A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène (Grialou): Istent akarom látni

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján)

Ez az egyik legfontosabb huszadik századi könyv a misztikáról. Nyáron elkezdtem felrakni az ismertetését. Most végre eljutottam oda, hogy tudom folytatni. Lépésenként az egész könyvet be szeretném mutatni. Bizonyos részeket teljesen lefordítottam, más részekről összefoglalást adok. Minden egyes újabb bejegyzés után frissíteni fogom a tartalomjegyzéket is.

Az Istennel való egyesülés szakaszai Avilai Szent Teréz szerint

ELSŐ RÉSZ: PERSPEKTÍVÁK
Első fejezet: A belső várkastély
A. – Történelmi körülmények
B. – A mű felépítése és beosztása
C. – A mű jelentősége

"A kettős kegyelem – lelki házasság és lelki anyaság – hatása alatt Teresa a keresztény irodalom egyik mesterművével ajándékozott meg minket, amely talán minden idők legnagyobb szabású, legteljesebb és legjobban strukturált szellemi alkotása."

Második fejezet: „ Istent akarom látni”
A. – Isten jelen van a lélekben
I. – Isten mindenütt-jelenvalósága

"Nincs olyan részecskéje az életünknek, ami ne lenne Isten kezében; nincs olyan megmozdulása a testünknek és a szellemünknek, amit Ő ne élne át. Ő bennünk és körülöttünk van, átjárja a lélek legrejtettebb és legmélyebb alapját."

II. – Isten kegyelmi jelenléte

"A kegyelem állapotában lévő léleknek azonban Isten kiszolgáltatja magát ... A lélek ... a kegyelem által Isten gyermekévé lett, Aki feltárja neki belső, háromságos életét és megengedi neki – valóban örökbe fogadva a lelket – , hogy abban részt vegyen."

III. – Isten kegyelmi jelenlétének székhelye a lélek legbensőjében

"Joggal tapasztalja tehát a keresztény a megszentelő Isten aktív jelenlétét önmaga mélyén, a vár legbelső lakásában, és ebben a régióban keresi azt, hogy eljusson oda, hogy Istent megtalálja és Vele tökéletesen egyesüljön."

B. – A szellemi élet, mint növekvő bensővé válás

"Ahhoz, hogy Őt meglássa és megtapasztalja, a léleknek a saját legbensője felé kell fordulnia és afelé kell törekedni. Így a szellemi élet kimondottan belső élet, az Istenhez vezető út növekvő bensővé-válás, hogy itt a sötétben találkozzunk Vele, átöleljük Őt és egyesüljünk Vele, mielőtt az örökkévalóságban látnunk szabad Istent."

C. – A terézi lelkiség célja: az átalakító egyesülés

"Az Istennel való egyesülés a lelki élet célja. Ez azonban minden embernél másként néz ki. Számtalan fokozata van, kezdve attól, amit az a gyermek ér el, aki közvetlenül a keresztelés után meghal, egészen addig a kimondhatatlanul magasztos egyesülésig, amit Isten anyja, Mária ért el mennybe való felvétele napján."

Harmadik fejezet: Az önismeret
A. – Az önismeret tárgya
I. – A psziché ismerete

"Azon keresztül, ahogy Isten Teresa belső világában működött, Teresa két lelki területet tudott megkülönböztetni: Egy külsőt, amely többnyire nyugtalan és egy belső, békés területet. "
II. A szellemi valóság ismerete
a.) az ember Isten előtt
"... aki valóban érintkezésbe kerül Istennel, egzisztenciálisan meg kell hogy tapasztalja az emberi természet végső semmisségét és mélységes nyomorúságát."
b.) Isten gyermekeinek méltósága
"A nyugalom imájáról tartott előadásában Teresa megemlíti azt a nagy méltóságot és kegyelmet, amit az Úr a léleknek adott, valamint azt a nagy reményt, amelyre a befogadott kegyelem jogosít:
Az, hogy Isten a léleknek ilyen zálogokat ad, annak a jele, hogy sokra szánja: ha a saját bűneivel meg nem akadályozza, messzire fog jutni."

Az önismeret tárgya: a szellemi valóság ismerete - Istent akarom látni 10

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Harmadik fejezet: Az önismeret. A. - Az önismeret tárgya. II. A szellemi valóság ismerete.

A. – Az önismeret tárgya
Teréz kétfajta ismeretet vár el a követőitől önmagukkal kapcsolatban: pszichológiait és szellemit. (49-50)

II. – A szellemi valóság ismerete

A legfontosabb megismerendők:
– hogyan áll az ember Isten előtt
– milyen természetfeletti adományai vannak az embernek
– milyen rossz hajlamai vannak, amelyek akadályozzák az Isten felé való előrejutásban (54)

b.) Isten gyermekeinek méltósága

"Noha az ember Isten előtt csak egy kicsiny és gyakran ellenszegülő teremtmény, mégis Isten képmására teremtetett és részesedik az Ő isteni életében. Isten gyermekévé fogadva képessé válik gyakorolni Isten tevékenységei közül a szeretetet és a megismerést, s arra van hívva, hogy olyan tökéletessé váljon, mint amilyen tökéletes a Mennyei Atya." (56)

"A keresztény tudatában kell, hogy legyen ennek a méltóságának. S nem szabad, hogy félreismerje azt a különleges kegyelmet, amelyet megkapott." (67)

Teresa nagy figyelmet fordít a különleges kegyelmekre is, amelyeket már a kezdeti fokokban is nagyon értékesnek tart, mert úgy tűnik, hogy akiknek Isten ezeket a kezdeti kegyelmeket adja, azokat többre is hívja:

"A nyugalom imájáról tartott előadásában Teresa megemlíti azt a nagy méltóságot és kegyelmet, amit az Úr a léleknek adott,7 valamint azt a nagy reményt, amelyre a befogadott kegyelem jogosít:
Az, hogy Isten a léleknek ilyen zálogokat ad, annak a jele, hogy sokra szánja: ha a saját bűneivel meg nem akadályozza, messzire fog jutni.8" (57)

57/7. Önéletrajz 15,2.
57/8. A tökéletesség útja 31,11.
A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

Az önismeret tárgya: a szellemi valóság ismerete - Istent akarom látni 9.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Harmadik fejezet: Az önismeret. A. - Az önismeret tárgya. II. A szellemi valóság ismerete.

