend főnöke visszakapja a reform folytatásának a jogát, kivéve az erre alkalmatlannak ítélt trinitáriusok, mercedarianusok és kármeliták. Ezeknél viszont II. Fülöp jogilag a rendfőnök fölött álló apostoli vizitátorokat neveztet ki erre a feladatra négy évre, amelyet ha szükséges meg lehetett hosszabbítani.

Singularis (1569 aug. 20.) kezdetű brévéjében a pápa a kasztíliai kármeliták vizitátorává Pedro Fernández, az andalúziaiaké Francisco Vargas, Aragónia és Katalónia számára pedig Miguel de Hebrera domokosokat nevezi ki.

Ezzel gyakorlatilag kiveszi a spanyol kármelitákat a kármelita rend hatalma alól. Rossi generális ezt természetesen rossz néven veszi, és a reformmal szembeni ellenállás élére áll.

Megkezdődik a harc II. Fülöp és a kármelita generális közt azért, hogy kié is legyenek a spanyol kármeliták.

Első lépésben Rossi minden spanyol rendtartományban egy-egy bizottságot nevez ki, amelynek a feladata annak elenőrzése, hogy a vizitátorok nem lépik-e túl valamiben a hatáskörüket, nem sértenek-e meg valamilyen jogot.

Teresa közben kolostorokat alapít. 1567 augusztusában a Medina del Campó-i Szent Józsefről nevezett női kolostort. 1568 áprilisában Az alapító nővérek ünnepélyesen beköltöznek a a malagoni Szent József Kolostorba. 1568 augusztusában megalapítja a Valladolidban a Kármelhegyi Boldogasszony Fogantatatásáról nevezett női kolostort. Teresa ehhez az alapításhoz elviszi magával Keresztes Szent Jánost, hogy az megismerje az ő életstílusukat.

1568 november 28-án Duruelóban - két szerzetessel, Keresztes Szent Jánossal és Antonio de Herediával, többet nem talált Teresa - felavatják az első, a Kármelhegyi Boldogasszonyról nevezett férfi kolostort.

1569 májusában Teresa megalapítja a toledói Szent József női kolostort. Júniusban a pastranai, Szeplőtelenül Fogantatott Szűzről nevezett női kolostort.

Júliusban Pastranában a második férfi kolostort is megalapítja. Itt beöltözeti Juan de la Miseria és Ambrosio Mariano de San Benito és testvéreket, a perjel a medinai sarus kolostorból átjött Baltasar de Jesús (Niétó) lesz - utóbbiak hamarosan a Terézzel homlokegynest szembenálló rigorista szárny vezetői lesznek.3

Minden alapítás egy-egy dráma. Gyakran egészen rendkívüli ellenálásokat és nehézségeket kell legyőznie - az esetek döntő többségében egyházi személyek részéről. Nem azért, mert hibákat követne el vagy mert bármit is rosszul csinálna, hanem mert ezek a klerikusok, ha megérzik, hogy ezúttal kivételesen Isten ügyéről van szó, legyenek különben akármilyen lusták vagy léhák, most azonnal, minden erővel kűzdenek ellene.

Teresa nagyon figyel arra, hogy az általa alapított kolostorokat ne csak a szükséges anyagi javakkal szerelje fel, hanem a megfelelő szellemet is kialakítsa azokban.

Minden új kolostort olyan tapasztalt nővérekkel alapít, akik biztosítani tudják ott azt, és mindvégig folyamatos személyes kapcsolatban marad velük. Az általa alapított női kolostorok, Rossi gernerális aktuális álláspontjától függően többé vagy kevésbé az ő kormányzása alá is tartoznak. Ezzel a hatalommal élve, minden kolostorban az általa írt szabályzatot vezeti be. Rendszeresen látogaja mindegyiket és ellenőrzi őket.

1 - Ildefonso Moriones OCD: Teresian Carmel - Teresa of Jesus, Foundress of Friars
2 - Tomás Alvarez: Diccionario de Santa Teresa: doctrina e historia. Burgos, Monte Carmelo 2002. 804.
3 - Santa Teresa de Jesús: Obras completas. Transcripción, introducciones y notas de Efren de la Madre de Dios, O.C.D. y Otger Steggink, O. Carm. Cuarta edición cuidosamente revisada. Biblioteca de Autores Cristianos, de La Editioral Católica. Madrid 1974. Cronologia de Santa Teresa. 16-24.

A terézi lelkiség célja: az átalakító egyesülés - Istent akarom látni 7.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Második fejezet: Istent akarom látni. C. A terézi lelkiség célja: az átalakító egyesülés.

"Az Istennel való egyesülés a lelki élet célja. Ez azonban minden embernél másként néz ki. Számtalan fokozata van, kezdve attól, amit az a gyermek ér el, aki közvetlenül a keresztelés után meghal, egészen addig a kimondhatatlanul magasztos egyesülésig, amit Isten anyja, Mária ért el mennybe való felvétele napján.
Teréz nagyon magas fokú egyesülésre törekszik és ennek ismertetőjegyeit írja le számunkra." (41-42.) (...)

