Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

PREFACE - TRANSLATOR'S PREFACE - FOREWORD - ELÕSZÓ (Garrigou-Lagrange) - A(z angol) FORDÍTÓ ELÕSZAVA - ELÕSZÓ (Samuel Stritch Chicago érseke)
INTRODUCTION - BEVEZETÕ
A. The one thing necessary - Az egyetlen szükséges dolog
B. The question of the one thing necessary at the present time - Az egyetlen szükséges dolog kérdése a mai idõkben
C. The aim of this work - A mû célja
D. The object of Ascetical and Mystical Theology - Az aszkétikus és a misztikus teológia tárgya
E. The method of Ascetical and Mystical Theology - Az aszkétikus és a misztikus teológia módszere
F. The distinction between Ascetical and Mystical Theology and their relations to each other - Az aszkétikus és a misztikus teológia különbsége és viszonyuk egymáshoz
G. Division of this work - A mû felosztása.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA
PROLOGUE - BEVEZETÕ
I. THE LIFE OF GRACE, ETERNAL LIFE BEGUN - A kegyelem élete, örök élet kezdõdött
A. Eternal Life Promised by the Savior to Men of Good Will - A Megváltó által a jóakaratú ember számára ígért örök élet
B. The Seed of Eternal Life in Us - Az örök élet csírái bennünk
C. An Important Consequence - Egy fontos következmény
II. THE INTERIOR LIFE AND INTIMATE CONVERSATION WITH GOD - A belső élet és a bensőséges párbeszéd Istennel
A. Conversation with Oneself - Párbeszéd önmagunkkal
B. Interior Conversation with God - Belső párbeszéd Istennel
III. THE SPIRITUAL ORGANISM - A szellemi organizmus
ARTICLE I - THE NATURAL LIFE AND THE SUPERNATURAL LIFE OF THE SOUL - A lélek természetes és természetfeletti élete
ARTICLE II - THE THEOLOGICAL VIRTUES - A teológiai erények
ARTICLE III - THE MORAL VIRTUES - A morális erények
ARTICLE IV - THE SEVEN GIFTS OF THE HOLY GHOST - A Szentlélek hét ajándéka
APPENDIX - THE SUPERHUMAN MODE OF THE GIFTS OF THE HOLY GHOST - A Szentlélek ajándékainak emberi szint fölötti működésmódja

folytatás következik ...

Reginald Garrigou-Lagrange

Reginald (Gontran-Marie) Garrigou-Lagrange 1877-ben született Franciaországban és 1964-ben halt meg Rómában.

Orvosi tanulmányokat kezdett el a Bordeaux-i egyetemen, de 1897-ben mély megtérés hatására ott hagyja az egyetemet és belép a domokos rendbe.
1909-tõl 1959-ig az római Angelicumban tanít alapvető teológiát, dogmatikát és 1917-ben megalapítja az első spirituális teológia tanszéket.
A 20. század legjelentősebb tomista teológusának számít. Különösen jelentõset alkotott a spirituális teológia területén.



ÉLETÉRŐL AZ INTERNETEN:

- Reginald Garrigou-Lagrange OP
- A Saint in Heaven
- The Last Battle of Garrigou-Lagrange
- Padre Gontran Garrigou-Lagrange
- Réginald Garrigou-Lagrange Il mostro sacro del Tomismo

BIBLIOGRÁFIA:

- Bibliografie P. Reginalda Garrigou-Lagrange OP
- Reginald Garrigou-Lagrange
- Fonti bibliografiche su P. Réginald Garrigou-Lagrange
- Tutte le opere di p. Garrigou-Lagrange

MŰVEI:

magyarul
- A megkezdett örökélet  
- THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.
Magyar nyelvű jegyzetek néhány fejezetről.

in English;
- THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.
- THE THREE WAYS OF THE SPIRITUAL LIFE.
- LIFE EVERLASTING.
-  CHRIST THE SAVIOR.
-  CHRIST THE SAVIOUR  - A Commentary on the Third Part of St Thomas' Theological Summa
- REALITY—A Synthesis Of Thomistic Thought.
- PROVIDENCE.
- THE TRINITY AND GOD THE CREATOR. 
- GRACE: Commentary on the Summa Theologica of St. Thomas. 
- Commentaries on the Summa written by Pere Reginald Garrigou-Lagrange, O.P.
- THE ONE GOD - A Commentary on the First Part of St Thomas' Theological Summa 
- PREDESTINATION
- The Priesthood and Perfection
- Excerpts from  fr. Garrigou-Lagrange OP
- Excerpts from Garrigou-Lagrange's commentary on De Eucharistia
- The Mother of the Savior
- Where is the New Theology Leading Us?

en français
- Les Trois äges de la vie Intérieure 
- La Mère du Sauveur et notre vie intérieure 
- La Providence et la confiance en Dieu
- L'Éternelle vie et la profondeur de l'Âme
- Les trois conversions et les trois Voies
- Le sens commun
- La synthèse thomiste
- La Mère du Sauveur et notre vie intérieure
- Articles:
  - La Royauté universelle du Christ
  - L'unique personnalité du Christ 
  - Le sacerdoce du Christ
  - Le Christ Chef mystique de l'Eglise 
  - Le Cœur eucharistique de Jésus et le don parfait de Lui-même
  - La Sainte Trinité en nous 
  - La Sainte Trinité et le don de soi
  - Les convenances de l'Incarnation et notre vie spirituelle
  - Le progrès spirituel en Marie
  - Du gouvernement royal
  - La joie d’être enfant de Dieu
  - La charité et les béatitude
  - L'efficacité de la prière
  - La Prééminence de saint Joseph sur tout autre saint
  - Comment  devons-nous nous abandonner à la Providence ?
  - Le Discernement des esprits 

  - Prémystique naturelle et mystique surnaturelle

  - La Question de l'Amour pur et les principes de St Thomas 

  - Le devoir de la réparation

  - L'assistance à la Messe, source de vie spirituelle 

  - L'âme du Saint-Sacrifice de la Messe

  - Les communions sans action de grâces 

  - Pour l’intelligence du dogme de la Providence

  - Grâce actuelle et sainteté personnelle 

en español
- Las tres edades de la vida interior
- La sintesis tomista

in italiano
- Sacerdote con Cristo
 Sacerdote e Vittima

Az önismeret tárgya: a szellemi valóság ismerete - Istent akarom látni 10

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Harmadik fejezet: Az önismeret. A. - Az önismeret tárgya. II. A szellemi valóság ismerete.

A. – Az önismeret tárgya
Teréz kétfajta ismeretet vár el a követőitől önmagukkal kapcsolatban: pszichológiait és szellemit. (49-50)

II. – A szellemi valóság ismerete

A legfontosabb megismerendők:
– hogyan áll az ember Isten előtt
– milyen természetfeletti adományai vannak az embernek
– milyen rossz hajlamai vannak, amelyek akadályozzák az Isten felé való előrejutásban (54)

b.) Isten gyermekeinek méltósága

"Noha az ember Isten előtt csak egy kicsiny és gyakran ellenszegülő teremtmény, mégis Isten képmására teremtetett és részesedik az Ő isteni életében. Isten gyermekévé fogadva képessé válik gyakorolni Isten tevékenységei közül a szeretetet és a megismerést, s arra van hívva, hogy olyan tökéletessé váljon, mint amilyen tökéletes a Mennyei Atya." (56)

"A keresztény tudatában kell, hogy legyen ennek a méltóságának. S nem szabad, hogy félreismerje azt a különleges kegyelmet, amelyet megkapott." (67)

Teresa nagy figyelmet fordít a különleges kegyelmekre is, amelyeket már a kezdeti fokokban is nagyon értékesnek tart, mert úgy tűnik, hogy akiknek Isten ezeket a kezdeti kegyelmeket adja, azokat többre is hívja:

"A nyugalom imájáról tartott előadásában Teresa megemlíti azt a nagy méltóságot és kegyelmet, amit az Úr a léleknek adott,7 valamint azt a nagy reményt, amelyre a befogadott kegyelem jogosít:
Az, hogy Isten a léleknek ilyen zálogokat ad, annak a jele, hogy sokra szánja: ha a saját bűneivel meg nem akadályozza, messzire fog jutni.8" (57)

57/7. Önéletrajz 15,2.
57/8. A tökéletesség útja 31,11.
A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

Teljes búcsú ezen a héten

I.
Mostanában nem népszerű a búcsú.

Egy olyan világban ahol Észak-Amerika és Nyugat-Európa jómódú rétegei egy egészen kicsit sem hajlandóak mérsékelni eszelős és önpusztító fogyasztásukat azért, hogy segítsenek azokon a milliókon, akik a legelemibb javakhoz sem jutnak hozzá, az ember ne várja, hogy a szolidaritás népszerű lesz.

A búcsú pedig nem más, mint szolidaritás.

Isten ránk, a földön élőkre, vagy azzal a szép kifejezéssel, amit úgy szeretek, a küzdő Egyházra bízta a szenvedő Egyházat vagyis a tisztítótűzben szenvedő lelkeket. Ők nem tudják a saját szenvedéseiket csökkenteni. Azt mi tehetjük meg.

Persze a tisztítótüzet sem kell feltétlenül a 19. századi népszerű olajnyomatok mintájára elképzelni. Talán jobb egyáltalán nem elképzelni.

Elég azt világosan látni, hogy az emberek többsége halála pillanatában nincs abban az állapotban, hogy közvetlenül beléphessen a Szentháromságos Isten szeretetközösségébe. Ehhez sokat kell tisztulnia. Ez pedig fájdalmas.

Isten rengeteg féle segítséget ad nekünk ahhoz, hogy eljussunk a Vele való szeretetközösségbe. Azt a tisztuló lelket, aki elnyeri a búcsút, Isten azonnal eljuttatja a tisztaságnak abba az állapotba, hogy beléphet a Szentháromság közösségébe.

Nem érdemes azzal az eleve megoldhatatlan problémával birkózni, hogy amit mi itt időnek hívunk, az ott micsoda. Pontosan elég azt látni, hogy van egy eszköz a kezünkben, amivel valakinek a szenvedését csökkenthetjük vagy megszüntethetjük.

S ettől kezdve csak az a kérdés, fontos-e számunkra, hogy mások szenvedését csökkentsük vagy megszüntessük.

II.
"A teljes búcsú elnyeréséhez el kell végezni a búcsúval ellátott cselekményt, és teljesíteni kell három föltételt: szentgyónás, szentáldozás és imádság a Szentatya szándékára. Ezenfelül szükséges, hogy ki legyen zárva minden bűnös ragaszkodás, beleértve a bocsánatos bűnöket is. " (Indulgentiarum Doctrina)

November 2-án a "búcsúval ellátot cselekmény" egy templom vagy kápolna meglátogatása és ott egy Miatyánk és egy Hiszekegy elimádkozása, november 1. és 8. között pedig egy temető meglátogatása. Tehát ha ezt megtesszük és teljesítjük még a fenti három feltételt (egy gyónás húsz napig érvényes ebből a szempontból), teljes búcsút nyerhetünk.

2-án kizárólag a halottak javára 1. és 8. között talán a saját javunkra is, de a halottak javára biztosan, amelyet felajánlhatunk konkrét meghaltak számára is, de rábízhatjuk Istenre is, hogy a tisztítótűzben szenvedő lelkek közül kinek a javára használja az általunk szerzett búcsút.

Ha az ember most minden búcsúnyerési lehetőséggel él, akkor mától összesen 9 búcsút szerezhet és ajánlhat fel a tisztítótűzben szenvedő lelkek javára 8.-ig.

Mivel ilyen csekélységgel hatalmas segítséget tudunk adni a szenvedő Egyház tagjai számára, kérek minden katolikus olvasót, hogy ezen a héten éljen ezzel a lehetőséggel, szerezzen minél több búcsút és ajánlja fel a környezetében meghaltak vagy általában a tisztitótűzben szenvedők javára.

Ha valaki többet szeretne tudni a búcsúrúl:

VI. Pál pápa Indulgentiarum Doctrina kezdetû apostoli konstitúciója, a búcsú ma érvényes szabályzata.

Ezenkívül nagyon jó összefoglalást lehet találni a Wikipédiában is a búcsúról.

A terézi lelkiség célja: az átalakító egyesülés - Istent akarom látni 7.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Második fejezet: Istent akarom látni. C. A terézi lelkiség célja: az átalakító egyesülés.

"Az Istennel való egyesülés a lelki élet célja. Ez azonban minden embernél másként néz ki. Számtalan fokozata van, kezdve attól, amit az a gyermek ér el, aki közvetlenül a keresztelés után meghal, egészen addig a kimondhatatlanul magasztos egyesülésig, amit Isten anyja, Mária ért el mennybe való felvétele napján.
Teréz nagyon magas fokú egyesülésre törekszik és ennek ismertetőjegyeit írja le számunkra." (41-42.) (...)

"A kegyelem misztikus jelzései a szentek életében (mint a Legszentebb Szentháromság szellemi látomása vagy Jézus Krisztus látomása, Teréznél az egyesülés jeleként egy szöget elfogadva) megmutatják, hogy mi a szellemi élet csúcspontja. Ez lényegében abban áll, hogy a lélek tökéletesen egyesül Istennel, amely során egy átalakulási folyamaton keresztül Hozzá teljesen hasonlóvá válik." (42.) (...)

"Az egyesülés a lélek szubsztanciájában történik, ez azonban önmagában nem érzékelhető. Csak a dicsőség fényében, csak az örökkévalóság világosságában – amelyben látjuk Istent – ismerhetjük meg a kegyelmet, mely ugyanolyan természetű, mint Isten. Mindazonálat a lelkierők – az egyesülés érzékeinkre és cselekvéseinkre való kihatásain keresztül – megsejtenek valamit abból." (42.)

– Az akarat teljesen alárendelődik Istennek, az ember csak azt akarja, amit Isten. Ezzel együtt jár Isten dicsőítésének vágya.
– Isten jelenlétének állandó érzékelése. (Ennek különféle formái vannak: Teréz a Szentháromság – körülményektõl függően homályosabb vagy világosabb, de állandó – látomásáról beszél. János azt mondja, hogy az Isteni Jegyest állandóan magában nyugodni érzi. Kis Szent Teréz úgy érzi, hogy állandóan körbeveszi őt az isteni irgalmasság.) (43-44.)