A. – Az önismeret tárgya
Teréz kétfajta ismeretet vár el a követőitől önmagukkal kapcsolatban: pszichológiait és szellemit. (49-50)

II. – A szellemi valóság ismerete

A legfontosabb megismerendők:
– hogyan áll az ember Isten előtt
– milyen természetfeletti adományai vannak az embernek
– milyen rossz hajlamai vannak, amelyek akadályozzák az Isten felé való előrejutásban (54)

a.) Az ember Isten előtt
– A végtelen és a véges különbsége:

"Isten a végtelen lét. Ő a mi teremtőnk. Mi véges lények vagyunk, az Ő teremtményei és mindenben Tőle függünk.
Isten és köztünk áthatolhatatlan szakadék tátong, amely elválasztja a végtelent és a végest, az örök, önmagában megálló létet és az idõben létbe hívott teremtményt.
Még az a belső közösség Istennel, amelyre Ő Maga hív minket, még az sem képes ezt a szakadékot feltölteni. Isten most és mindörökké "Isten" az ember pedig – noha a kegyelem megisteníti – lehatárolt teremtmény marad". (54)

"Sziénai Katalinnak azt mondta egyszer az Úr: « Tudod lányom, ki vagy te és ki vagyok Én? Te az vagy, aki nincs és Én az vagyok Aki van.»" (Dialógus X.) (54)

Olyan korlátozottak vagyunk, hogy fel sem tudjuk ennek a szakadéknak a mélységét fogni. Csak Jézus volt az egyetlen ember, aki ezt teljes mélységében felfogta. Utána pedig Mária, aki ezt a legmélyebben felfogta. (55)

– Isten az abszolút tisztaság, mi pedig bűnösök vagyunk.

"... aki valóban érintkezésbe kerül Istennel, egzisztenciálisan meg kell hogy tapasztalja az emberi természet végső semmisségét és mélységes nyomorúságát.
Ennek a ketőts ismeretnek, hogy Isten minden és az ember semmi, alapvető jelentősége van a lelkiéletben és a lelki fejlődés során egyre jobban elmélyül. Folignoi Angela szerint, aki eljutott ennek az ismeretnek a legmagasabb fokára, az elérte a tökéletességet. Ebből az ismeretből nyeri a keresztény azt az alapvető alázatosságot, amit semmi nem tud megrendíteni és ez olyan őszinteséghez segíti, amely Isten összes kegyelmét lehívja rá." (55-56)

Az önismeret tárgya: a psziché ismerete - Istent akarom látni 8.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Harmadik fejezet: Az önismeret. A. - Az önismeret tárgya. I. A psziché ismerete.

A. – Az önismeret tárgya
Teréz kétfajta ismeretet vár el a követőitől önmagukkal kapcsolatban: pszichológiait és szellemit. (49-50)

I. – A psziché ismerete

Teresa legfontosabb megállapításai:

"Azon keresztül, ahogy Isten Teresa belső világában működött, Teresa két lelki területet tudott megkülönböztetni: Egy külsőt, amely többnyire nyugtalan és egy belső, békés területet. A külső területhez tartozik a képzelőerő, amely képeket hoz létre és állít elő, valamint az érvelő és végkövetkeztetéseket levonó gondolkodás. (Mindkét lelkierő teljesen nyugtalan és Istennek egy erős behatása során nem képesek hosszan békében maradni.) A belső, békés területhez tartozik a tulajdonképpeni megismerőképesség (értelem), az akarat és a lélek lényege1, melyek a kegyelem forrásához közelebb fekszenek, akaratlagosan alávetik magukat a kegyelem befolyásának és a külső részek nyugtalansága közepette is könnyebben alávetettek maradnak".

összefoglalva:
1. A lélek lelkierőkkel rendelkezik, amelyek saját működést fejtenek ki.
2. Isten működéséve szempontjából két területet különböztet meg:
a.) külső, többnyire nyugtalant:
a1.) a képzelőerő, amely képeket hoz létre és állít a lélek elé és
a2.) az a gondolkodás2, amely érvel és következtet
b.) belső, békéset:
b1.) a tulajdonképpeni megismerőképesség, az értelem3
b2.) az akarat
b3) és a lélek lényege4 (51)

Ezt a különbségtételt, ha más terminológiával is, minden misztikusnál megtaláljuk. (52)

Teresa azt állítja, hogy az imádság során, annak ellenére, hogy az ember szellemi részét Isten megragadta, a külső, érzéki részek nyughatatlankodhatnak. Ha azonban ezzel nem törődünk, akkor nem tudják megzavarni a szellemi rész kapcsolatát Istennel.5

1 - Németül: Wesensgrund, spanyolul: esencia.
2 - Németül: Denken, spanyolul: pensamiento (Teresa ezt használja).
3 - Németül:Erkenntnisvermögen, spanyolul: entendimiento (Teresa ezt használja) vagy inteligencia.
4 - Németül: Wesensgrund, spanyolul: esencia.
5 - Avilai Szent Teréz: A belső várkastély. 4. lakás, 1. fejezet.

Ezek most a saját lábjegyzeteim. A német kifejezések a könyv német változatából, a spanyol kifejezések a könyv spanyol fordításából, illetve Teresa eredeti szövegéből származnak.

A terézi lelkiség célja: az átalakító egyesülés - Istent akarom látni 7.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Második fejezet: Istent akarom látni. C. A terézi lelkiség célja: az átalakító egyesülés.