"A kegyelem misztikus jelzései a szentek életében (mint a Legszentebb Szentháromság szellemi látomása vagy Jézus Krisztus látomása, Teréznél az egyesülés jeleként egy szöget elfogadva) megmutatják, hogy mi a szellemi élet csúcspontja. Ez lényegében abban áll, hogy a lélek tökéletesen egyesül Istennel, amely során egy átalakulási folyamaton keresztül Hozzá teljesen hasonlóvá válik." (42.) (...)

"Az egyesülés a lélek szubsztanciájában történik, ez azonban önmagában nem érzékelhető. Csak a dicsőség fényében, csak az örökkévalóság világosságában – amelyben látjuk Istent – ismerhetjük meg a kegyelmet, mely ugyanolyan természetű, mint Isten. Mindazonálat a lelkierők – az egyesülés érzékeinkre és cselekvéseinkre való kihatásain keresztül – megsejtenek valamit abból." (42.)

– Az akarat teljesen alárendelődik Istennek, az ember csak azt akarja, amit Isten. Ezzel együtt jár Isten dicsőítésének vágya.
– Isten jelenlétének állandó érzékelése. (Ennek különféle formái vannak: Teréz a Szentháromság – körülményektõl függően homályosabb vagy világosabb, de állandó – látomásáról beszél. János azt mondja, hogy az Isteni Jegyest állandóan magában nyugodni érzi. Kis Szent Teréz úgy érzi, hogy állandóan körbeveszi őt az isteni irgalmasság.) (43-44.)

– A egyesülés az értelmet képessé teszi arra, hogy mindent az örökkévalóság szemszögéből nézzen.
– A lelkierők nyughatatlanok maradnak, de a lélek már annyira erősen a saját legbelső közepébe van lehorgonyozódva, hogy már nem tudják tartósan zavarni. (44.)

"Isten erősen vágyódik arra, hogy eggyé váljon velünk. .... Az Isteni Ige azért vált testté, hogy létrejöhesen ez az egyesülés Isten és ember között. ... Főpapi imájában Jézus megmutatja, hogy mi ennnek az egyesülésnek a mértéke, minősége és terjedelme: «Ut sint unum sicut et nos – hogy eggyé legyenek, amint mi egy vagyunk.»"3 (45.)

"Ez az egység, amit Isten az ember természetfeletti céljául tűzött ki, már a földön a legnagyobb értékkel bír. ... A mennyei boldogságunk is egyesülésünk fokától függ. Keresztes János azt mondja, hogy mindenki a saját edényét viszi és az Istenség Tengeréből ezzel merít. Az egyesülésben elért szeretet foka határozza meg az edény befogadóképességét és így az istenlátás erősségét és az örök boldogság mértékét." (46.)

45/3. Jn.17,23
A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

A szellemi élet mint növekvő bensővé válás - Istent akarom látni 6.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen.Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Második fejezet: Istent akarom látni. B. A szellemi élet, mint növekvõ bensővé válás.

"Minden vágy erre az Istenre irányul, Aki a mélyben fogható fel és tapasztalható meg. Ahhoz, hogy Őt meglássa és megtapasztalja, a léleknek a saját legbensője felé kell fordulnia és afelé kell törekedni. Így a szellemi élet kimondottan belső élet, az Istenhez vezető út növekvő bensővé-válás, hogy itt a sötétben találkozzunk Vele, átöleljük Őt és egyesüljünk Vele, mielőtt az örökkévalóságban látnunk szabad Istent.
(...)
Isten a palota hetedik lakásában lakik. Ő a szeretet. A szeretet mindig mozgásban van, hogy önmagát átadja. ... Mindent ami hozzá tartozik bevon ebbe az önajándékozó mozgásba; szeretné a hatalmát tovább adni, hogy még jobban odaadhassa magát.
A hetedik lakásban Isten úgy van jelen, mint szüntelenül sugárzó nap, mint vég nélkül izzó tűz, mint folytonosan áramló forrás. A lélekben ahol lakik, a szeretete mindenkor tevékeny. ... Ő formál minket szentekké, azáltal, hogy belénk önti kegyelmét – a szolgálataink mértéke szerint vagy egyszerűen csak azért, mert irgalmas akar lenni: „mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete.”1 (39-40.)

"... Isten az urunk akar lenni, a kegyelmével meg akar bennünket hódítani és szelid hatalma alá akar vetni.
A lélekbe öntött kegyelem ugyanis ugyanolyan természetű, mint Isten; ugyanúgy élet és szeretet, áradó és meg akar hódítani, mint Isten. Mégis két dologban is különbözik attól. A szeretet, ami Istenben van, életet teremt és önmagát ajándékozza; a lélekben lévő természetfölötti szeretet teremtett és az eredetéhez tér vissza. Az első az atyai szeretet, az utóbbi a gyermeki szeretet. Ezenkívül Isten szeretete örök és változatlan, a kegyelem viszont, mint egy mag fejlődőképes és kell is, hogy fejlődjön – noha már a legelső pillanatban, amikor a keresztségben befogadjuk, saját teljes erejét birtokolja. Az Úr azt mondja, hogy "A mennyek országa hasonlít a mustármaghoz, amelyet fogott a gazda és elvetett a földjében. Ez kisebb minden más magnál, amikor azonban felnő, nagyobb minden veteménynél, fává terebélyesedik, úgyhogy jönnek az ég madarai és fészket raknak ágai között."3

