Schütz Antal: Dogmatika. I-II. Szent István Társulat, Budapest 1937.
"Isten mérhetetlen és mindenütt jelen van. Hittétel." (I./336)
"...Istenben nincs kiterjedtség, létének nincs tere és helye; következéskép ezekkel a mennyiségekkel össze nem mérhető ... azaz mérhetetlen. ... Isten ... legbensőbben jelen van minden helyen (egyetemes jelenlét, mindenütt-lét, omnipraesentia)." (I./337)
"Egyetemes jelenléte következik egyetemes létesítő okságából. ... Ami van mindenestül ... Isten elgondolása és létrehozása. Ahol tehát egyáltalán van valami, ott Istennek is jelen kell lennie teremtő elgondolásával és létesítő tetterejével ... mely mindent kigondol, létrehív és fönntart. "(I./338)
"...Isten a térben nem úgy van jelen, mint a testek ... , melyeknek minden egyes része megfelel a tér egy részének ... Nem is úgy van jelen, mint a szellemek, kik a maguk egészében vannak ugyan jelen az ő helyük minden egyes részében és egyúttal az egészben; mindamellett a térnek egy bizonyos részéhez, tehát szintén helyhez vanak kötve ..." (I./338)
"Isten jelen van egészen minden egyes dolog legbelsejében és egyúttal az egész térben, anélkül azonban, hogy akár az egész tér, akár annak bármely vonatkozása legkevésbé is feszélyezné ... Eszerint Isten hasonlíthatatlanul kiválóbb módon van jelen a térben és bármely részében, mint bármilyen más lény jelen van vagy lehet." (I./338)
"Isten jelenléte az elgondolható legbensőbb. Hisz minden valót a leggyökerénél, a léténél fog meg. Isten tehát úgy van minden dologban, mint a gyökér a növényben, mint lélek a testben, sőt még bensőbben: mint a lét a valókban; a mindenség a maga egészében és minden részében be van ágyazva Istenbe." (338)
"A világ Isten műve; kigondolta nemcsak egyszer, hanem állandóan elgondolja és létben tartja; tehát oly közel van az Isten a világ minden valójához, helyesebben: annyira benne van a világ Istenben, mint a gondolat vagy elhatározás a lelkünkben." (I./339)
"Ez a bensőséges jelenlét azonban Istent semmiben nem korlátozza; mert mint abszolut szellem van jelen, aki a világot tartja, de nem fordítva. És nem vet rá árnyat; Isten ugyanis csak ott van jelen, ahol van valami; ám ami van, az mind jó, és ennélfogva Istenhez méltó. Istenhez egyedül nem méltó a bűn, és egyedül abban nincs is az Isten; az nem az Ő műve, de mint hiány (defectus) nem is igényli az Ő teremtői együttműködését." (I./339)
"Istennek egyetemes bensőséges jelenléte nem merőben nyugalmi együttlétezés ... nem is merőben szenvedőleges néző jelenlét .. hanem tevékeny jelenlét: az Ő ereje tart minden magánvalót, az Ő ereje lüktet minden életben és erőkifejtésben." (I./339)
"... a Szentírás, mely Isten egyetemes jelenlétét oly határozottan tanítja ... azt is mondja, hogy Isten megjelenik a jámbornak könyörgő hívására, eltávozik a bűnösnek lelkéből ... "Mindenütt ottvan az Isten istenségének jelenlétével, de nincs mindenütt kegyelmének bennlakásával".1 " (I./339)
339/1. August. Epist. 187, 5, 16.
Azt kivéve, hogy az Istenre utaló névmásokat nagybetűvel írtam, az idézeteknél megtartottam az eredeti helyesírást. A dőlt betűs kiemelések az eredetiből származnak a vastag betűsek tőlem.
Érdemes összehasonlítani, hogy A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène mit ír ugyanerről a témáról.
"Isten mérhetetlen és mindenütt jelen van. Hittétel." (I./336)
"...Istenben nincs kiterjedtség, létének nincs tere és helye; következéskép ezekkel a mennyiségekkel össze nem mérhető ... azaz mérhetetlen. ... Isten ... legbensőbben jelen van minden helyen (egyetemes jelenlét, mindenütt-lét, omnipraesentia)." (I./337)
"Egyetemes jelenléte következik egyetemes létesítő okságából. ... Ami van mindenestül ... Isten elgondolása és létrehozása. Ahol tehát egyáltalán van valami, ott Istennek is jelen kell lennie teremtő elgondolásával és létesítő tetterejével ... mely mindent kigondol, létrehív és fönntart. "(I./338)
"...Isten a térben nem úgy van jelen, mint a testek ... , melyeknek minden egyes része megfelel a tér egy részének ... Nem is úgy van jelen, mint a szellemek, kik a maguk egészében vannak ugyan jelen az ő helyük minden egyes részében és egyúttal az egészben; mindamellett a térnek egy bizonyos részéhez, tehát szintén helyhez vanak kötve ..." (I./338)
"Isten jelen van egészen minden egyes dolog legbelsejében és egyúttal az egész térben, anélkül azonban, hogy akár az egész tér, akár annak bármely vonatkozása legkevésbé is feszélyezné ... Eszerint Isten hasonlíthatatlanul kiválóbb módon van jelen a térben és bármely részében, mint bármilyen más lény jelen van vagy lehet." (I./338)
"Isten jelenléte az elgondolható legbensőbb. Hisz minden valót a leggyökerénél, a léténél fog meg. Isten tehát úgy van minden dologban, mint a gyökér a növényben, mint lélek a testben, sőt még bensőbben: mint a lét a valókban; a mindenség a maga egészében és minden részében be van ágyazva Istenbe." (338)
"A világ Isten műve; kigondolta nemcsak egyszer, hanem állandóan elgondolja és létben tartja; tehát oly közel van az Isten a világ minden valójához, helyesebben: annyira benne van a világ Istenben, mint a gondolat vagy elhatározás a lelkünkben." (I./339)
"Ez a bensőséges jelenlét azonban Istent semmiben nem korlátozza; mert mint abszolut szellem van jelen, aki a világot tartja, de nem fordítva. És nem vet rá árnyat; Isten ugyanis csak ott van jelen, ahol van valami; ám ami van, az mind jó, és ennélfogva Istenhez méltó. Istenhez egyedül nem méltó a bűn, és egyedül abban nincs is az Isten; az nem az Ő műve, de mint hiány (defectus) nem is igényli az Ő teremtői együttműködését." (I./339)
"Istennek egyetemes bensőséges jelenléte nem merőben nyugalmi együttlétezés ... nem is merőben szenvedőleges néző jelenlét .. hanem tevékeny jelenlét: az Ő ereje tart minden magánvalót, az Ő ereje lüktet minden életben és erőkifejtésben." (I./339)
"... a Szentírás, mely Isten egyetemes jelenlétét oly határozottan tanítja ... azt is mondja, hogy Isten megjelenik a jámbornak könyörgő hívására, eltávozik a bűnösnek lelkéből ... "Mindenütt ottvan az Isten istenségének jelenlétével, de nincs mindenütt kegyelmének bennlakásával".1 " (I./339)
339/1. August. Epist. 187, 5, 16.
Azt kivéve, hogy az Istenre utaló névmásokat nagybetűvel írtam, az idézeteknél megtartottam az eredeti helyesírást. A dőlt betűs kiemelések az eredetiből származnak a vastag betűsek tőlem.
Érdemes összehasonlítani, hogy A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène mit ír ugyanerről a témáról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése