Avilai Szent Teréz és a Sarutlan Kármelita Rend 12.

Az alábbi írás Ildefonso Moriones OCD, posztulátor generális, "Teresian Carmel" című, a rend központi lapján megjelenő rendtörténeti munkájának olvasónaplószerű összefoglalása. Moriones gondolatmenetének mélyebb megértésében sokat segített Ulrich Dobhan OCD, definitor, "Aspectos biograficos de Santa Teresa" című, a Centro Internacional Teresiano-Sanjuanista-ban 1998-ban tartott előadásának szövege, amelyet Kovács Albert OCD provinciális atya volt szíves kölcsönadni nekem. A gondolatmenet illusztrálására Szeghy Ernő OCD: "Szent Terézia és a kármeliták" (Bp. 1921) kitűnő példáit használtam.

Két tűz között

Teresa és mindazok, akik a reformmal Isten ügyét akarják szolgálni, két tűz közé kerülnek - egyik oldalról a laxisták, másik oldalról a rigoristák.

Azzal, hogy komolyan veszik a hivatásukat, nem csak Avilában vonják magukra a többség haragját, hanem mindenütt másutt is.

"Ó, milyen hatalmas baj, hatalmas baj az a szerzetesek számára az - most nem csak nőkre gondolok, hanem férfiakra is - ahol nem tartják meg a hitet. Ahol egy kolostorban két út van: az erény és a hit, s a hit hiánya (és mindkettőn szinte ugyanannyian járnak, pontosabban rosszul mondtam, nem ugyanannyian, mert bűneink miatt, többen járnak a tökéletlenség útján, és mivel ők vanak többségben, ez a népszerűbb) olyan kevesen élnek az igaz hit szerint, hogy jobban kell félnie egy szerzetesnek vagy egy szerzetesnőnek, aki igazán el kell hogy kezdje követni a meghívását, az övéitől a saját házában, mint az összes ördögtől; és sokkal több óvatosság és színlelés kell ahhoz, hogy olyan baráti viszonyba kerüljön Istennel, mint amilyenre vágyik, mint azokhoz a barátságokhoz és kívánságokhoz, amelyeket a gonosz rendez el a kolostorokban." 1

Ráadásul ezt a többséget a rigoristák - királyi hatalommal a hátuk mögött - komolyan megtámadták. Ezeket pedig sem a harc hevében sem egyébként nem érdeklik olyan számukra másodlagos különbségek, hogy valaki a Isten szeretete vagy a hatalom szeretete miatt böjtöl. Böjtöl és ezzel veszélyezteti azt a kényelmes jólétet, ami egyedül fontos az életben - tehát ellenség, kűzdeni kell ellene. S Teresáék ellen is azzal a hévvel harcolnak, amelyet a rigoristák újabb és újabb atrocitásai keltenek bennük.

Eközben mind Teresáék mind a rigoristák egyre jobban látják, hogy a reform szekerét nem ugyanabba az irányba akarják vinni. Hogy ezen segítsenek, a rigoristák a hatalom mindig jól beváló eszközeit alkalmazzák. A Teresához közelálló embereket eltávolítják, megrágalmazzák. Keresztes Szent Jánosra valahogy mindig valamelyik távoli kolostorban van szükség. Teresa másik közeli emberét, Jerónimo Graciánt, akit nem sikerül a hatalomból eltávolítani, Baltasar Nieto azzal a rágalommal jelenti fel, hogy megerőszakolt egy apácát. 2

Teresa, mivel Nietóékra nem sok hatással van, azt teszi amit tehet. Folytatja a női kolostorok létrehozását. 1570 végén megalapítja Salamancában a Szent József Kolostort. 1571 elején Alba Tormesben - Keresztes János segítségével - a Gyümölcsoltó Boldogasszonyról nevezett kolostort. Sorra látogatja a már meglévőket.

1571 nyarán, Isten közvetlen kérésének engedve, elfogadja Pedro Fernandez O.P., apostoli vizitátor felkérését és elvállalja eredeti kolostora, a Megtestesülés, megreformálását.Keresztes Szent Jánost hívva gyóntatónak, néhány év alatt sikerül olyan lelkiséget kialakítaniuk, amelyet a kolostor aztán már soha többé nem veszít el.

1574-ben Keresztes János segítségével újabb női kolostort alapít Segoviában. Majd 1575-ben két kolostort is alapít, egyet Beasban, egyet Sevillában. 1576 elején Ana de San Albertón keresztül pedig a caracavai kolostort.3

Teresa kapcsolatát a férfi-ággal az változtatja meg, hogy a pastranai nővéreknek sikerül kiimádkozniuk, hogy az általuk igen nagyra becsült, jólképzett pap, Jerónimo Grácián, 1572 tavaszán belépjen a sarutlanok közé.

Gracián kezdettől fogva szoros kapcsolatban van a nővérekkel és Teresával, aki hamarosan szintén nagyon jó véleménnyel lesz róla. Graciánban - Keresztes János mellett - egy olyan emberre talál, aki megérti és követni akarja az ő szellemiségét.

S Gracián hamarosan nagyon fontos pozíciókba kerül. 1573 augusztusában Baltasar Niétó azt a vizitátori tisztet, amelyet az andaluziai sarutlan kármeliták fölött tavasszal Francisco Vargas O.P. apostoli vizitátor bízott rá - mivel az elkövetett disznóságai miatt nem mer Andalúziában mûködni - átruházza Jerónimo Graciánra.

Nem sokkal ezután Graciánt a kasztíliai kármeliták vizitátorává is kinevezik. Ez azt jelenti, hogy az összes kasztíliai és andalúziai kármelita reformja, teljhatalommal Gracián kezébe kerül. Ebben a reformban Gracián végig a legszorosabban együttműködik Teresával.4

1 - Santa Teresa de Jesús: Obras completas. Transcripción, introducciones y notas de Efren de la Madre de Dios, O.C.D. y Otger Steggink, O. Carm. Cuarta edición cuidosamente revisada. Biblioteca de Autores Cristianos, de La Editioral Católica. Madrid 1974. (Vida 7.5) 44-45.
2- Tomás ALvarez: Diccionario de Santa Teresa: doctrina e historia. Burgos, Monte Carmelo 2002. 747-748.
3 - Santa Teresa de Jesús: Obras completas. Transcripción, introducciones y notas de Efren de la Madre de Dios, O.C.D. y Otger Steggink, O. Carm. Cuarta edición cuidosamente revisada. Biblioteca de Autores Cristianos, de La Editioral Católica. Madrid 1974. Cronologia de Santa Teresa. 16-24.
4 - Ildefonso Moriones OCD: Teresian Carmel - The New Province under Father Gracián

Segítő beszélgetés

Néhány éve csinálok egy olyan terápiát, amelyik egyaránt alkalmazza a keresztény lelkivezetés hagyományát és a modern pszichológia ismereteit.

Most felraktunk a honlapunkra egy ismertetőt róla és ott jelentkezni is lehet rá.

Néhány bejegyzés a blogomból, amelyik mutatja, hogyan néz az ki, amikor egyaránt alkalmazom a keresztény hagyományt és a modern pszichológia ismereteit:

Isten jelen van a lélekben.
Örüljetek az Úrban.
A szellemi erőkkel való kapcsolat hatása az értelemre.
A szellemi erőkkel való kapcsolat hatása az akaratra.
Hogyan értem meg Isten válaszát - első lépés.
Hogyan értem meg Isten válaszát - második lépés.
Hogyan értem meg Isten válaszát - harmadik lépés.
A Te jóságos kezeidben.
Ahogy a Jóisten akarja.
Legyen meg a Te akaratod.
Legyen meg az én akaratom.
A biztos módszer.
Sára kövérsége.
Milyen jó hogy vagy.
... hasonlatosak vagytok a meszelt sírokhoz (Mt 23,27).

Avilai Szent Teréz és a Sarutlan Kármelita Rend 11.

Az alábbi írás Ildefonso Moriones OCD, posztulátor generális, "Teresian Carmel" című, a rend központi lapján megjelenő rendtörténeti munkájának olvasónaplószerű összefoglalása. Moriones gondolatmenetének mélyebb megértésében sokat segített Ulrich Dobhan OCD, definitor, "Aspectos biograficos de Santa Teresa" című, a Centro Internacional Teresiano-Sanjuanista-ban 1998-ban tartott előadásának szövege, amelyet Kovács Albert OCD provinciális atya volt szíves kölcsönadni nekem. A gondolatmenet illusztrálására Szeghy Ernő OCD: "Szent Terézia és a kármeliták" (Bp. 1921) kitűnő példáit használtam.

A királyi út

Teresának a férfi kolostorokra csak annyi befolyása van, amennyit személyes tekintélye biztosít számára. Ez pedig adott esetben nem túl sok.

Durueloban Antonio de Heredia a prior, aki a rigoristák egyik legfontosabb vezetője lesz. Miközben, mint ilyen, kimondottan Teresa ellen dolgozik, boldogan beül azokba a magas posztokba, ahova az apostoli vizitátor beteszi, s ezzel együtt pedig részt vesz abban a Rossi generális által kinevezett bizottságban is, amelynek az a feladata, hogy ugyanerről vizitátorról terhelő adatokat szedjen össze.

Soha nem bocsátja meg Teresának, hogy nem őt, hanem Keresztes Szent Jánost öltöztette be elsőként. 1582-ben tevőlegesen hozzájárul Teresa halálához azzal, hogy a súlyos betegen Medinába érkező Teresát késedelem nélkül Alba de Tormesbe küldi, hogy az mint afféle kabala, jelenlétével biztosítsa a hercegnő unokájának szerencsés megszületését.1

A pastranai prior, Baltasar Nieto, hasonló figura. Világi pap, majd ferences szerzetes, végül már majdnem negyven éves, amikor testvére, az andalúziai provinciális felveszi a kármelitákhoz.

Egy harmadik, szintén kármelita testvérükkel együtt fellázadnak a vizitációra Andalúziába érkező Rossi ellen, s vélhetően az ő intrikáik következtében válik a generális kegyvesztetté az udvarnál. Rossi válaszként leváltja és házi őrizetbe vetteti a provinciálist. Baltazar Nietot, pedig száműzi Andalúziából. Nieto átmegy Kasztíliába és ott a reform - ami ellen előzőleg intrikált - egyik fõ embere lesz.

Később majd felajánlja szolgálatait annak a Tostadonak, akit a generális azért küld Spanyolországba, hogy tönkrezúzza azokat a sarutlanokat, akiknek ő az egyik fő embere.2

Ez két kármelita a "királyi út" tipikus embere. A meglévő hatalmi struktúrákon belül Heredia nem tudott annyi hatalmat szerezni, mint amennyit szeretett volna, Nieto pedig az intrikákon rajtavesztve kiesett a hatalomból - viszont az egész életük a hatalom körül forog. Aktívak, ambiciózusak és mindenre hajlandóak.

A kasztíliai kármeliták reformjával megbízott Pedro Fernandez O.P. vizitátor, nem sokkal a kinevezése után, saját helyettesévé teszi Baltasar Nietot és teljhatalommal ruházza fel az alapítások terén. Nieto pedig megnyitja a Kármelben is a "királyi utat". Egymás után jönnek a jelentkezők, és Nietóék sorra alapítják az újabb és újabb kolostorokat.

Ezekben a szerzeteseknek a legváltozatosabb elképzeléseik vannak arról, hogy mit is jelent a reform. Sokuknál a legalapvetőbb lelki képzés is hiányzott. Vannak néhányan, akik Teresa szellemét akarják követni. A többség azonban soha nem is hallott Teresáról, s jobb esetben vissza akar térni a kármelhegyi remeték eredeti szabályzatához, rosszabb esetben pedig valamiféle sajátmaga által gyártott szadisztikus aszkézist tekint tökéletességnek és mindenkit, lehetőleg az egész rendet, erre szeretné rászorítani. Ennek természetesen hamar híre megy és teljesen jogos rémületet kelt a sarusokban.3

Nietóék az alapítások során pontról pontra a generális egyértelműen kinyilvánított szándékai ellen cselekednek. Rossinak az a kívánsága, hogy ne hozzanak létre új kolostorokat az ő explicit írásbeli engedélye nélkül. Az ő megkérdezése nélkül, az apostoli vizitátor engedélye alapján egymás után alapítják a kolostorokat.

Megtíltja, hogy átvegyenek más kolostorokból kármelitákat. Az alapítások két fő kulcsemberét Gabriel de Peñuelát és Baltasar Nietót, azonban már meglévő kármelita kolostorból vették át, s ez utóbbit ráadásul eredetileg személyesen Rossi elleni lázadásért űzték el onnan.

A generális azt akarja, hogy kolostoronként ne legyenek többen húsz főnél, ők azonban két-háromszor ennyi embert is felvesznek egy-egy helyre. Rossi kifejezetten megtíltja, hogy átlépjék Kasztília határait és Andalúziában alapítsanak. Ők azonban sorra hozzák létre ott is a kolostorokat.

Mindezek miatt Rossi generális 1571-ben már kiközösítéssel fenyegeti őket.4

1 - Tomás ALvarez: Diccionario de Santa Teresa: doctrina e historia. Burgos, Monte Carmelo 2002. 723-726.
2 - Tomás ALvarez: Diccionario de Santa Teresa: doctrina e historia. Burgos, Monte Carmelo 2002. 747-748.
3 - Ildefonso Moriones OCD: Teresian Carmel - Calced and Discalced Carmelites
4 - Tomás ALvarez: Diccionario de Santa Teresa: doctrina e historia. Burgos, Monte Carmelo 2002. 804.

Avilai Szent Teréz és a Sarutlan Kármelita Rend 10.

Az alábbi írás Ildefonso Moriones OCD, posztulátor generális, "Teresian Carmel" című, a rend központi lapján megjelenő rendtörténeti munkájának olvasónaplószerű összefoglalása. Moriones gondolatmenetének mélyebb megértésében sokat segített Ulrich Dobhan OCD, definitor, "Aspectos biograficos de Santa Teresa" című, a Centro Internacional Teresiano-Sanjuanista-ban 1998-ban tartott előadásának szövege, amelyet Kovács Albert OCD provinciális atya volt szíves kölcsönadni nekem. A gondolatmenet illusztrálására Szeghy Ernő OCD: "Szent Terézia és a kármeliták" (Bp. 1921) kitűnő példáit használtam.

Rossi generális kontra II. Fülöp1

A generális, akármik is a személyes érzelmei Teresával kapcsolatban, a hatalmát nem kívánja veszélyeztetni. Márpedig a reformált férfikolostorok alapítása pontosan az, amit semmi áron nem akarnak a kármeliták. Rossi tehát ad is meg nem is.Teresa hosszas könyörgésére augusztusban engedélyt ad neki két eredeti szabály szerint élő férfi kolostor alapítására Kasztíliában - amennyiben azt a jelenlegi és az előző provinciális is engedélyezi.

A későbbiekben, a következő megszorító szempontokhoz ragaszkodva, ugyanezt a hintapolitikát folytatja. Azt akarja, hogy : 1.) Ne hozzanak létre új kolostorokat az ő explicit írásbeli engedélye nélkül. 2.) Ne vegyenek át más kolostorokból kármelitákat. 3.) Kolostoronként ne legyenek többen húsz fõnél. 4.) Ne lépjék túl régi Kasztília határait és különképpen ne alapítsanak Andalúziában.

Amennyiben mindezt betartják, akkor két kislétszámú, elszigetelt kolostort hoznak létre, amelyek ugyanúgy hatás nélkül maradnak és gyorsan elhalnak, mint az elmúlt kétszáz év többi reformkísérlete is.2

Rossi nem csak a rendben belüli ellenállás miatt nem támogatja a reformot, hanem azért sem, mert II. Fülöp aktív beavatkozása a reformba, szintén az ő hatalmát sérti.

II. Fülöp ugyanis elégedetlen lévén a trienti zsinat a szerzeteserendeket illető határozatai végrehajtásának gyorsaságával, elérte V. Piusz pápánál, hogy az a Maxime cuperemus (1566. dec. 12) és Cum gravissimis de causis (1566. dec 12) brévéiben engedélyezte, hogy Spanyolországban a reformok bevezetése a püspökök hatáskörébe kerüljön.

Rossi generális sikertelenül tiltakozik. Ráadásul 1569-ben minden rend főnöke visszakapja a reform folytatásának a jogát, kivéve az erre alkalmatlannak ítélt trinitáriusok, mercedarianusok és kármeliták. Ezeknél viszont II. Fülöp jogilag a rendfőnök fölött álló apostoli vizitátorokat neveztet ki erre a feladatra négy évre, amelyet ha szükséges meg lehetett hosszabbítani.

Singularis (1569 aug. 20.) kezdetű brévéjében a pápa a kasztíliai kármeliták vizitátorává Pedro Fernández, az andalúziaiaké Francisco Vargas, Aragónia és Katalónia számára pedig Miguel de Hebrera domokosokat nevezi ki.

Ezzel gyakorlatilag kiveszi a spanyol kármelitákat a kármelita rend hatalma alól. Rossi generális ezt természetesen rossz néven veszi, és a reformmal szembeni ellenállás élére áll.

Megkezdődik a harc II. Fülöp és a kármelita generális közt azért, hogy kié is legyenek a spanyol kármeliták.

Első lépésben Rossi minden spanyol rendtartományban egy-egy bizottságot nevez ki, amelynek a feladata annak elenőrzése, hogy a vizitátorok nem lépik-e túl valamiben a hatáskörüket, nem sértenek-e meg valamilyen jogot.

Teresa közben kolostorokat alapít. 1567 augusztusában a Medina del Campó-i Szent Józsefről nevezett női kolostort. 1568 áprilisában Az alapító nővérek ünnepélyesen beköltöznek a a malagoni Szent József Kolostorba. 1568 augusztusában megalapítja a Valladolidban a Kármelhegyi Boldogasszony Fogantatatásáról nevezett női kolostort. Teresa ehhez az alapításhoz elviszi magával Keresztes Szent Jánost, hogy az megismerje az ő életstílusukat.

1568 november 28-án Duruelóban - két szerzetessel, Keresztes Szent Jánossal és Antonio de Herediával, többet nem talált Teresa - felavatják az első, a Kármelhegyi Boldogasszonyról nevezett férfi kolostort.

1569 májusában Teresa megalapítja a toledói Szent József női kolostort. Júniusban a pastranai, Szeplőtelenül Fogantatott Szűzről nevezett női kolostort.

Júliusban Pastranában a második férfi kolostort is megalapítja. Itt beöltözeti Juan de la Miseria és Ambrosio Mariano de San Benito és testvéreket, a perjel a medinai sarus kolostorból átjött Baltasar de Jesús (Niétó) lesz - utóbbiak hamarosan a Terézzel homlokegynest szembenálló rigorista szárny vezetői lesznek.3

Minden alapítás egy-egy dráma. Gyakran egészen rendkívüli ellenálásokat és nehézségeket kell legyőznie - az esetek döntő többségében egyházi személyek részéről. Nem azért, mert hibákat követne el vagy mert bármit is rosszul csinálna, hanem mert ezek a klerikusok, ha megérzik, hogy ezúttal kivételesen Isten ügyéről van szó, legyenek különben akármilyen lusták vagy léhák, most azonnal, minden erővel kűzdenek ellene.

Teresa nagyon figyel arra, hogy az általa alapított kolostorokat ne csak a szükséges anyagi javakkal szerelje fel, hanem a megfelelő szellemet is kialakítsa azokban.

Minden új kolostort olyan tapasztalt nővérekkel alapít, akik biztosítani tudják ott azt, és mindvégig folyamatos személyes kapcsolatban marad velük. Az általa alapított női kolostorok, Rossi gernerális aktuális álláspontjától függően többé vagy kevésbé az ő kormányzása alá is tartoznak. Ezzel a hatalommal élve, minden kolostorban az általa írt szabályzatot vezeti be. Rendszeresen látogaja mindegyiket és ellenőrzi őket.