"Az Istennel való egyesülés a lelki élet célja. Ez azonban minden embernél másként néz ki. Számtalan fokozata van, kezdve attól, amit az a gyermek ér el, aki közvetlenül a keresztelés után meghal, egészen addig a kimondhatatlanul magasztos egyesülésig, amit Isten anyja, Mária ért el mennybe való felvétele napján.
Teréz nagyon magas fokú egyesülésre törekszik és ennek ismertetőjegyeit írja le számunkra." (41-42.) (...)

"A kegyelem misztikus jelzései a szentek életében (mint a Legszentebb Szentháromság szellemi látomása vagy Jézus Krisztus látomása, Teréznél az egyesülés jeleként egy szöget elfogadva) megmutatják, hogy mi a szellemi élet csúcspontja. Ez lényegében abban áll, hogy a lélek tökéletesen egyesül Istennel, amely során egy átalakulási folyamaton keresztül Hozzá teljesen hasonlóvá válik." (42.) (...)

"Az egyesülés a lélek szubsztanciájában történik, ez azonban önmagában nem érzékelhető. Csak a dicsőség fényében, csak az örökkévalóság világosságában – amelyben látjuk Istent – ismerhetjük meg a kegyelmet, mely ugyanolyan természetű, mint Isten. Mindazonálat a lelkierők – az egyesülés érzékeinkre és cselekvéseinkre való kihatásain keresztül – megsejtenek valamit abból." (42.)

– Az akarat teljesen alárendelődik Istennek, az ember csak azt akarja, amit Isten. Ezzel együtt jár Isten dicsőítésének vágya.
– Isten jelenlétének állandó érzékelése. (Ennek különféle formái vannak: Teréz a Szentháromság – körülményektõl függően homályosabb vagy világosabb, de állandó – látomásáról beszél. János azt mondja, hogy az Isteni Jegyest állandóan magában nyugodni érzi. Kis Szent Teréz úgy érzi, hogy állandóan körbeveszi őt az isteni irgalmasság.) (43-44.)

– A egyesülés az értelmet képessé teszi arra, hogy mindent az örökkévalóság szemszögéből nézzen.
– A lelkierők nyughatatlanok maradnak, de a lélek már annyira erősen a saját legbelső közepébe van lehorgonyozódva, hogy már nem tudják tartósan zavarni. (44.)

"Isten erősen vágyódik arra, hogy eggyé váljon velünk. .... Az Isteni Ige azért vált testté, hogy létrejöhesen ez az egyesülés Isten és ember között. ... Főpapi imájában Jézus megmutatja, hogy mi ennnek az egyesülésnek a mértéke, minősége és terjedelme: «Ut sint unum sicut et nos – hogy eggyé legyenek, amint mi egy vagyunk.»"3 (45.)

"Ez az egység, amit Isten az ember természetfeletti céljául tűzött ki, már a földön a legnagyobb értékkel bír. ... A mennyei boldogságunk is egyesülésünk fokától függ. Keresztes János azt mondja, hogy mindenki a saját edényét viszi és az Istenség Tengeréből ezzel merít. Az egyesülésben elért szeretet foka határozza meg az edény befogadóképességét és így az istenlátás erősségét és az örök boldogság mértékét." (46.)

45/3. Jn.17,23
A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

A szellemi élet mint növekvő bensővé válás - Istent akarom látni 6.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen.Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Második fejezet: Istent akarom látni. B. A szellemi élet, mint növekvõ bensővé válás.

"Minden vágy erre az Istenre irányul, Aki a mélyben fogható fel és tapasztalható meg. Ahhoz, hogy Őt meglássa és megtapasztalja, a léleknek a saját legbensője felé kell fordulnia és afelé kell törekedni. Így a szellemi élet kimondottan belső élet, az Istenhez vezető út növekvő bensővé-válás, hogy itt a sötétben találkozzunk Vele, átöleljük Őt és egyesüljünk Vele, mielőtt az örökkévalóságban látnunk szabad Istent.
(...)
Isten a palota hetedik lakásában lakik. Ő a szeretet. A szeretet mindig mozgásban van, hogy önmagát átadja. ... Mindent ami hozzá tartozik bevon ebbe az önajándékozó mozgásba; szeretné a hatalmát tovább adni, hogy még jobban odaadhassa magát.
A hetedik lakásban Isten úgy van jelen, mint szüntelenül sugárzó nap, mint vég nélkül izzó tűz, mint folytonosan áramló forrás. A lélekben ahol lakik, a szeretete mindenkor tevékeny. ... Ő formál minket szentekké, azáltal, hogy belénk önti kegyelmét – a szolgálataink mértéke szerint vagy egyszerűen csak azért, mert irgalmas akar lenni: „mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete.”1 (39-40.)

"... Isten az urunk akar lenni, a kegyelmével meg akar bennünket hódítani és szelid hatalma alá akar vetni.
A lélekbe öntött kegyelem ugyanis ugyanolyan természetű, mint Isten; ugyanúgy élet és szeretet, áradó és meg akar hódítani, mint Isten. Mégis két dologban is különbözik attól. A szeretet, ami Istenben van, életet teremt és önmagát ajándékozza; a lélekben lévő természetfölötti szeretet teremtett és az eredetéhez tér vissza. Az első az atyai szeretet, az utóbbi a gyermeki szeretet. Ezenkívül Isten szeretete örök és változatlan, a kegyelem viszont, mint egy mag fejlődőképes és kell is, hogy fejlődjön – noha már a legelső pillanatban, amikor a keresztségben befogadjuk, saját teljes erejét birtokolja. Az Úr azt mondja, hogy "A mennyek országa hasonlít a mustármaghoz, amelyet fogott a gazda és elvetett a földjében. Ez kisebb minden más magnál, amikor azonban felnő, nagyobb minden veteménynél, fává terebélyesedik, úgyhogy jönnek az ég madarai és fészket raknak ágai között."3

A kegyelem dinamikus valóság, ami teljesen meg akar bennünket hódítani és Isten gyermekeivé akar tenni.
A kegyelem olyan, mint egy élő organizmus, ami belénköntött (teológiai) erényekkel és a Szentlélek ajándékaival rendelkezik. Beereszkedve az emberi természetbe, keresztülhatja az egész embert, minden képességét és egész magatartását. Mindent meghódítva megragadja, uralja és így megerősíti lelki erőit, hogy ezáltal megszabadítsa egoista és rendezetlen hajlamaitól. Ha az istengyermekségre kitágította, a kegyelem bevonja a lelki erőket és képességeket a saját mozgásába, hogy a bennünk lakó Istenhez – a fény és irgalom Atyjához – vigye azokat. Megtisztítva és elrendezve, ráhagyatkoznak immár Istenre és készek indításainak és akaratának engedelmeskedni." (40-41.)