A kegyelem dinamikus valóság, ami teljesen meg akar bennünket hódítani és Isten gyermekeivé akar tenni.
A kegyelem olyan, mint egy élő organizmus, ami belénköntött (teológiai) erényekkel és a Szentlélek ajándékaival rendelkezik. Beereszkedve az emberi természetbe, keresztülhatja az egész embert, minden képességét és egész magatartását. Mindent meghódítva megragadja, uralja és így megerősíti lelki erőit, hogy ezáltal megszabadítsa egoista és rendezetlen hajlamaitól. Ha az istengyermekségre kitágította, a kegyelem bevonja a lelki erőket és képességeket a saját mozgásába, hogy a bennünk lakó Istenhez – a fény és irgalom Atyjához – vigye azokat. Megtisztítva és elrendezve, ráhagyatkoznak immár Istenre és készek indításainak és akaratának engedelmeskedni." (40-41.)

"E folyamat során elinte Isten az embertől aktivitást és kezdeményezést vár el. Később, amikor a jelenlétét elkezdi hírül adni, Maga veszi át a kezdeményezést és egyedüli tevékenységként azt várja a kereszténytől, hogy engedelmes legyen és átadja magát mindaddig míg a szeretet Isten valódi gyermekévé át nem alakítja.
... A keresztény, aki elszakítja magát az őt kifelé hajszoló érzékeitől és egoista hajlamaitól, aki befelé fordul és az egyre szellemibbé váló megismerésekre és ösztönzésekre hallgat, egyre elmélyültebbé válik, mígnem eljut oda, hogy tökéletesen Ahhoz tartozik, Aki lelke legfinomabb csúcsában tartózkodik. A szellemi élet tehát nem más, mint befelé való mozgás." (41.)

40/1. Róm 5.5
40/3. Mt 13,31
A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

Isten kegyelemi jelenlétének székhelye a lélek legbensőjében - Istent akarom látni 5.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Második fejezet: Istent akarom látni. A. - Isten jelen van a lélekben. III. Isten kegyelemi jelenlétének székhelye a lélek legbensőjében

"... Isten jelenlétének lokalizálása Teresa és sok más misztikus szellemi tapasztalatán alapul. Isten legfenségesebb működését – és így jelenlétét – egy olyan területen ismerték fel, ami úgy tűnik, hogy még a lélek legbensőjét is fölülmúlja és amit a lélek csak a legfinomabb csúcsával tud megérinteni." (37.)

"Noha Isten áthatja az egész létünket, mint a természeti rend előidézője, de kegyelmét csak a lélek legszellemibb részébe önti, mert csak ez képes részesedni az isteni természetben.4 Ott Isten közvetlenül magát ajándékozza, ott érintjük mi Őt. A lélek létalapjában érintjük meg Őt, amibe a kegyelem, mint új lét-tulajdonság van lesűlyesztve; és a lelki erők gyökereivel, amibe a teológiai erények vannak lehorgonyozva. Joggal tapasztalja tehát a keresztény a megszentelő Isten aktív jelenlétét önmaga mélyén, a vár legbelső lakásában, és ebben a régióban keresi azt, hogy eljusson oda, hogy Istent megtalálja és Vele tökéletesen egyesüljön.
Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy noha Isten a mi egész létünkben is valóságosan jelen van, és noha azt az itt-létben tartja, mint a lelkünk lelke, mint az életünk élete – mégis, joggal mondhatjuk, hogy Isten a lélek alapjában lakik, mint a vendégünk és barátunk. Mivel isteni életét közvetlenül a lélek legszellemibb részébe önti, és onnét fejti ki megszentelõ hatását az egész emberre." (38.)

38/4. A kegyelem és a belénköntött erények segítségével veszünk részt a Szentháromságos Isten megismerő- és szerető-tevékenységében. Ezeket a természetfeletti adományokat Isten behelyezi a lélekbe és a lelki képességekbe, amelyek tevékenységét az adományok felhasználják. A lélek és a lelki képességek csak akkor tudják ezeket az isteni palántákat sikeresen befogadni, ha már rendelkezenek a szeretet és megismerés természetes képességeivel.

A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

Isten kegyelmi jelenléte - Istent akarom látni 4.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Második fejezet: Istent akarom látni. A. - Isten jelen van a lélekben. II. Isten kegyelmi jelenléte.