– A egyesülés az értelmet képessé teszi arra, hogy mindent az örökkévalóság szemszögéből nézzen.
– A lelkierők nyughatatlanok maradnak, de a lélek már annyira erősen a saját legbelső közepébe van lehorgonyozódva, hogy már nem tudják tartósan zavarni. (44.)

"Isten erősen vágyódik arra, hogy eggyé váljon velünk. .... Az Isteni Ige azért vált testté, hogy létrejöhesen ez az egyesülés Isten és ember között. ... Főpapi imájában Jézus megmutatja, hogy mi ennnek az egyesülésnek a mértéke, minősége és terjedelme: «Ut sint unum sicut et nos – hogy eggyé legyenek, amint mi egy vagyunk.»"3 (45.)

"Ez az egység, amit Isten az ember természetfeletti céljául tűzött ki, már a földön a legnagyobb értékkel bír. ... A mennyei boldogságunk is egyesülésünk fokától függ. Keresztes János azt mondja, hogy mindenki a saját edényét viszi és az Istenség Tengeréből ezzel merít. Az egyesülésben elért szeretet foka határozza meg az edény befogadóképességét és így az istenlátás erősségét és az örök boldogság mértékét." (46.)

45/3. Jn.17,23
A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

A szellemi élet mint növekvő bensővé válás - Istent akarom látni 6.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen.Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Második fejezet: Istent akarom látni. B. A szellemi élet, mint növekvõ bensővé válás.

"Minden vágy erre az Istenre irányul, Aki a mélyben fogható fel és tapasztalható meg. Ahhoz, hogy Őt meglássa és megtapasztalja, a léleknek a saját legbensője felé kell fordulnia és afelé kell törekedni. Így a szellemi élet kimondottan belső élet, az Istenhez vezető út növekvő bensővé-válás, hogy itt a sötétben találkozzunk Vele, átöleljük Őt és egyesüljünk Vele, mielőtt az örökkévalóságban látnunk szabad Istent.
(...)
Isten a palota hetedik lakásában lakik. Ő a szeretet. A szeretet mindig mozgásban van, hogy önmagát átadja. ... Mindent ami hozzá tartozik bevon ebbe az önajándékozó mozgásba; szeretné a hatalmát tovább adni, hogy még jobban odaadhassa magát.
A hetedik lakásban Isten úgy van jelen, mint szüntelenül sugárzó nap, mint vég nélkül izzó tűz, mint folytonosan áramló forrás. A lélekben ahol lakik, a szeretete mindenkor tevékeny. ... Ő formál minket szentekké, azáltal, hogy belénk önti kegyelmét – a szolgálataink mértéke szerint vagy egyszerűen csak azért, mert irgalmas akar lenni: „mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete.”1 (39-40.)

"... Isten az urunk akar lenni, a kegyelmével meg akar bennünket hódítani és szelid hatalma alá akar vetni.
A lélekbe öntött kegyelem ugyanis ugyanolyan természetű, mint Isten; ugyanúgy élet és szeretet, áradó és meg akar hódítani, mint Isten. Mégis két dologban is különbözik attól. A szeretet, ami Istenben van, életet teremt és önmagát ajándékozza; a lélekben lévő természetfölötti szeretet teremtett és az eredetéhez tér vissza. Az első az atyai szeretet, az utóbbi a gyermeki szeretet. Ezenkívül Isten szeretete örök és változatlan, a kegyelem viszont, mint egy mag fejlődőképes és kell is, hogy fejlődjön – noha már a legelső pillanatban, amikor a keresztségben befogadjuk, saját teljes erejét birtokolja. Az Úr azt mondja, hogy "A mennyek országa hasonlít a mustármaghoz, amelyet fogott a gazda és elvetett a földjében. Ez kisebb minden más magnál, amikor azonban felnő, nagyobb minden veteménynél, fává terebélyesedik, úgyhogy jönnek az ég madarai és fészket raknak ágai között."3

A kegyelem dinamikus valóság, ami teljesen meg akar bennünket hódítani és Isten gyermekeivé akar tenni.
A kegyelem olyan, mint egy élő organizmus, ami belénköntött (teológiai) erényekkel és a Szentlélek ajándékaival rendelkezik. Beereszkedve az emberi természetbe, keresztülhatja az egész embert, minden képességét és egész magatartását. Mindent meghódítva megragadja, uralja és így megerősíti lelki erőit, hogy ezáltal megszabadítsa egoista és rendezetlen hajlamaitól. Ha az istengyermekségre kitágította, a kegyelem bevonja a lelki erőket és képességeket a saját mozgásába, hogy a bennünk lakó Istenhez – a fény és irgalom Atyjához – vigye azokat. Megtisztítva és elrendezve, ráhagyatkoznak immár Istenre és készek indításainak és akaratának engedelmeskedni." (40-41.)