"E folyamat során elinte Isten az embertől aktivitást és kezdeményezést vár el. Később, amikor a jelenlétét elkezdi hírül adni, Maga veszi át a kezdeményezést és egyedüli tevékenységként azt várja a kereszténytől, hogy engedelmes legyen és átadja magát mindaddig míg a szeretet Isten valódi gyermekévé át nem alakítja.
... A keresztény, aki elszakítja magát az őt kifelé hajszoló érzékeitől és egoista hajlamaitól, aki befelé fordul és az egyre szellemibbé váló megismerésekre és ösztönzésekre hallgat, egyre elmélyültebbé válik, mígnem eljut oda, hogy tökéletesen Ahhoz tartozik, Aki lelke legfinomabb csúcsában tartózkodik. A szellemi élet tehát nem más, mint befelé való mozgás." (41.)

40/1. Róm 5.5
40/3. Mt 13,31
A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

Isten kegyelemi jelenlétének székhelye a lélek legbensőjében - Istent akarom látni 5.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Második fejezet: Istent akarom látni. A. - Isten jelen van a lélekben. III. Isten kegyelemi jelenlétének székhelye a lélek legbensőjében

"... Isten jelenlétének lokalizálása Teresa és sok más misztikus szellemi tapasztalatán alapul. Isten legfenségesebb működését – és így jelenlétét – egy olyan területen ismerték fel, ami úgy tűnik, hogy még a lélek legbensőjét is fölülmúlja és amit a lélek csak a legfinomabb csúcsával tud megérinteni." (37.)

"Noha Isten áthatja az egész létünket, mint a természeti rend előidézője, de kegyelmét csak a lélek legszellemibb részébe önti, mert csak ez képes részesedni az isteni természetben.4 Ott Isten közvetlenül magát ajándékozza, ott érintjük mi Őt. A lélek létalapjában érintjük meg Őt, amibe a kegyelem, mint új lét-tulajdonság van lesűlyesztve; és a lelki erők gyökereivel, amibe a teológiai erények vannak lehorgonyozva. Joggal tapasztalja tehát a keresztény a megszentelő Isten aktív jelenlétét önmaga mélyén, a vár legbelső lakásában, és ebben a régióban keresi azt, hogy eljusson oda, hogy Istent megtalálja és Vele tökéletesen egyesüljön.
Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy noha Isten a mi egész létünkben is valóságosan jelen van, és noha azt az itt-létben tartja, mint a lelkünk lelke, mint az életünk élete – mégis, joggal mondhatjuk, hogy Isten a lélek alapjában lakik, mint a vendégünk és barátunk. Mivel isteni életét közvetlenül a lélek legszellemibb részébe önti, és onnét fejti ki megszentelõ hatását az egész emberre." (38.)

38/4. A kegyelem és a belénköntött erények segítségével veszünk részt a Szentháromságos Isten megismerő- és szerető-tevékenységében. Ezeket a természetfeletti adományokat Isten behelyezi a lélekbe és a lelki képességekbe, amelyek tevékenységét az adományok felhasználják. A lélek és a lelki képességek csak akkor tudják ezeket az isteni palántákat sikeresen befogadni, ha már rendelkezenek a szeretet és megismerés természetes képességeivel.

A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

Isten kegyelmi jelenléte - Istent akarom látni 4.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Második fejezet: Istent akarom látni. A. - Isten jelen van a lélekben. II. Isten kegyelmi jelenléte.

"Az Isten mindenütt jelenvalóságából származó kegyelem ajándékozza nekünk az isteni természetben való részesedést. Ez a kegyelem Isten gyermekeiként a Szentháromság életközösségébe emel be minket. Tehát a kegyelem olyan kapcsolatot hoz létre a lélek és Isten között, ami különbözik Isten mindenütt-jelenvalóságától.
Az isteni mindenütt jelenvalóság működése tartja életben és gazdagítja a lelket, de a lélek Isten adományaival szemben passzív marad. Csak úgy kapcsolódik Istenhez, mint teremtmény a Teremtőhöz.
A kegyelem ellenben képessé teszi a lelket arra, hogy reagáljon Isten behatásaira, hogy Isten felé forduljon, Őt közvetlenül megismerje, annyira ahogy Ő magát ismeri; hogy Őt szeresse, annyira ahogy Ő magát szereti – hogy mint Atyját ölelje át. A kegyelem lehetővé teszi a lélek és Isten között a kölcsönös baráti kapcsolatot, a gyermeki viszonyt.
Mindenütt jelenvalóságán keresztül betölti Isten a lelket, de úgy lakik benne, mint egy idegen. A kegyelem állapotában lévő léleknek azonban Isten kiszolgáltatja magát; mint egy barátnak vagy mint ahogy egy apa teszi azt. Mindenütt jelenvalóságán keresztül Isten az itt-létét és a lényét csak közvetetten, a művei alapján engedi megismerni. A lélek azonban a kegyelem által Isten gyermekévé lett, Aki feltárja neki belső, háromságos életét és megengedi neki – valóban örökbefogadva a lelket – , hogy abban résztvegyen.
Ez az új – kegyelem által teremtett – kapcsolat, Isten jelenlétének új formája. Ezt Isten kegyelmi jelenlétének nevezzük, mert Isten maga válik a megismerés és szeretet tárgyává.1
Isten kegyelmi jelenléte és mindenütt jelenvalósága a legkevésbé sem zárják ki egymást. A megajándékozott lélekben sokszor átmennek egymásba és kiegészítik egymást: Isten úgy lakik benne, mint egy neki tetsző templomban, mert „örömét találja abban, hogy az emberek gyermekeinél legyen’’. (35-36.)
"A kegyelem ajándékán keresztül születik meg a lélek a természetfeletti életre. Isten megosztja vele a saját életét, mint apa a gyermekével; és a saját életével együtt belépést enged saját titkába és gazdagságába. Isten gyermekévé válva – az isteni életben való részesedésen keresztül – a megigazult ember Istent apjaként tudja befogadni, vissza tud térni hozzá és szívből tudja szeretni, mint egy gyermek.
A Szentírás csodálatosan és teljesen világosan beszél arról a titokról, hogy Isten valóságosan jelen van a lélekben, a szeretetnek arról a tevékenységéről, amelyet itt Isten végbevisz, és arról a kölcsönös bennsőséges kapcsolatról, amely ennek ereményeképpen kifejlődik. «Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok és Isten Lelke lakik bennetek?» - írja Pál a korintusiaknak; és «... Isten szeretete kiáradt a szívünkbe a nekünk adott Szentlélek által»1" Jánosnál a búcsúbeszédben azt mondja az Úr: «Ha valaki szeret engem, megtartja a szavaimat. Atyám is szeretni fogja õt, hozzá megyünk és lakóhelyet veszünk nála.»2” (36.)