"Az Isten mindenütt jelenvalóságából származó kegyelem ajándékozza nekünk az isteni természetben való részesedést. Ez a kegyelem Isten gyermekeiként a Szentháromság életközösségébe emel be minket. Tehát a kegyelem olyan kapcsolatot hoz létre a lélek és Isten között, ami különbözik Isten mindenütt-jelenvalóságától.
Az isteni mindenütt jelenvalóság működése tartja életben és gazdagítja a lelket, de a lélek Isten adományaival szemben passzív marad. Csak úgy kapcsolódik Istenhez, mint teremtmény a Teremtőhöz.
A kegyelem ellenben képessé teszi a lelket arra, hogy reagáljon Isten behatásaira, hogy Isten felé forduljon, Őt közvetlenül megismerje, annyira ahogy Ő magát ismeri; hogy Őt szeresse, annyira ahogy Ő magát szereti – hogy mint Atyját ölelje át. A kegyelem lehetővé teszi a lélek és Isten között a kölcsönös baráti kapcsolatot, a gyermeki viszonyt.
Mindenütt jelenvalóságán keresztül betölti Isten a lelket, de úgy lakik benne, mint egy idegen. A kegyelem állapotában lévő léleknek azonban Isten kiszolgáltatja magát; mint egy barátnak vagy mint ahogy egy apa teszi azt. Mindenütt jelenvalóságán keresztül Isten az itt-létét és a lényét csak közvetetten, a művei alapján engedi megismerni. A lélek azonban a kegyelem által Isten gyermekévé lett, Aki feltárja neki belső, háromságos életét és megengedi neki – valóban örökbefogadva a lelket – , hogy abban résztvegyen.
Ez az új – kegyelem által teremtett – kapcsolat, Isten jelenlétének új formája. Ezt Isten kegyelmi jelenlétének nevezzük, mert Isten maga válik a megismerés és szeretet tárgyává.1
Isten kegyelmi jelenléte és mindenütt jelenvalósága a legkevésbé sem zárják ki egymást. A megajándékozott lélekben sokszor átmennek egymásba és kiegészítik egymást: Isten úgy lakik benne, mint egy neki tetsző templomban, mert „örömét találja abban, hogy az emberek gyermekeinél legyen’’. (35-36.)
"A kegyelem ajándékán keresztül születik meg a lélek a természetfeletti életre. Isten megosztja vele a saját életét, mint apa a gyermekével; és a saját életével együtt belépést enged saját titkába és gazdagságába. Isten gyermekévé válva – az isteni életben való részesedésen keresztül – a megigazult ember Istent apjaként tudja befogadni, vissza tud térni hozzá és szívből tudja szeretni, mint egy gyermek.
A Szentírás csodálatosan és teljesen világosan beszél arról a titokról, hogy Isten valóságosan jelen van a lélekben, a szeretetnek arról a tevékenységéről, amelyet itt Isten végbevisz, és arról a kölcsönös bennsőséges kapcsolatról, amely ennek ereményeképpen kifejlődik. «Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok és Isten Lelke lakik bennetek?» - írja Pál a korintusiaknak; és «... Isten szeretete kiáradt a szívünkbe a nekünk adott Szentlélek által»1" Jánosnál a búcsúbeszédben azt mondja az Úr: «Ha valaki szeret engem, megtartja a szavaimat. Atyám is szeretni fogja õt, hozzá megyünk és lakóhelyet veszünk nála.»2” (36.)

35-35/1. "Mint ahogy a természetes értelemnek a természetes dolgok sajátosságai felelnek meg, az angyalok értelmének a tiszta szellemi dolgok sajátosságai, úgy a kegyelem sajátosságának - ami részesedés Isten természetében - az isteni sajátosság (akár mint tiszta aktus, akár mint önmagában nyugvó lét), ami úgy kínálja fel magát a szellemi megismerésnek, ahogy önmagában létezik." (Szent Tamásról nevezett Jánost idézi P. Gardeil, in: uö., Structure, 1. kötet p. 39.)
36/1. 1Kor 3,16.: Rom 5,5.
36/2. "Lehetséges párhuzamot vonni a Szentháromság lélekben való jelenléte és az áldozás pillanatában meglévő eukarisztikus jelenlét között:
Eukarisztikus jelenlét:
- Jézus jelenléte: istenségének és emberségének személyes egysége Isten Igéjében.
- A jelenlét a kenyér és bor akcidenseihez van kötve.
- A kenyér és bor akcidenseinek megszünésével megszűnik.
- Jézus Krisztust ajándékozza nekünk, az egyetlen megváltót, aki áldozati halálán keresztül isteni életet ad.
- Kegyelme a Szentháromság jobb felfogását teszi lehetővé, így elmélyíti Isten kegyelmi jelenlétét.
A Szentháromság jelenléte:
- A három Isteni Személy jelenléte.
- Jelenlétük átjárja egész létünket és lényünket.
- Tartós kegyelem.
- Életet, mozgást, létet és kegyelmet ad.
- Csak úgy lehet elérni, ha az ember legalább vágyik arra, hogy Krisztus testét befogadja. Krisztus megváltó kegyelmét ajándékozza.
Jézus Krisztussal való egyesülésen keresztül vevődünk fel a Szentháromságba, mint Isten gyermekei. Mi Krisztushoz tartozunk, Krisztus pedig Istenhez."

A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

Isten mindenütt jelenvalósága - Istent akarom látni 3.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Második fejezet: Istent akarom látni. A. - Isten jelen van a lélekben. I. - Isten mindenütt jelenvalósága.

"A tiszta szellemek – a nekik adott hatalom mértéke szerint – egyidejűleg különféle helyeken tudnak működni.

Isten – a végtelen lét, minden dolog teremtője – folyamatos működésén keresztül kell, hogy a világot létben tartsa. Ha Isten a működést, amely tulajdonképen egy folyamatos teremtő aktus csak egy pillanatra is felfüggesztené, a teremtés visszahullna a semmibe.