"E folyamat során elinte Isten az embertől aktivitást és kezdeményezést vár el. Később, amikor a jelenlétét elkezdi hírül adni, Maga veszi át a kezdeményezést és egyedüli tevékenységként azt várja a kereszténytől, hogy engedelmes legyen és átadja magát mindaddig míg a szeretet Isten valódi gyermekévé át nem alakítja.
... A keresztény, aki elszakítja magát az őt kifelé hajszoló érzékeitől és egoista hajlamaitól, aki befelé fordul és az egyre szellemibbé váló megismerésekre és ösztönzésekre hallgat, egyre elmélyültebbé válik, mígnem eljut oda, hogy tökéletesen Ahhoz tartozik, Aki lelke legfinomabb csúcsában tartózkodik. A szellemi élet tehát nem más, mint befelé való mozgás." (41.)

40/1. Róm 5.5
40/3. Mt 13,31
A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

Isten kegyelemi jelenlétének székhelye a lélek legbensőjében - Istent akarom látni 5.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Második fejezet: Istent akarom látni. A. - Isten jelen van a lélekben. III. Isten kegyelemi jelenlétének székhelye a lélek legbensőjében

"... Isten jelenlétének lokalizálása Teresa és sok más misztikus szellemi tapasztalatán alapul. Isten legfenségesebb működését – és így jelenlétét – egy olyan területen ismerték fel, ami úgy tűnik, hogy még a lélek legbensőjét is fölülmúlja és amit a lélek csak a legfinomabb csúcsával tud megérinteni." (37.)

"Noha Isten áthatja az egész létünket, mint a természeti rend előidézője, de kegyelmét csak a lélek legszellemibb részébe önti, mert csak ez képes részesedni az isteni természetben.4 Ott Isten közvetlenül magát ajándékozza, ott érintjük mi Őt. A lélek létalapjában érintjük meg Őt, amibe a kegyelem, mint új lét-tulajdonság van lesűlyesztve; és a lelki erők gyökereivel, amibe a teológiai erények vannak lehorgonyozva. Joggal tapasztalja tehát a keresztény a megszentelő Isten aktív jelenlétét önmaga mélyén, a vár legbelső lakásában, és ebben a régióban keresi azt, hogy eljusson oda, hogy Istent megtalálja és Vele tökéletesen egyesüljön.
Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy noha Isten a mi egész létünkben is valóságosan jelen van, és noha azt az itt-létben tartja, mint a lelkünk lelke, mint az életünk élete – mégis, joggal mondhatjuk, hogy Isten a lélek alapjában lakik, mint a vendégünk és barátunk. Mivel isteni életét közvetlenül a lélek legszellemibb részébe önti, és onnét fejti ki megszentelõ hatását az egész emberre." (38.)

38/4. A kegyelem és a belénköntött erények segítségével veszünk részt a Szentháromságos Isten megismerő- és szerető-tevékenységében. Ezeket a természetfeletti adományokat Isten behelyezi a lélekbe és a lelki képességekbe, amelyek tevékenységét az adományok felhasználják. A lélek és a lelki képességek csak akkor tudják ezeket az isteni palántákat sikeresen befogadni, ha már rendelkezenek a szeretet és megismerés természetes képességeivel.

A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

Isten kegyelmi jelenléte - Istent akarom látni 4.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Második fejezet: Istent akarom látni. A. - Isten jelen van a lélekben. II. Isten kegyelmi jelenléte.

"Az Isten mindenütt jelenvalóságából származó kegyelem ajándékozza nekünk az isteni természetben való részesedést. Ez a kegyelem Isten gyermekeiként a Szentháromság életközösségébe emel be minket. Tehát a kegyelem olyan kapcsolatot hoz létre a lélek és Isten között, ami különbözik Isten mindenütt-jelenvalóságától.
Az isteni mindenütt jelenvalóság működése tartja életben és gazdagítja a lelket, de a lélek Isten adományaival szemben passzív marad. Csak úgy kapcsolódik Istenhez, mint teremtmény a Teremtőhöz.
A kegyelem ellenben képessé teszi a lelket arra, hogy reagáljon Isten behatásaira, hogy Isten felé forduljon, Őt közvetlenül megismerje, annyira ahogy Ő magát ismeri; hogy Őt szeresse, annyira ahogy Ő magát szereti – hogy mint Atyját ölelje át. A kegyelem lehetővé teszi a lélek és Isten között a kölcsönös baráti kapcsolatot, a gyermeki viszonyt.
Mindenütt jelenvalóságán keresztül betölti Isten a lelket, de úgy lakik benne, mint egy idegen. A kegyelem állapotában lévő léleknek azonban Isten kiszolgáltatja magát; mint egy barátnak vagy mint ahogy egy apa teszi azt. Mindenütt jelenvalóságán keresztül Isten az itt-létét és a lényét csak közvetetten, a művei alapján engedi megismerni. A lélek azonban a kegyelem által Isten gyermekévé lett, Aki feltárja neki belső, háromságos életét és megengedi neki – valóban örökbefogadva a lelket – , hogy abban résztvegyen.
Ez az új – kegyelem által teremtett – kapcsolat, Isten jelenlétének új formája. Ezt Isten kegyelmi jelenlétének nevezzük, mert Isten maga válik a megismerés és szeretet tárgyává.1
Isten kegyelmi jelenléte és mindenütt jelenvalósága a legkevésbé sem zárják ki egymást. A megajándékozott lélekben sokszor átmennek egymásba és kiegészítik egymást: Isten úgy lakik benne, mint egy neki tetsző templomban, mert „örömét találja abban, hogy az emberek gyermekeinél legyen’’. (35-36.)
"A kegyelem ajándékán keresztül születik meg a lélek a természetfeletti életre. Isten megosztja vele a saját életét, mint apa a gyermekével; és a saját életével együtt belépést enged saját titkába és gazdagságába. Isten gyermekévé válva – az isteni életben való részesedésen keresztül – a megigazult ember Istent apjaként tudja befogadni, vissza tud térni hozzá és szívből tudja szeretni, mint egy gyermek.
A Szentírás csodálatosan és teljesen világosan beszél arról a titokról, hogy Isten valóságosan jelen van a lélekben, a szeretetnek arról a tevékenységéről, amelyet itt Isten végbevisz, és arról a kölcsönös bennsőséges kapcsolatról, amely ennek ereményeképpen kifejlődik. «Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok és Isten Lelke lakik bennetek?» - írja Pál a korintusiaknak; és «... Isten szeretete kiáradt a szívünkbe a nekünk adott Szentlélek által»1" Jánosnál a búcsúbeszédben azt mondja az Úr: «Ha valaki szeret engem, megtartja a szavaimat. Atyám is szeretni fogja õt, hozzá megyünk és lakóhelyet veszünk nála.»2” (36.)