35-35/1. "Mint ahogy a természetes értelemnek a természetes dolgok sajátosságai felelnek meg, az angyalok értelmének a tiszta szellemi dolgok sajátosságai, úgy a kegyelem sajátosságának - ami részesedés Isten természetében - az isteni sajátosság (akár mint tiszta aktus, akár mint önmagában nyugvó lét), ami úgy kínálja fel magát a szellemi megismerésnek, ahogy önmagában létezik." (Szent Tamásról nevezett Jánost idézi P. Gardeil, in: uö., Structure, 1. kötet p. 39.)
36/1. 1Kor 3,16.: Rom 5,5.
36/2. "Lehetséges párhuzamot vonni a Szentháromság lélekben való jelenléte és az áldozás pillanatában meglévő eukarisztikus jelenlét között:
Eukarisztikus jelenlét:
- Jézus jelenléte: istenségének és emberségének személyes egysége Isten Igéjében.
- A jelenlét a kenyér és bor akcidenseihez van kötve.
- A kenyér és bor akcidenseinek megszünésével megszűnik.
- Jézus Krisztust ajándékozza nekünk, az egyetlen megváltót, aki áldozati halálán keresztül isteni életet ad.
- Kegyelme a Szentháromság jobb felfogását teszi lehetővé, így elmélyíti Isten kegyelmi jelenlétét.
A Szentháromság jelenléte:
- A három Isteni Személy jelenléte.
- Jelenlétük átjárja egész létünket és lényünket.
- Tartós kegyelem.
- Életet, mozgást, létet és kegyelmet ad.
- Csak úgy lehet elérni, ha az ember legalább vágyik arra, hogy Krisztus testét befogadja. Krisztus megváltó kegyelmét ajándékozza.
Jézus Krisztussal való egyesülésen keresztül vevődünk fel a Szentháromságba, mint Isten gyermekei. Mi Krisztushoz tartozunk, Krisztus pedig Istenhez."

A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

Isten mindenütt jelenvalósága - Schütz: Dogmatika 1.

Schütz Antal: Dogmatika. I-II. Szent István Társulat, Budapest 1937.

"Isten mérhetetlen és mindenütt jelen van. Hittétel." (I./336)

"...Istenben nincs kiterjedtség, létének nincs tere és helye; következéskép ezekkel a mennyiségekkel össze nem mérhető ... azaz mérhetetlen. ... Isten ... legbensőbben jelen van minden helyen (egyetemes jelenlét, mindenütt-lét, omnipraesentia)." (I./337)

"Egyetemes jelenléte következik egyetemes létesítő okságából. ... Ami van mindenestül ... Isten elgondolása és létrehozása. Ahol tehát egyáltalán van valami, ott Istennek is jelen kell lennie teremtő elgondolásával és létesítő tetterejével ... mely mindent kigondol, létrehív és fönntart. "(I./338)

"...Isten a térben nem úgy van jelen, mint a testek ... , melyeknek minden egyes része megfelel a tér egy részének ... Nem is úgy van jelen, mint a szellemek, kik a maguk egészében vannak ugyan jelen az ő helyük minden egyes részében és egyúttal az egészben; mindamellett a térnek egy bizonyos részéhez, tehát szintén helyhez vanak kötve ..." (I./338)

"Isten jelen van egészen minden egyes dolog legbelsejében és egyúttal az egész térben, anélkül azonban, hogy akár az egész tér, akár annak bármely vonatkozása legkevésbé is feszélyezné ... Eszerint Isten hasonlíthatatlanul kiválóbb módon van jelen a térben és bármely részében, mint bármilyen más lény jelen van vagy lehet." (I./338)

"Isten jelenléte az elgondolható legbensőbb. Hisz minden valót a leggyökerénél, a léténél fog meg. Isten tehát úgy van minden dologban, mint a gyökér a növényben, mint lélek a testben, sőt még bensőbben: mint a lét a valókban; a mindenség a maga egészében és minden részében be van ágyazva Istenbe." (338)

"A világ Isten műve; kigondolta nemcsak egyszer, hanem állandóan elgondolja és létben tartja; tehát oly közel van az Isten a világ minden valójához, helyesebben: annyira benne van a világ Istenben, mint a gondolat vagy elhatározás a lelkünkben." (I./339)

"Ez a bensőséges jelenlét azonban Istent semmiben nem korlátozza; mert mint abszolut szellem van jelen, aki a világot tartja, de nem fordítva. És nem vet rá árnyat; Isten ugyanis csak ott van jelen, ahol van valami; ám ami van, az mind jó, és ennélfogva Istenhez méltó. Istenhez egyedül nem méltó a bűn, és egyedül abban nincs is az Isten; az nem az Ő műve, de mint hiány (defectus) nem is igényli az Ő teremtői együttműködését." (I./339)