Minden dolgot és lényt Isten teljhatalmú Szava teremt és tart a létben. «Minden Őbenne áll fenn»2 mondja Pál. Isten tehát cselekvőerején keresztül mindenütt jelen van.

Isten hatalmának ezt a jelenlétét – amely egyben az Ő tényleges, lényegi jelenléte – nevezzük „mindenütt jelenvalóságnak”". (33)

"Noha Isten mindenütt jelen van az egész teremtett világban, jelenléte az egyes létezõkben különféle hatást vált ki és az egyes létezőket különféle mértékben részelteti létében és tulajdonságaiban. Az élettelen teremtést csak egészen csekély, nyomszerű hasonlósággal jelöli meg. Keresztes Szent János azt mondja a Szellemi párosénekben, hogy »sietve végighaladt ezen a ligeten«. Az embernek saját képmását adja. Isten életet lehel abba az agyagba, melyet saját kezével formált. Azonban Isten mindenütt jelenvalóságának legnagyobb műve a kegyelem: részesedés az isteni természetben. Isten mindenütt jelenvalóságának módja az általa okozott sokrétű hatás – Isten nyomától kezdve a természetében való részesedésig – ellenére sem változik. Ez a különféle megnyilvánulások ellenére ugyanaz, noha többet vagy kevesebbet mutat meg Isten nagy hatalmából. 2" (34)

"Isten tehát a megigazultak lelkében valóságosan jelen van. Ő kölcsönzi nekik a természetes létet és a kegyelem természetfeletti életét is. Ő hordoz minket, nem a karjában mint egy anya a gyermekét, hanem Isten átjár és körülölel bennünket. Nincs olyan részecskéje az életünknek, ami ne lenne Isten kezében; nincs olyan megmozdulása a testünknek és a szellemünknek, amit Ő ne élne át. Ő bennünk és körülöttünk van, átjárja a lélek legrejtettebb és legmélyebb alapját. Isten, a lelkünk lelke, az életünk élete, az a hatalmas valóság, ami mintegy magába fogad minket, Aki mindazt ami vagyunk és amink van – tevékeny jelenvalóságán és megelevenítő erején keresztül – beteljesíti. "Mert benne élünk, mozgunk és vagyunk."3(34)
...

33/2. Kol 1,17.
34/2. Szellemi Párosének. 5. vessszak
34/3. ApCsel 17, 28.
A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

Érdemes összehasonlítani, hogy mit ír Schütz Antal ugyanerről a témáról.

A belső várkastély - Istent akarom látni 2.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Első fejezet - A belső várkastély

Avilai Szent Teréz (Teresa de Jesús) 1577-ben 62 évesen írta a Belső várkastélyt. 15 évvel korábban, 1562-ben alapította első reformált zárdáját, az avilai Szent Józsefet. Ekkor, egy híres látomása során, szeráf szúrta át a szívét és

"...Teresa befogadta mind a lélek zsengéje ajándékát – amit Isten a rendalapítóknak ad –, mind az eljövendő lelki gyemeket számának megfelelő belső gazdagságot és nagyságot.Ezt nevezzük a szellemi anyaság kegyelmének Ez olyan karizma, ami képessé teszi az embert többek között arra, hogy azt a tanítást, ami a lelkek fejlődéséhez szükséges, át tudja hagyományozni." (28.)

1567-ben Rubeo generális kívánságára megkezdte a reform kiszélesítését. 1571-ben, négy évi sikeres munka után (mind a férfi- mind a női-ágon reform-kolostorokat alapít) a vizitátor visszarendeli főnöknőnek az avilai Megtestesülés Kolostorba, ahol előzőleg 26 évet töltött.

"Teresa maga szívesen elmenekült volna ez elől a kereszt elől. Az Úr azonban engedelmességet követelt tőle. Igy odament a Megtestesülés Kolostorba és legyőzte a nővérek indulatos és zajos ellenállását. Isten Teresát ezért az áldozatáért a lelki házasság kegyelmével jutalmazta meg." (18.)

1574-ben felszabadul ez alól a feladat alól. A következő két évben nagy sikerrel viszi tovább a kolostoralapításokat.

A nem reformált kolostorok azonban megsokallták mindezt és ellentámadásba kezdtek, Piacenzában (Itália) a rendi gyülésen bevádolták a terézi reformot. A rendi gyülés úgy határozott, hogy a refrom híveit rebellisként kell kezelni, Teresának be kell fejeznie az alapításokat és egy általa választott kolostorba kell visszavonulnia. Teresa, noha joga lett volna tovább folytatni az alapításokat, mégis engedelmekedni akart a rendi gyülés határozatának és Toledót választotta visszavonulási helyéül, ahova 1576 juliusában meg is érkezett.