1 - Ildefonso Moriones OCD: Teresian Carmel - Teresa of Jesus, Foundress of Friars
2 - Tomás Alvarez: Diccionario de Santa Teresa: doctrina e historia. Burgos, Monte Carmelo 2002. 804.
3 - Santa Teresa de Jesús: Obras completas. Transcripción, introducciones y notas de Efren de la Madre de Dios, O.C.D. y Otger Steggink, O. Carm. Cuarta edición cuidosamente revisada. Biblioteca de Autores Cristianos, de La Editioral Católica. Madrid 1974. Cronologia de Santa Teresa. 16-24.

Avilai Szent Teréz és a Sarutlan Kármelita Rend 9.

Az alábbi írás Ildefonso Moriones OCD, posztulátor generális, "Teresian Carmel" című, a rend központi lapján megjelenő rendtörténeti munkájának olvasónaplószerű összefoglalása. Moriones gondolatmenetének mélyebb megértésében sokat segített Ulrich Dobhan OCD, definitor, "Aspectos biograficos de Santa Teresa" című, a Centro Internacional Teresiano-Sanjuanista-ban 1998-ban tartott előadásának szövege, amelyet Kovács Albert OCD provinciális atya volt szíves kölcsönadni nekem. A gondolatmenet illusztrálására Szeghy Ernő OCD: "Szent Terézia és a kármeliták" (Bp. 1921) kitűnő példáit használtam.

Az avilai Szent József Kolostor és a terézi reform kezdetei1

A történet úgy kezdődik, hogy nem lehet a Kármelen belül még egy kicsi, jelentéktelen kolostort sem léthrehozni, ha ott az eredeti szabályt akarják követni.

Teresa nem akarta megreformálni a Kármelt. Ő 1560-ban mindösszesen önmaga és néhány társnője számára szeretett volna létrehozni egy olyan kis kolostort, ahol az eredeti szabályt követhetik.

Teresáék terve kitudódik és noha először a gyóntatója, a provinciális és a különféle tanácsadók is támogatják, a kolostorban és a városban olyan felzúdulás támad, hogy támogatóik szembefordulnak velük. Olyannyira, hogy karácsonykor Teresa segítőjének - Doña Guiomarnak - gyóntatója megtagadja tőle a feloldozást, ha nem adják fel terveiket.

Tanácsot kérnek Pedro Ibañez domokos atyától, aki meggyőződvén az ügy helyességéről, Teresáék pártfogója lesz. S míg Teresa gyóntatója parancsára nem tehet semmit, addig ő intézi az új alapítás ügyeit.

Íly módon egy olyan kolostort hoznak létre, amely az eredeti Szent Albert féle kármelita regulát követi, de nem tartozik a kármelita rendhez, hanem az avilai püspök fennhatósága alatt áll.

1562 augusztus 24-én Avilában Don Alvaro de Mendoza püspök képviseletében Gaspar Daza celebrálja azt az ünnepélyes szentmisét, amellyel megnyitják a Szent József kolostort. Teresa segítségével ugyanő öltözteti be a kolostor első négy lakóját.

Ezután Teresa visszatér a Megtestesülés kolostorba, ahol engedetlenséggel és lázadással vádolják. Sikerül megvédenie magát a nővérek és a provinciális előtt és így megmenekül a börtöntől. De csak decemberben kap végre engedélyt arra, hogy a Megtestesülésből átköltözzön a Szent József kolostorba.

Az avilai városi tanács azonban tiltakozik a Szent József Kolostor alapítása ellen. Az avilai főbíró megfenyegeti a kolostor noviciáit. Néhány nap múlva az avilai tanács pert indít a kolostor ellen - sikertelenül.

Ekkora vihar kavar, ha néhány apáca egy kis, félreeső és elzárt kolostorban szigorú, de jól bevált és teljesen józan, mértéktartó szabály szerint szeretne élni. Úgy tűnik a világ valahogy mégis csak tisztában van azzal, hogy mi a fontos.

Néhány békés év következik.

1566. február 24-én V. Piusz pápa apostoli biztosnak nevezi ki Rossi kármelita generálist, s megbízza azzal, hogy a kármeliták kolostoraiban állítsa helyre a szerzetesi fegyelmet.

Júniusban Rossi Rómából Spanyolországba érkezik, hogy hogy a pápai megbízásnak megfelelően megreformálja a rendet és bevezesse a trienti zsinat szerzetesekre vonatkozó rendelkezéseit. Madridba megérkezvén bemutatkozó látogatást tesz II. Fülöpnél, ahol kitüntetőleg fogadják.

Rossi generális a reform érdekében tartományi káptalanokat hív össze, azonban a kármeliták hevesen ellenállnak és intrikákkal még azt is elérik, hogy kegyvesztett lesz a királynál. Rossi végigcsinálja a káptalanokat és a vizitációkat, de a küldetése abszolut kudarcba fullad.

1566 augusztusában Alonso Maldonado mexikói misszionárius meglátogatja a Szent József kolostort és elmondja, hogy milyen sok indián hal meg keresztség nélkül. A beszámoló óriási hatással van Teresára. Nagyon szeretne valamit tenni az elvesző lelkek megmentése érdekében. Rájön, egyik legfontosabb feladatuk az, hogy közbenjárjanak az Egyházért, a papokért és azért, hogy minél többen megtérjenek és megmeneküljenek.