"Istennek egyetemes bensőséges jelenléte nem merőben nyugalmi együttlétezés ... nem is merőben szenvedőleges néző jelenlét .. hanem tevékeny jelenlét: az Ő ereje tart minden magánvalót, az Ő ereje lüktet minden életben és erőkifejtésben." (I./339)

"... a Szentírás, mely Isten egyetemes jelenlétét oly határozottan tanítja ... azt is mondja, hogy Isten megjelenik a jámbornak könyörgő hívására, eltávozik a bűnösnek lelkéből ... "Mindenütt ottvan az Isten istenségének jelenlétével, de nincs mindenütt kegyelmének bennlakásával".1 " (I./339)

339/1. August. Epist. 187, 5, 16.
Azt kivéve, hogy az Istenre utaló névmásokat nagybetűvel írtam, az idézeteknél megtartottam az eredeti helyesírást. A dőlt betűs kiemelések az eredetiből származnak a vastag betűsek tőlem.

Érdemes összehasonlítani, hogy A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène mit ír ugyanerről a témáról.

Isten mindenütt jelenvalósága - Istent akarom látni 3.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Második fejezet: Istent akarom látni. A. - Isten jelen van a lélekben. I. - Isten mindenütt jelenvalósága.

"A tiszta szellemek – a nekik adott hatalom mértéke szerint – egyidejűleg különféle helyeken tudnak működni.

Isten – a végtelen lét, minden dolog teremtője – folyamatos működésén keresztül kell, hogy a világot létben tartsa. Ha Isten a működést, amely tulajdonképen egy folyamatos teremtő aktus csak egy pillanatra is felfüggesztené, a teremtés visszahullna a semmibe.

Minden dolgot és lényt Isten teljhatalmú Szava teremt és tart a létben. «Minden Őbenne áll fenn»2 mondja Pál. Isten tehát cselekvőerején keresztül mindenütt jelen van.

Isten hatalmának ezt a jelenlétét – amely egyben az Ő tényleges, lényegi jelenléte – nevezzük „mindenütt jelenvalóságnak”". (33)

"Noha Isten mindenütt jelen van az egész teremtett világban, jelenléte az egyes létezõkben különféle hatást vált ki és az egyes létezőket különféle mértékben részelteti létében és tulajdonságaiban. Az élettelen teremtést csak egészen csekély, nyomszerű hasonlósággal jelöli meg. Keresztes Szent János azt mondja a Szellemi párosénekben, hogy »sietve végighaladt ezen a ligeten«. Az embernek saját képmását adja. Isten életet lehel abba az agyagba, melyet saját kezével formált. Azonban Isten mindenütt jelenvalóságának legnagyobb műve a kegyelem: részesedés az isteni természetben. Isten mindenütt jelenvalóságának módja az általa okozott sokrétű hatás – Isten nyomától kezdve a természetében való részesedésig – ellenére sem változik. Ez a különféle megnyilvánulások ellenére ugyanaz, noha többet vagy kevesebbet mutat meg Isten nagy hatalmából. 2" (34)

"Isten tehát a megigazultak lelkében valóságosan jelen van. Ő kölcsönzi nekik a természetes létet és a kegyelem természetfeletti életét is. Ő hordoz minket, nem a karjában mint egy anya a gyermekét, hanem Isten átjár és körülölel bennünket. Nincs olyan részecskéje az életünknek, ami ne lenne Isten kezében; nincs olyan megmozdulása a testünknek és a szellemünknek, amit Ő ne élne át. Ő bennünk és körülöttünk van, átjárja a lélek legrejtettebb és legmélyebb alapját. Isten, a lelkünk lelke, az életünk élete, az a hatalmas valóság, ami mintegy magába fogad minket, Aki mindazt ami vagyunk és amink van – tevékeny jelenvalóságán és megelevenítő erején keresztül – beteljesíti. "Mert benne élünk, mozgunk és vagyunk."3(34)
...

33/2. Kol 1,17.
34/2. Szellemi Párosének. 5. vessszak
34/3. ApCsel 17, 28.
A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

Érdemes összehasonlítani, hogy mit ír Schütz Antal ugyanerről a témáról.

A belső várkastély - Istent akarom látni 2.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Első fejezet - A belső várkastély

Avilai Szent Teréz (Teresa de Jesús) 1577-ben 62 évesen írta a Belső várkastélyt. 15 évvel korábban, 1562-ben alapította első reformált zárdáját, az avilai Szent Józsefet. Ekkor, egy híres látomása során, szeráf szúrta át a szívét és

"...Teresa befogadta mind a lélek zsengéje ajándékát – amit Isten a rendalapítóknak ad –, mind az eljövendő lelki gyemeket számának megfelelő belső gazdagságot és nagyságot.Ezt nevezzük a szellemi anyaság kegyelmének Ez olyan karizma, ami képessé teszi az embert többek között arra, hogy azt a tanítást, ami a lelkek fejlődéséhez szükséges, át tudja hagyományozni." (28.)

1567-ben Rubeo generális kívánságára megkezdte a reform kiszélesítését. 1571-ben, négy évi sikeres munka után (mind a férfi- mind a női-ágon reform-kolostorokat alapít) a vizitátor visszarendeli főnöknőnek az avilai Megtestesülés Kolostorba, ahol előzőleg 26 évet töltött.

"Teresa maga szívesen elmenekült volna ez elől a kereszt elől. Az Úr azonban engedelmességet követelt tőle. Igy odament a Megtestesülés Kolostorba és legyőzte a nővérek indulatos és zajos ellenállását. Isten Teresát ezért az áldozatáért a lelki házasság kegyelmével jutalmazta meg." (18.)

1574-ben felszabadul ez alól a feladat alól. A következő két évben nagy sikerrel viszi tovább a kolostoralapításokat.