Toledóban gyóntatója megparancsolja neki, hogy írjon az imádságról. Teresa engedelmeskedni akar, de nem tudja mit írjon, úgy érzi, hogy már mindent megírt, hiszen már megírta az Önéletrajzát és A tökéletesség útját is. Kéri Istent, segítsen, mit kell mondania. Válaszul 1577 június 2-án, Szentháromság ünnepén megkapja a látomást a kegyelemben lévő lélek állapotáról:

"Az igazak lelkét úgy mutatta be Teresának, mintha az egy kristály vagy egy nagyon tiszta gyémánt lenne, amelyen keresztülragyog az isteni tűz fénye, sőt, Isten maga, aki a legbelsőbb centrumban található. Teresa mindazonáltal azt vette észre, hogy a kristálygömb annál fényesebben világít, minél jobban közelít az ember a belső tűzhöz. A különböző erősségű fények, különböző kerületeket hoznak létre, amelyek, koncentrikus körökként elkülönülnek egymástól a kristály belsejében. Ezek az elválasztott zónák – amelyek befelé haladva egyre világosabbak – képezik az egyes lakásokat, amelyek mindegyike még számos belső részre osztódik."(22.)

Hét lakásra osztja fel a várat, ugyanígy a könyvet is hét részre, amelyeket további fejezetekre tagol. Ennek a látomásnak a fényétõl vezettetve Teresa lakásról lakásra haladva elmondja mondazt, ami az ima egyes fejlődési szakaszaihoz kapcsolódik.

Könnyen, gyorsan, javítás és átnézés nélkül száguld előre és 1577 november 29-én elkészül az egésszel. A megszakításokat is beleszámítva nagyjából három hónap - este vagy éjjel, mert napközben a vallási gyakorlatok, a kapcsolattartás, a levelezés és a házimunkák veszik igénybe.

"A kettős kegyelem – lelki házasság és lelki anyaság – hatása alatt Teresa a keresztény irodalom egyik mestermûvével ajándékozott meg minket, amely talán minden idők legnagyobbszabású, legteljesebb és legjobban strukturált szellemi alkotása."(29.)

Az Istennel való egyesülés szakaszai Avilai Szent Teréz szerint - Istent akarom látni 1.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján)

Marie-Eugènenek misztika terézi útjáról szóló könyve elején a német kiadásban egy összefoglaló táblázatot találhatunk az egész útról:

"ELSŐ SZAKASZ
Isten a szokásos kegyelmeket adja

1. LAKÁS
A szellemi élet szinte kialudt.
Isten működése: Nincs semmilyen megnyilvánulása.
A keresztény tevékenysége: Kerüli a halálos bűnt.
Jézus Krisztus: Jézus Krisztust az Evangéliumban keresik és megismerkednek legszentebb emberségével.

2. LAKÁS
Kemény erőfeszítések és fájdalmas elszakadások.
Isten működése: Érezhető vigasztalások és szárazságok.
A keresztény tevékenysége: Gyakorolja a belső imát és az összeszedettséget, meg akarja javítani a hibáit, rendszeres lelki élet és a szükséges elszakadások megvalósításán fáradozik. Komoly és kitartó igyekezet, amelyet az olvasmányok, a lelki vezetés, a hasonló törekvésű barátok támogatnak.
Jézus Krisztus: Jézus Krisztust az Evangéliumban keresik és megismerkednek legszentebb emberségével.

3. LAKÁS
Túlsúlyba jutnak az ésszerű cselekedetek.
Isten működése: Megadja, hogy az ember könnyen össze tudja magát szedni.
A keresztény tevékenysége: A jól rendezett lelki élet eredményeképpen megóvja magát a bűnöktől és gyakorolja az egyszerűsített belső imát.
Jézus Krisztus: Jézus Krisztust az Evangéliumban keresik és megismerkednek legszentebb emberségével.

MÁSODIK SZAKASZ
Isten különleges kegyelmeket ad.

BEVEZETŐ RÉSZ:
Isten működése: Isten a Szentlélek ajándékain keresztül egyre inkább megragadja az embert, meghódítja és az ember teljesen át akarja adni Neki magát.
A keresztény tevékenysége: Felveszi Isten ritmusát, az alázatosság és a türelem gyakorlásán keresztül átadja magát Neki, és Isten működését energikus aszkézissel mozdítja elő.
Jézus Krisztus: Az isteni szeretet Bölcsessége működésbe lép.

4. LAKÁS:
Az érzékek éjszakája. A nyugalom imája.
Isten működése: Isten belső jelenléte megmutatkozik a a vakító fényen (éjszaka) és a szerető birtokbavételen (passzív összeszedettség, nyugalom imája) keresztül.
A keresztény tevékenysége: Isten működését az imában tiszteletben tartani; ehhez béke, csend és csökkentett aktivitás. Az imán kívül energikus aszkézis, hogy a szellemi főbűnöket sikerüljön kiírtani.
Jézus Krisztus: A Bölcsesség engedi megtapasztalni magát.

5. LAKÁS:
Az akarat egyesülése.
Isten működése: Olykor a misztikus egyesülés kegyelme után az akarat teljes mértékben Isten birtokában van.
A keresztény tevékenysége: A hit és az engedelmesség hűséges gyakorlása.
Jézus Krisztus: A Bölcsesség birtokba veszi az akaratot örök terve, az Egyház számára.

6. LAKÁS:
A szellem éjszakája: szentté és hithirdetővé formálódás.
Isten működése: Isten megtisztítja és gazdaggá teszi a lelket a szellemben és az aktív lelkierőkben történő érintéseivel.
A keresztény tevékenysége: Csendes türelemben Istennek átadja magát. Szegénység, remény és szellemi gyermekség.
Jézus Krisztus: Egyesülés Krisztussal, a Megváltóval és Máriával, a tökéletes anyával.