Rossi generális, már teljesen tisztában küldetése kudarcával, 1567 tavaszán Avilában járva kánoni látogatást tesz a Szent József kolostorban is. Teljesen elbűvöli Teresáék életmódja.

Pátenst ad Teresának, amelyben további, a Szent Józsefhez hasonló kolostorok alapítását engedélyezi, amelyek közvetlenül a generális joghatósága alá tartoznak majd.

Ezzel nem csak a létesítendő kolostorokat védi a helyi intrikáktól, hanem legalább annyira, az új kolostorok elszigetelésével a már meglévő laza fegyelmű kolostorokat biztosítja arról, hogy az újak nem fogják zavarni az ő köreiket.

Teresa azonnal felismeri, hogy itt a nagy lehetőség a lelkek megmentésére. Minél több olyan kolostort tud alapítani, amelyben ugyanaz a bensőséges és szabad szellem uralkodik, mint az avilai Szent Józsefben, annál többen tudnak hathatósan közbenjárni az Egyházért, a papokért, s azért hogy minél több ember megmeneküljön.

A női kolostorokhoz azonban a szerzetesnők gyóntatására és lelkivezetésére ugyanolyan szellemű férfi kolostorokra van szükség. S a férfi kolostorokkal Teresa bekerül a reform körüli hatalmi harcok közepébe.

1 - Santa Teresa de Jesús: Obras completas. Transcripción, introducciones y notas de Efren de la Madre de Dios, O.C.D. y Otger Steggink, O. Carm. Cuarta edición cuidosamente revisada. Biblioteca de Autores Cristianos, de La Editioral Católica. Madrid 1974. Cronologia de Santa Teresa 16-24.

Avilai Szent Teréz és a Sarutlan Kármelita Rend 8.

Az alábbi írás Ildefonso Moriones OCD, posztulátor generális, "Teresian Carmel" című, a rend központi lapján megjelenő rendtörténeti munkájának olvasónaplószerű összefoglalása. Moriones gondolatmenetének mélyebb megértésében sokat segített Ulrich Dobhan OCD, definitor, "Aspectos biograficos de Santa Teresa" című, a Centro Internacional Teresiano-Sanjuanista-ban 1998-ban tartott előadásának szövege, amelyet Kovács Albert OCD provinciális atya volt szíves kölcsönadni nekem. A gondolatmenet illusztrálására Szeghy Ernő OCD: "Szent Terézia és a kármeliták" (Bp. 1921) kitűnő példáit használtam.

Visszatérés az eredeti szabályokhoz - Avilai Szent Teréz szabályzata1

Teresa szabályzata ugyanolyan zseniális, mint Albert pátriárka Eredeti Szabályzata. Pontosan ugyanazt is csinálja. Ugyanúgy egy szemlélődő remete-közösséget akar létrehozni, ahol az a cél, hogy a szerzetesnők a szeretet minél nagyobb tökéletességére jussanak el.

S ugyanazok az eszközök is. A pátriarkához hasonló lényegretörő nagy vonásokkal felvázol egy olyan életformát, amely a szabadság és a rendezettség megfelelő arányával külsőleg támogatja a szeretet növekedését, s egy olyan aszkézist, amely belsőleg teszi ugyanezt.

Azokon a pontokon, ahol a kor szokásai gátolják a célt, Teresa radikálisan eltér a szokásoktól.

Először is megszünteti kora kolostorainak mindazokat a sajátosságait, amelyek különféle gazdasági vagy társadalmi célok megvalósítását helyezik Isten szeretete elé.

Abban a korban a kolostorok gazdasági megfontolásokból általában nagyobb méretűek. Teresa a Megtestesülés kolostorban, ahol közel kétszázan élnek együtt, keservesen megtapasztalja, hogy ez gyakran milyen lekűzdhetetlen akadályokat gördít a komolyabb lelkiélet elé. Ezért ő a lelkiélet szempontjait a gazdaságosság elé helyezve, 15 maximum 20 főben határozta meg kolostorainak létszámát.

Belépéskor általában nem azt nézték, hogy van-e valakinek hivatása, hanem hogy a család tud-e a jelentkező életreszóló eltartására elégséges hozmányt adni. Ő hozomány helyett a jelentkezők személyes érettségét és valódi hivatását követelte meg.

"Nagyon vigyázzanak arra, hogy akiket fölvesznek, imádságos személyek legyenek, hogy igazán törekedjenek a teljes tökélességre, s hogy meglegyen bennök a világi javak megvetése. ... Ha pedig semmi vagyona sem volna, amiből a háznak adhatna valamit, ez ne legyen ok arra, hogy visszautasítsuk ... Nagyon vigyázzanak arra, hogy ebbe a dologba ne játszanak bele anyagi érdekek, mert különben lassan-lassan kapzsiság fejlődhetik ki, olyannyira, hogy jobban néznek a hozomány nagyságára, mint a jelölt jó tulajdonságaira; már pedig ez soha ne forduljon elő, mert ez nagy baj volna. ... Gondolják meg, hogy nem az ilyesmi fogja biztosítani a megélhetésüket, hanem a hit, a tökéletesség és az Istenbe vetett bizalom."2

A kolostorokban akkoriban mindenkinek olyan ellátása volt, amilyet a családja biztosítani tudott neki. Ugyanabban a kolostorban egyesek jómódban éltek, mások nyomorogtak. A nővérek egymásközti viszonyaiban hasonlóképpen megmaradtak a rangbeli különbségek. Teresa mindezzel szemben - egy olyan világban, ahol a rang és a cím legkisebb elvétése is halásos sértésnek számít - bevezeti a nővérek rangbeli egyenlőségét és mindenkinek egyforma ellátást biztosít.