A nem reformált kolostorok azonban megsokallták mindezt és ellentámadásba kezdtek, Piacenzában (Itália) a rendi gyülésen bevádolták a terézi reformot. A rendi gyülés úgy határozott, hogy a refrom híveit rebellisként kell kezelni, Teresának be kell fejeznie az alapításokat és egy általa választott kolostorba kell visszavonulnia. Teresa, noha joga lett volna tovább folytatni az alapításokat, mégis engedelmekedni akart a rendi gyülés határozatának és Toledót választotta visszavonulási helyéül, ahova 1576 juliusában meg is érkezett.

Toledóban gyóntatója megparancsolja neki, hogy írjon az imádságról. Teresa engedelmeskedni akar, de nem tudja mit írjon, úgy érzi, hogy már mindent megírt, hiszen már megírta az Önéletrajzát és A tökéletesség útját is. Kéri Istent, segítsen, mit kell mondania. Válaszul 1577 június 2-án, Szentháromság ünnepén megkapja a látomást a kegyelemben lévő lélek állapotáról:

"Az igazak lelkét úgy mutatta be Teresának, mintha az egy kristály vagy egy nagyon tiszta gyémánt lenne, amelyen keresztülragyog az isteni tűz fénye, sőt, Isten maga, aki a legbelsőbb centrumban található. Teresa mindazonáltal azt vette észre, hogy a kristálygömb annál fényesebben világít, minél jobban közelít az ember a belső tűzhöz. A különböző erősségű fények, különböző kerületeket hoznak létre, amelyek, koncentrikus körökként elkülönülnek egymástól a kristály belsejében. Ezek az elválasztott zónák – amelyek befelé haladva egyre világosabbak – képezik az egyes lakásokat, amelyek mindegyike még számos belső részre osztódik."(22.)

Hét lakásra osztja fel a várat, ugyanígy a könyvet is hét részre, amelyeket további fejezetekre tagol. Ennek a látomásnak a fényétõl vezettetve Teresa lakásról lakásra haladva elmondja mondazt, ami az ima egyes fejlődési szakaszaihoz kapcsolódik.

Könnyen, gyorsan, javítás és átnézés nélkül száguld előre és 1577 november 29-én elkészül az egésszel. A megszakításokat is beleszámítva nagyjából három hónap - este vagy éjjel, mert napközben a vallási gyakorlatok, a kapcsolattartás, a levelezés és a házimunkák veszik igénybe.

"A kettős kegyelem – lelki házasság és lelki anyaság – hatása alatt Teresa a keresztény irodalom egyik mestermûvével ajándékozott meg minket, amely talán minden idők legnagyobbszabású, legteljesebb és legjobban strukturált szellemi alkotása."(29.)

Az Istennel való egyesülés szakaszai Avilai Szent Teréz szerint - Istent akarom látni 1.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján)

Marie-Eugènenek misztika terézi útjáról szóló könyve elején a német kiadásban egy összefoglaló táblázatot találhatunk az egész útról:

"ELSŐ SZAKASZ
Isten a szokásos kegyelmeket adja

1. LAKÁS
A szellemi élet szinte kialudt.
Isten működése: Nincs semmilyen megnyilvánulása.
A keresztény tevékenysége: Kerüli a halálos bűnt.
Jézus Krisztus: Jézus Krisztust az Evangéliumban keresik és megismerkednek legszentebb emberségével.

2. LAKÁS
Kemény erőfeszítések és fájdalmas elszakadások.
Isten működése: Érezhető vigasztalások és szárazságok.
A keresztény tevékenysége: Gyakorolja a belső imát és az összeszedettséget, meg akarja javítani a hibáit, rendszeres lelki élet és a szükséges elszakadások megvalósításán fáradozik. Komoly és kitartó igyekezet, amelyet az olvasmányok, a lelki vezetés, a hasonló törekvésű barátok támogatnak.
Jézus Krisztus: Jézus Krisztust az Evangéliumban keresik és megismerkednek legszentebb emberségével.

3. LAKÁS
Túlsúlyba jutnak az ésszerű cselekedetek.
Isten működése: Megadja, hogy az ember könnyen össze tudja magát szedni.
A keresztény tevékenysége: A jól rendezett lelki élet eredményeképpen megóvja magát a bűnöktől és gyakorolja az egyszerűsített belső imát.
Jézus Krisztus: Jézus Krisztust az Evangéliumban keresik és megismerkednek legszentebb emberségével.

MÁSODIK SZAKASZ
Isten különleges kegyelmeket ad.

BEVEZETŐ RÉSZ:
Isten működése: Isten a Szentlélek ajándékain keresztül egyre inkább megragadja az embert, meghódítja és az ember teljesen át akarja adni Neki magát.
A keresztény tevékenysége: Felveszi Isten ritmusát, az alázatosság és a türelem gyakorlásán keresztül átadja magát Neki, és Isten működését energikus aszkézissel mozdítja elő.
Jézus Krisztus: Az isteni szeretet Bölcsessége működésbe lép.

4. LAKÁS:
Az érzékek éjszakája. A nyugalom imája.
Isten működése: Isten belső jelenléte megmutatkozik a a vakító fényen (éjszaka) és a szerető birtokbavételen (passzív összeszedettség, nyugalom imája) keresztül.
A keresztény tevékenysége: Isten működését az imában tiszteletben tartani; ehhez béke, csend és csökkentett aktivitás. Az imán kívül energikus aszkézis, hogy a szellemi főbűnöket sikerüljön kiírtani.
Jézus Krisztus: A Bölcsesség engedi megtapasztalni magát.

5. LAKÁS:
Az akarat egyesülése.
Isten működése: Olykor a misztikus egyesülés kegyelme után az akarat teljes mértékben Isten birtokában van.
A keresztény tevékenysége: A hit és az engedelmesség hűséges gyakorlása.
Jézus Krisztus: A Bölcsesség birtokba veszi az akaratot örök terve, az Egyház számára.