35-35/1. "Mint ahogy a természetes értelemnek a természetes dolgok sajátosságai felelnek meg, az angyalok értelmének a tiszta szellemi dolgok sajátosságai, úgy a kegyelem sajátosságának - ami részesedés Isten természetében - az isteni sajátosság (akár mint tiszta aktus, akár mint önmagában nyugvó lét), ami úgy kínálja fel magát a szellemi megismerésnek, ahogy önmagában létezik." (Szent Tamásról nevezett Jánost idézi P. Gardeil, in: uö., Structure, 1. kötet p. 39.)
36/1. 1Kor 3,16.: Rom 5,5.
36/2. "Lehetséges párhuzamot vonni a Szentháromság lélekben való jelenléte és az áldozás pillanatában meglévő eukarisztikus jelenlét között:
Eukarisztikus jelenlét:
- Jézus jelenléte: istenségének és emberségének személyes egysége Isten Igéjében.
- A jelenlét a kenyér és bor akcidenseihez van kötve.
- A kenyér és bor akcidenseinek megszünésével megszűnik.
- Jézus Krisztust ajándékozza nekünk, az egyetlen megváltót, aki áldozati halálán keresztül isteni életet ad.
- Kegyelme a Szentháromság jobb felfogását teszi lehetővé, így elmélyíti Isten kegyelmi jelenlétét.
A Szentháromság jelenléte:
- A három Isteni Személy jelenléte.
- Jelenlétük átjárja egész létünket és lényünket.
- Tartós kegyelem.
- Életet, mozgást, létet és kegyelmet ad.
- Csak úgy lehet elérni, ha az ember legalább vágyik arra, hogy Krisztus testét befogadja. Krisztus megváltó kegyelmét ajándékozza.
Jézus Krisztussal való egyesülésen keresztül vevődünk fel a Szentháromságba, mint Isten gyermekei. Mi Krisztushoz tartozunk, Krisztus pedig Istenhez."

A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

Isten mindenütt jelenvalósága - Schütz: Dogmatika 1.

Schütz Antal: Dogmatika. I-II. Szent István Társulat, Budapest 1937.

"Isten mérhetetlen és mindenütt jelen van. Hittétel." (I./336)

"...Istenben nincs kiterjedtség, létének nincs tere és helye; következéskép ezekkel a mennyiségekkel össze nem mérhető ... azaz mérhetetlen. ... Isten ... legbensőbben jelen van minden helyen (egyetemes jelenlét, mindenütt-lét, omnipraesentia)." (I./337)

"Egyetemes jelenléte következik egyetemes létesítő okságából. ... Ami van mindenestül ... Isten elgondolása és létrehozása. Ahol tehát egyáltalán van valami, ott Istennek is jelen kell lennie teremtő elgondolásával és létesítő tetterejével ... mely mindent kigondol, létrehív és fönntart. "(I./338)

"...Isten a térben nem úgy van jelen, mint a testek ... , melyeknek minden egyes része megfelel a tér egy részének ... Nem is úgy van jelen, mint a szellemek, kik a maguk egészében vannak ugyan jelen az ő helyük minden egyes részében és egyúttal az egészben; mindamellett a térnek egy bizonyos részéhez, tehát szintén helyhez vanak kötve ..." (I./338)