"...mindnyájan egyenlő szeretettel érintkezzenek egymással, amint ezt Jézus Krisztus meghagyta apostolainak. ... Ez a mindenkire irányuló szeretet igen fontos. ... Sem a perjelnőnek, sem pedig más nővérnek szabad magát soha így címezetnie: "donna" ...."3

"... szeretettel lásák el a testvéreket úgy élelem, mint minden egyéb szükséglet tekintetében. ... csak a szükségletre és a korra legyenek tekintettel, és pedig inkább a szükségletre, mint a korra, mert hiszen sokszor éppen a korosabbnak lesz kevesebbre szüksége. Igen vigyázzanak tehát arra, hogy mindenki egyenlő ellátásban részesüljön ..."4

Másrészt egy olyan új, bensőséges és szabad szellemet vezet be, amely kimondottan azt a célt szolgálja, hogy a szerzetesnőknek utat nyisson Isten szeretete felé.

Abban az időben az emberek szinte soha nem voltak egyedül. Közösen dolgoztak, közösen imádkoztak, közösen pihentek. Ugyanígy volt a kolostorokban is. Teresa, korát évszázdadokkal megelőzve, viszont nagyra becsülte az egyedüllétet, mint az Istennel való bensőséges kapcsolat feltételét. Ezért úgy szabályozta kolostoraiban az életet, hogy minél több időt biztosítson az egyedüllétre, vagyis arra, hogy a nővérek minél bensőségesebb kapcsolatot alakíthassanak ki Istennel.

Ezért bevezeti, hogy a nővérek a kor szokásaitól eltérően nem közösen, hanem külön-külön dolgoznak, mindenki egyedül, a saját cellájában.

Teresa szabályai napi két óra elmélkedést (vagy ha Isten megadja – s tudjuk, hogy Teresa kolostoraiban majdnem mindenkinek megadta – szemlélődést) és egy óra lelki-olvasást határoznak meg. Ezek átválthatók voltak egymásra, a nővérek saját belátásuk szerint azt csinálhatták, amit jobbnak találtak. Tehát, lelki szárazság idején olvashattak, s ha Isten megadta, akkor nyugodtan minden időt a szemlélõdére, a Vele való legbensőségesebb együttlére fodíthattak. S mindezt zavartalanul, egyedül a saját cellájukban tehették.

Ugyancsak az Istennel való bensőséges kapcsolat védelmét szolgálja a klauzúra szigorú megerősítése is. A szerzetesnők gyakran ugyanúgy vagy még jobban a családi- és a társasági élet eseményeibe voltak belegabalyodva, mint azok, akik családban éltek. Teresa bevezeti a szigorú klauzúrát, hogy a nővérek a rokonság és a társasági élet fojtogató nyomásától megszabadulva Istennel foglalkozhassanak.

Teresa egész életében küzd a szentségnek olyan testies felfogása ellen, amely a tökéletességet a rendkívüli testi vezekléssel azonosítja. Ő a nagy erényeket és nem a nagy vezekléseket értékelte sokra. Catalina de Cardonáról, a híres vezeklőről nem azt mondja, hogy a szentség illata vette körül - tenía olor de santitad -, hanem hogy ereklye szaga volt - tenía olor de reliquias -, és elküldi Keresztes Jánost Pastranába, hogy Catalina mértéktelensége helyett normális állapotokat vezessen be.

Az volt a véleménye, hogy mindent jóindulattal és szeretettel kell csinálni, mindenkit csak kis lépésekben lehet vezetni és mindenkitõl csak annyi önmegtagadást lehet kérni, amennyire képes. A novicia-mestereknek nem az volt a dolguk, hogy egy szabályrendszer követésére idomítsák be a noviciákat, hanem hogy segítsék őket azon az úton, hogy az imádság által be tudjanak lépni Isten szeretetébe.

Teresa világosan látja, hogy a szeretethez szükséges a szabadság. Ezért a szabályzatában nagyon nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a nővérek számára biztosítsa – ahogy ő mondani szokta – a szent szabadságot.

A nővérek szabadságát erősíti, hogy Teresa nagy súlyt helyez arra, hogy magát a rendi életet mindenki szabadon választhassa.