7. LAKÁS:
Átalakító egyesülés.
Isten működése: Isten tökéletesen birtokba veszi az embert, hogy az az Egyházért kűzdjön.
A keresztény tevékenysége: Tökéletes tisztaság és szeretet. A keresztény az Egyház szolgálatában áll.
Jézus Krisztus: Egyesülés a "teljes Krisztus"-sal." (6-7.)

Keresztes Szent János élete és művei az interneten

Mivel Magyarországon a szemlélődés elméletéről és gyakorlatáról szóló szakirodalom szinte teljesen hozzáférhetetlen, az interneten megtalálható írásokból készítettünk egy válogatást a Hortus Carmelin, Könyvtár az interneten címmel. Itt egyrészt összegyűjtöttünk néhány nagyobb internetes keresztény könyvtárat. Emellett pedig közvetlenül a misztika terézi útjára koncentrálva olyan lapokat adunk közre, amelyek vagy szentekről és mesterekről vagy magáról a szemlélődésről szólnak, illetve a terézi út történeti és teológiai hátteréhez kapcsolódnak. Az alábbi gyűjtemény ennek a könyvtárnak egy része.

Anyagok Keresztes Szent János (Juan de la Cruz) életéről az interneten:

St. John of the Cross - A sarutlan kármeliták központi lapja Jánosról.
San Juan de la Cruz - A Mercaba könyvtárban János életrajza.
St. John of the Cross - Az ausztrál kármeliták nagyon gazdag lapja Jánosról.
General Introduction to the Collected Works of St. John of the Cross.
Johannes vom Kreuz - Az osztrák kármeliták lapja Jánosról.
San Giovanni della Croce - A Wikipédia lapja.
San Giovanni della Croce - A Cultura Cristiana lapján felhívják a figyelmet János téves értelmezéseire is.
Fontiveros - Közel harminc kép János szülővárosáról, Fontiverosról.

Keresztes Szent János művei az interneten:

spanyolul:

A - Avisos (Dichos de luz y amor) - A fény és a szeretet mondásai
Avisos Espirituales

Cantico espiritual - Szellemi páros ének
El Cantico espiritual

Cta - Cartas (D - Dictámenes) - Levelek
Epistolario

Caut - Cautelas a un religioso - Elővigyázati szabályok a veasi nővérek számára címmel található meg P. Szeghy Ernő fordításában a "Lobogó istenszeretet azaz: Keresztes Szent János kisebb művei" c. könyvben, amelyet a Kármelita Rend adott ki másodjára 1991-ben Budapesten. Mindazonáltal a mű spanyol címe azt jelenti, hogy óvórendszabályok egy szerzetes (spanyolul egyértelműen férfi) számára.
Las Cautelas

4A - Cuatro avisos a un religioso - A tökéletéesség elnyerésére vonatkozó négy tanács egy szerzetes számára
Avisos a un Religioso para alcanzar la perfección

Ll - Llama de amor viva - Az élő szeretetláng
Ezidáig nem találtam interneten publikált változatot.

N - Noche oscura - A lélek sötét éjszakája
La Noche oscura
Noche oscura

P - Poesías - Versek
Poesías

S - Subida del Monte Carmelo - A Kármelhegy útja
Subida del Monte Carmelo

angolul:

A - Avisos (Dichos de luz y amor)
Maxims
Saying of Light and Love

Cantico espiritual
The Spiritual Canticle
Spiritual Canticle of the Soul and the Bridegroom Christ

Cta - Cartas (D - Dictámenes)
Letters

Caut - Cautelas a un religioso
Precautions
Precautions

4A - Cuatro avisos a un religioso
The Counsels

Ll - Llama de amor viva
The Living Flame of Love

N - Noche oscura
The Dark Night
Dark Night of the Soul

P - Poesías
Poetry of Saint John of Cross

S - Subida del Monte Carmelo
Ascent of Mount Carmel
Ascent of Mount Carmel

Keresztes Szent Jánossal kapcsolatos irodalom az interneten:

P. Mauel Diego OCD: Bibliografía fundamental
Literatura Española - Keresztes Jánosról szóló spanyol nyelvű írásokat összegyűjtő lap
Alarcón, Enrique (Universidad de Navarra): El conocimiento de Dios y San Juan de la Cruz
Doohan, Leonard (Preface by Ernest Larkin OCarm): The Contemporary Challenge of St. John of the Cross. An Introduction to His Life and Teaching
Moore, Thomas OCDS: Our Lady and Saint John of the Cross
Mondello, Geoffrey K.: The Metaphysisc of Mysticism. A Commentary of the Mystical Philosphy of St. John of the Cross
Sammut, Pius Edwin OCD: Reinventing Mysticism
Payne, Steven OCD edited: Carmelite Studies VI: John Of The Cross
Payne, Steven OCD: The Ascent of Mount Carmel - Teachings of Fr. Steven Payne OCD on CINCarm

Könyvtár az interneten

Mivel Magyarországon a szemlélődés elméletéről és gyakorlatáról szóló szakirodalom szinte teljesen hozzáférhetetlen, az interneten megtalálható írásokból készítettünk egy válogatást a Hortus Carmelin. Itt egyrészt összegyűjtöttünk néhány nagyobb internetes keresztény könyvtárat. Emellett pedig közvetlenül a misztika terézi útjára koncentrálva olyan lapokat adunk közre, amelyek vagy szentekről és mesterekről vagy magáról a szemlélődésről szólnak, illetve a terézi út történeti és teológiai hátteréhez kapcsolódnak.