"Isten jelen van egészen minden egyes dolog legbelsejében és egyúttal az egész térben, anélkül azonban, hogy akár az egész tér, akár annak bármely vonatkozása legkevésbé is feszélyezné ... Eszerint Isten hasonlíthatatlanul kiválóbb módon van jelen a térben és bármely részében, mint bármilyen más lény jelen van vagy lehet." (I./338)

"Isten jelenléte az elgondolható legbensőbb. Hisz minden valót a leggyökerénél, a léténél fog meg. Isten tehát úgy van minden dologban, mint a gyökér a növényben, mint lélek a testben, sőt még bensőbben: mint a lét a valókban; a mindenség a maga egészében és minden részében be van ágyazva Istenbe." (338)

"A világ Isten műve; kigondolta nemcsak egyszer, hanem állandóan elgondolja és létben tartja; tehát oly közel van az Isten a világ minden valójához, helyesebben: annyira benne van a világ Istenben, mint a gondolat vagy elhatározás a lelkünkben." (I./339)

"Ez a bensőséges jelenlét azonban Istent semmiben nem korlátozza; mert mint abszolut szellem van jelen, aki a világot tartja, de nem fordítva. És nem vet rá árnyat; Isten ugyanis csak ott van jelen, ahol van valami; ám ami van, az mind jó, és ennélfogva Istenhez méltó. Istenhez egyedül nem méltó a bűn, és egyedül abban nincs is az Isten; az nem az Ő műve, de mint hiány (defectus) nem is igényli az Ő teremtői együttműködését." (I./339)

"Istennek egyetemes bensőséges jelenléte nem merőben nyugalmi együttlétezés ... nem is merőben szenvedőleges néző jelenlét .. hanem tevékeny jelenlét: az Ő ereje tart minden magánvalót, az Ő ereje lüktet minden életben és erőkifejtésben." (I./339)

"... a Szentírás, mely Isten egyetemes jelenlétét oly határozottan tanítja ... azt is mondja, hogy Isten megjelenik a jámbornak könyörgő hívására, eltávozik a bűnösnek lelkéből ... "Mindenütt ottvan az Isten istenségének jelenlétével, de nincs mindenütt kegyelmének bennlakásával".1 " (I./339)

339/1. August. Epist. 187, 5, 16.
Azt kivéve, hogy az Istenre utaló névmásokat nagybetűvel írtam, az idézeteknél megtartottam az eredeti helyesírást. A dőlt betűs kiemelések az eredetiből származnak a vastag betűsek tőlem.

Érdemes összehasonlítani, hogy A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène mit ír ugyanerről a témáról.

Isten mindenütt jelenvalósága - Istent akarom látni 3.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Második fejezet: Istent akarom látni. A. - Isten jelen van a lélekben. I. - Isten mindenütt jelenvalósága.

"A tiszta szellemek – a nekik adott hatalom mértéke szerint – egyidejűleg különféle helyeken tudnak működni.

Isten – a végtelen lét, minden dolog teremtője – folyamatos működésén keresztül kell, hogy a világot létben tartsa. Ha Isten a működést, amely tulajdonképen egy folyamatos teremtő aktus csak egy pillanatra is felfüggesztené, a teremtés visszahullna a semmibe.

Minden dolgot és lényt Isten teljhatalmú Szava teremt és tart a létben. «Minden Őbenne áll fenn»2 mondja Pál. Isten tehát cselekvőerején keresztül mindenütt jelen van.

Isten hatalmának ezt a jelenlétét – amely egyben az Ő tényleges, lényegi jelenléte – nevezzük „mindenütt jelenvalóságnak”". (33)

"Noha Isten mindenütt jelen van az egész teremtett világban, jelenléte az egyes létezõkben különféle hatást vált ki és az egyes létezőket különféle mértékben részelteti létében és tulajdonságaiban. Az élettelen teremtést csak egészen csekély, nyomszerű hasonlósággal jelöli meg. Keresztes Szent János azt mondja a Szellemi párosénekben, hogy »sietve végighaladt ezen a ligeten«. Az embernek saját képmását adja. Isten életet lehel abba az agyagba, melyet saját kezével formált. Azonban Isten mindenütt jelenvalóságának legnagyobb műve a kegyelem: részesedés az isteni természetben. Isten mindenütt jelenvalóságának módja az általa okozott sokrétű hatás – Isten nyomától kezdve a természetében való részesedésig – ellenére sem változik. Ez a különféle megnyilvánulások ellenére ugyanaz, noha többet vagy kevesebbet mutat meg Isten nagy hatalmából. 2" (34)

"Isten tehát a megigazultak lelkében valóságosan jelen van. Ő kölcsönzi nekik a természetes létet és a kegyelem természetfeletti életét is. Ő hordoz minket, nem a karjában mint egy anya a gyermekét, hanem Isten átjár és körülölel bennünket. Nincs olyan részecskéje az életünknek, ami ne lenne Isten kezében; nincs olyan megmozdulása a testünknek és a szellemünknek, amit Ő ne élne át. Ő bennünk és körülöttünk van, átjárja a lélek legrejtettebb és legmélyebb alapját. Isten, a lelkünk lelke, az életünk élete, az a hatalmas valóság, ami mintegy magába fogad minket, Aki mindazt ami vagyunk és amink van – tevékeny jelenvalóságán és megelevenítő erején keresztül – beteljesíti. "Mert benne élünk, mozgunk és vagyunk."3(34)
...