6. LAKÁS:
A szellem éjszakája: szentté és hithirdetővé formálódás.
Isten működése: Isten megtisztítja és gazdaggá teszi a lelket a szellemben és az aktív lelkierőkben történő érintéseivel.
A keresztény tevékenysége: Csendes türelemben Istennek átadja magát. Szegénység, remény és szellemi gyermekség.
Jézus Krisztus: Egyesülés Krisztussal, a Megváltóval és Máriával, a tökéletes anyával.

7. LAKÁS:
Átalakító egyesülés.
Isten működése: Isten tökéletesen birtokba veszi az embert, hogy az az Egyházért kűzdjön.
A keresztény tevékenysége: Tökéletes tisztaság és szeretet. A keresztény az Egyház szolgálatában áll.
Jézus Krisztus: Egyesülés a "teljes Krisztus"-sal." (6-7.)

Könyvtár az interneten

Mivel Magyarországon a szemlélődés elméletéről és gyakorlatáról szóló szakirodalom szinte teljesen hozzáférhetetlen, az interneten megtalálható írásokból készítettünk egy válogatást a Hortus Carmelin. Itt egyrészt összegyűjtöttünk néhány nagyobb internetes keresztény könyvtárat. Emellett pedig közvetlenül a misztika terézi útjára koncentrálva olyan lapokat adunk közre, amelyek vagy szentekről és mesterekről vagy magáról a szemlélődésről szólnak, illetve a terézi út történeti és teológiai hátteréhez kapcsolódnak.

Ez a Könyvtár az interneten című lap tartalomjegyzéke:

Gyűjtemények - Néhány nagy internetes keresztény könyvtár.

A misztika terézi útja - Avilai Szent Teréz lelkisége az interneten.

A. Szentek és mesterek
- Néhány lap a kármelita szentekről és boldogokról.
- Avilai Szent Teréz (Teresa de Jesus): anyagok az életéről és művei az interneten.
- Keresztes Szent János (Juan de la Cruz): anyagok az életéről és művei az interneten.
- Lisieux-i Kis Szent Teréz (Thérèse de Lisieux): anyagok az életéről és művei az interneten.
- Boldog Szentháromságról nevezett Erzsébet (Elisabeth de la Trinité): anyagok az életéről és művei az interneten.
- Szent Teresia Benedicta a Cruce (Edith Stein): anyagok az életéről és művei az interneten.
- Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène (Marie-Eugène d l'Enfant Jésus): anyagok az életéről és művei az interneten.
B. A szemlélődés - Anyagok a szemlélődő imádságról az interneten.
C. A misztika terézi útjának történeti háttere

A misztika terézi útjának teológiai háttere - Itt olyan írások találhatók, amelyek azokat a teológiai kérdéseket tárgyalják, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a misztika megértéséhez. Külön kiemeltük a világhírű magyar teológus, Schütz Antal (1880-1953) munkásságát.

A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène

A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène (Marie-Eugène de l’Enfant-Jesus, Henri Grialou, Marie-Eugène Grialou, Maria-Eugen Grialou) 1894. december 2-án született Gua helységben, Franicaországban. Szegény családból származik. Már gyermekkorától pap szeretett volna lenni. 1911-ben belép a szemináriumba, 1913-ban veszi fel a kisebb rendeket. 1913-ban behívják katonának, és 1919 augusztus végéig katonaként szolgál. 1919-ben visszatér a szemináriumba, és 1922. február 4-én szentelik pappá.

Rögtön szentelése után 1922. február 24-én megkezdi novíciátusát az avoni Kármelben. Itt kapja meg a rendi nevét: A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène (Marie-Eugène de l’Enfant-Jesus). 1924-ban átkerül a lille-i Kármelbe. 1928-tól a petit castelet-i konvent priorja. Ekkor már keresett prédikátor, szónok és lelkivezető.

Célja az, hogy a Kármel lelkiségét a laikusok számára is hozzáférhetővé, a világban is megélhetővé tegye. Ebből a célból hozza létre 1932-ben Maria Pila (1896-1974) közreműködésével az Avignon melletti Vénasque-ban az Institut Notre-Dame de Vie-t, a Kármel új ágát, amely olyan papokat és laikusokat foglal magában, akik leteszik a teljes szerzetesi fogadalmat, de a szemlélődő életet nem a világtól elvonultan, hanem éppen a világban kívánják megvalósítani.

1932-től az ageni, majd 1936-tól a monte-carlo-i konvent priorja. 1937-től 1955-ig a rend római központjában dolgozik (generális definitor, a francia Kármel apostoli vizitátora, generális vikárius), de a háború alatt újra be kell vonulnia. 1957-től haláláig a Kármel Avignon-Aquitaine tartományának provinciálisa. 1967. március 27-én, húsvéthétfőn hal meg. 1985-ben az avignoni püspökség megkezdte boldoggáavatási perét.

Marie-Eugène legfontosabb műve, az Istent akarom látni (Je veux voir Dieu), 1949-51-ben jelent meg először, de azóta számtalan kiadást megélt, lefordították angolra, németre, spanyolra, olaszra és lengyelre. Ebben Avilai Teréz, Keresztes János és Lisieux-i Teréz segítségével vezeti végig az olvasót a misztika teljes terézi útján. Alapmű mindazok számára, akiket bármilyen mértékben is érint vagy érdekel a szemlélődő imádság.

A magyar kármeliták néhány éve kiadtak egy rövid idézetgyűjteményt tőle, de ez meglehetősen nehezen hozzáférhető. A következőkben az Olvasónaplóban olvashatók lesznek az Istent akarom látni című művéből összefoglalások és a Horus Carmelin fordítások.

Anyagok életéről az interneten:

Marie-Eugène de l’Enfant-Jésus - A francia kármeliták lapja Marie-Eugène-ről.
Grialou, Marie-Eugène - A Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon cikke Marie-Eugène-ről, németül.

Művei az interneten:

Marie-Eugéne de l'Enfant-Jésus - Publications - Publikációs listája a francia kármeliták lapján.
God is Love

Alapításairól:

Institut Notre-Dame de Vie
Institut Notre-Dame de Vie – Weisendorf
Studium de Notre-Dame de Vie