Ez a Könyvtár az interneten című lap tartalomjegyzéke:

Gyűjtemények - Néhány nagy internetes keresztény könyvtár.

A misztika terézi útja - Avilai Szent Teréz lelkisége az interneten.

A. Szentek és mesterek
- Néhány lap a kármelita szentekről és boldogokról.
- Avilai Szent Teréz (Teresa de Jesus): anyagok az életéről és művei az interneten.
- Keresztes Szent János (Juan de la Cruz): anyagok az életéről és művei az interneten.
- Lisieux-i Kis Szent Teréz (Thérèse de Lisieux): anyagok az életéről és művei az interneten.
- Boldog Szentháromságról nevezett Erzsébet (Elisabeth de la Trinité): anyagok az életéről és művei az interneten.
- Szent Teresia Benedicta a Cruce (Edith Stein): anyagok az életéről és művei az interneten.
- Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène (Marie-Eugène d l'Enfant Jésus): anyagok az életéről és művei az interneten.
B. A szemlélődés - Anyagok a szemlélődő imádságról az interneten.
C. A misztika terézi útjának történeti háttere

A misztika terézi útjának teológiai háttere - Itt olyan írások találhatók, amelyek azokat a teológiai kérdéseket tárgyalják, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a misztika megértéséhez. Külön kiemeltük a világhírű magyar teológus, Schütz Antal (1880-1953) munkásságát.

A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène

A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène (Marie-Eugène de l’Enfant-Jesus, Henri Grialou, Marie-Eugène Grialou, Maria-Eugen Grialou) 1894. december 2-án született Gua helységben, Franicaországban. Szegény családból származik. Már gyermekkorától pap szeretett volna lenni. 1911-ben belép a szemináriumba, 1913-ban veszi fel a kisebb rendeket. 1913-ban behívják katonának, és 1919 augusztus végéig katonaként szolgál. 1919-ben visszatér a szemináriumba, és 1922. február 4-én szentelik pappá.

Rögtön szentelése után 1922. február 24-én megkezdi novíciátusát az avoni Kármelben. Itt kapja meg a rendi nevét: A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène (Marie-Eugène de l’Enfant-Jesus). 1924-ban átkerül a lille-i Kármelbe. 1928-tól a petit castelet-i konvent priorja. Ekkor már keresett prédikátor, szónok és lelkivezető.

Célja az, hogy a Kármel lelkiségét a laikusok számára is hozzáférhetővé, a világban is megélhetővé tegye. Ebből a célból hozza létre 1932-ben Maria Pila (1896-1974) közreműködésével az Avignon melletti Vénasque-ban az Institut Notre-Dame de Vie-t, a Kármel új ágát, amely olyan papokat és laikusokat foglal magában, akik leteszik a teljes szerzetesi fogadalmat, de a szemlélődő életet nem a világtól elvonultan, hanem éppen a világban kívánják megvalósítani.

1932-től az ageni, majd 1936-tól a monte-carlo-i konvent priorja. 1937-től 1955-ig a rend római központjában dolgozik (generális definitor, a francia Kármel apostoli vizitátora, generális vikárius), de a háború alatt újra be kell vonulnia. 1957-től haláláig a Kármel Avignon-Aquitaine tartományának provinciálisa. 1967. március 27-én, húsvéthétfőn hal meg. 1985-ben az avignoni püspökség megkezdte boldoggáavatási perét.

Marie-Eugène legfontosabb műve, az Istent akarom látni (Je veux voir Dieu), 1949-51-ben jelent meg először, de azóta számtalan kiadást megélt, lefordították angolra, németre, spanyolra, olaszra és lengyelre. Ebben Avilai Teréz, Keresztes János és Lisieux-i Teréz segítségével vezeti végig az olvasót a misztika teljes terézi útján. Alapmű mindazok számára, akiket bármilyen mértékben is érint vagy érdekel a szemlélődő imádság.

A magyar kármeliták néhány éve kiadtak egy rövid idézetgyűjteményt tőle, de ez meglehetősen nehezen hozzáférhető. A következőkben az Olvasónaplóban olvashatók lesznek az Istent akarom látni című művéből összefoglalások és a Horus Carmelin fordítások.

Anyagok életéről az interneten:

Marie-Eugène de l’Enfant-Jésus - A francia kármeliták lapja Marie-Eugène-ről.
Grialou, Marie-Eugène - A Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon cikke Marie-Eugène-ről, németül.

Művei az interneten:

Marie-Eugéne de l'Enfant-Jésus - Publications - Publikációs listája a francia kármeliták lapján.
God is Love

Alapításairól:

Institut Notre-Dame de Vie
Institut Notre-Dame de Vie – Weisendorf
Studium de Notre-Dame de Vie