33/2. Kol 1,17.
34/2. Szellemi Párosének. 5. vessszak
34/3. ApCsel 17, 28.
A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

Érdemes összehasonlítani, hogy mit ír Schütz Antal ugyanerről a témáról.

Az Istennel való egyesülés szakaszai Avilai Szent Teréz szerint - Istent akarom látni 1.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján)

Marie-Eugènenek misztika terézi útjáról szóló könyve elején a német kiadásban egy összefoglaló táblázatot találhatunk az egész útról:

"ELSŐ SZAKASZ
Isten a szokásos kegyelmeket adja

1. LAKÁS
A szellemi élet szinte kialudt.
Isten működése: Nincs semmilyen megnyilvánulása.
A keresztény tevékenysége: Kerüli a halálos bűnt.
Jézus Krisztus: Jézus Krisztust az Evangéliumban keresik és megismerkednek legszentebb emberségével.

2. LAKÁS
Kemény erőfeszítések és fájdalmas elszakadások.
Isten működése: Érezhető vigasztalások és szárazságok.
A keresztény tevékenysége: Gyakorolja a belső imát és az összeszedettséget, meg akarja javítani a hibáit, rendszeres lelki élet és a szükséges elszakadások megvalósításán fáradozik. Komoly és kitartó igyekezet, amelyet az olvasmányok, a lelki vezetés, a hasonló törekvésű barátok támogatnak.
Jézus Krisztus: Jézus Krisztust az Evangéliumban keresik és megismerkednek legszentebb emberségével.

3. LAKÁS
Túlsúlyba jutnak az ésszerű cselekedetek.
Isten működése: Megadja, hogy az ember könnyen össze tudja magát szedni.
A keresztény tevékenysége: A jól rendezett lelki élet eredményeképpen megóvja magát a bűnöktől és gyakorolja az egyszerűsített belső imát.
Jézus Krisztus: Jézus Krisztust az Evangéliumban keresik és megismerkednek legszentebb emberségével.

MÁSODIK SZAKASZ
Isten különleges kegyelmeket ad.

BEVEZETŐ RÉSZ:
Isten működése: Isten a Szentlélek ajándékain keresztül egyre inkább megragadja az embert, meghódítja és az ember teljesen át akarja adni Neki magát.
A keresztény tevékenysége: Felveszi Isten ritmusát, az alázatosság és a türelem gyakorlásán keresztül átadja magát Neki, és Isten működését energikus aszkézissel mozdítja elő.
Jézus Krisztus: Az isteni szeretet Bölcsessége működésbe lép.

4. LAKÁS:
Az érzékek éjszakája. A nyugalom imája.
Isten működése: Isten belső jelenléte megmutatkozik a a vakító fényen (éjszaka) és a szerető birtokbavételen (passzív összeszedettség, nyugalom imája) keresztül.
A keresztény tevékenysége: Isten működését az imában tiszteletben tartani; ehhez béke, csend és csökkentett aktivitás. Az imán kívül energikus aszkézis, hogy a szellemi főbűnöket sikerüljön kiírtani.
Jézus Krisztus: A Bölcsesség engedi megtapasztalni magát.

5. LAKÁS:
Az akarat egyesülése.
Isten működése: Olykor a misztikus egyesülés kegyelme után az akarat teljes mértékben Isten birtokában van.
A keresztény tevékenysége: A hit és az engedelmesség hűséges gyakorlása.
Jézus Krisztus: A Bölcsesség birtokba veszi az akaratot örök terve, az Egyház számára.

6. LAKÁS:
A szellem éjszakája: szentté és hithirdetővé formálódás.
Isten működése: Isten megtisztítja és gazdaggá teszi a lelket a szellemben és az aktív lelkierőkben történő érintéseivel.
A keresztény tevékenysége: Csendes türelemben Istennek átadja magát. Szegénység, remény és szellemi gyermekség.
Jézus Krisztus: Egyesülés Krisztussal, a Megváltóval és Máriával, a tökéletes anyával.

7. LAKÁS:
Átalakító egyesülés.
Isten működése: Isten tökéletesen birtokba veszi az embert, hogy az az Egyházért kűzdjön.
A keresztény tevékenysége: Tökéletes tisztaság és szeretet. A keresztény az Egyház szolgálatában áll.
Jézus Krisztus: Egyesülés a "teljes Krisztus"-sal." (6-7.)