"Az újoncok éppúgy fogadhatnak látogatást, mint a fogadalmasok, hogy abban az esetben, ha nem volnának megelégedve, az övéik ezt megtudhassák. Mert magától értetõdik, hogy csak abban az esetben kívánjuk õket megtartani, ha a maradáshoz nagy kedvük van. Alkalmat kell tehát nekik adni arra, hogy kinyílvánítsák, ha ez a szándékuk nem volna meg."5

Majd a rendi élet során közösség tagjai szabadon választhatják a perjelnőt, a helyettesét és minden jelölt felvételéhez és minden fogadalomtételhez a közösség többségének beleegyezése szükséges.

A közösség belső autonómiáját növelte az is, hogy a nővérek lelkivezetése alapvetően a perjelnő feladata volt. A gyóntató hatáskörét a gyónatatásra korlátozták és esetleg együttműködhetett a perjelnővel de a közösség mûködésébe nem avatkozhatott bele. Ugyanakkor ha a közösség java úgy kívánta, a perjelnő a kirendelt gyóntatón kívül hívhatott más gyóntatókat is.

A közösség stabilitását erősítette az is, hogy ha a perjelnő bevált, akkor nem kellett háromévenként újraválasztani és a feladatköröket újrafelosztani, hanem ameddig megfelelő volt, addig hivatalban maradt. (Az évenkénti vizitáció volt hivatott az esetleges hibák korrigálására.)

Teresa a szabályzatban újra és újra kitér az egymás közötti szeretet részleteire, amelyek segítségével nővérek egymás közötti viszonyában is olyan tiszteletteli, meleg és nyugodt légkört vezetett be, amely alkalmas volt arra, hogy segítsen mindenkit növekedni a szeretetben.

1 - Ildefonso Moriones OCD: Teresian Carmel - The Teresian Constitutions és The Radiation of Charism fejezetek
2 - Szeghy Ernő OCD: Jézusról nevezett Szent Terézia összes mûvei. Bp. 1928. III. kötet. 517-518.
3 - Szeghy Ernő OCD: Jézusról nevezett Szent Terézia összes mûvei. 1928. III. kötet. 522-523
4 - Szeghy Ernő OCD: Jézusról nevezett Szent Terézia összes mûvei.1928. III. kötet. 519.
5 - Szeghy Ernő OCD: Jézusról nevezett Szent Terézia összes mûvei. 1928. III. kötet. 516-517.

Avilai Szent Teréz és a Sarutlan Kármelita Rend 7.

Az alábbi írás Ildefonso Moriones OCD, posztulátor generális, "Teresian Carmel" című, a rend központi lapján megjelenő rendtörténeti munkájának olvasónaplószerű összefoglalása. Moriones gondolatmenetének mélyebb megértésében sokat segített Ulrich Dobhan OCD, definitor, "Aspectos biograficos de Santa Teresa" című, a Centro Internacional Teresiano-Sanjuanista-ban 1998-ban tartott előadásának szövege, amelyet Kovács Albert OCD provinciális atya volt szíves kölcsönadni nekem. A gondolatmenet illusztrálására Szeghy Ernő OCD: "Szent Terézia és a kármeliták" (Bp. 1921) kitűnő példáit használtam.

Visszatérés az eredeti szellemhez - Avilai Szent Teréz útja1

Albert pátriárka a kármeliták eredeti szabályzatát olyan remetéknek szánta, akik az életüket teljesen Istenre bízták és az a legfőbb céljuk, Őt mindenek felett szeressék. Összes erejüket – mint már láttuk – arra kell irányítaniuk, hogy Istent mindenekfelett szeressék, és felebarátjukat pedig mint önmagukat; és üdvösségüket egyedül az Úrtól várják.2

Üdvösségünket egyedül az Úrtól várni azt jelenti, hogy az ember az üdvösségét nem a saját teljesítményei, böjtjei, elvonulása vagy önmegtagadásai jogos ellenértékének tekinti, hanem Isten szeretete ajándékának és ennek a szeretetnek adja át magát.

Milyen rendkívül egyszerűnek látszik ez. És mégis milyen rendkívül nehéz, hogy az ember Istent önmagáért szeresse és ne a Tőle kapható javakra törekedjen, s hogy az ember rábízza magát Istenre és ne kontrollálni akarja Őt.

Az önéletrajzában Teresa a saját életéből hoz példákat ezekre. Gyerekkorában nagyon vágyott arra, hogy mártírhalált haljon, de nem szeretetből, hanem hogy minél gyorsabban hozzájusson azokhoz a mennyei javakhoz, amelyekről olvasott.

"Ahogy olvastam azokat a mártíromságokat, amelyeket a szent asszonyok Istenért kiálltak, úgy tűnt nekem, hogy nagyon olcsón vették meg azt, hogy gyorsan Isten birtokába jussanak, és nagyon szerettem volna én is így meghalni (nem szeretetből, mintha megértettem volna, hogy mit jelent birtokolni Őt, hanem hogy ilyen gyorsan megszerezzem azokat a nagy javakat, amelyeket a mennyben birtokol az ember) ..."3

A szerzetesi hivatás választásában tizennyolc évesen még ugyanilyen üzleti megfontolások is szerepet játszottak.

"... ezekkel az érvekkel erősítettem magam: a szerzetesi élet kellemetlenségei és szenvedései nem lehetnek nagyobbak, mint a tisztítótűzé, és hogy én jól megérdemeltem a poklot, nem nagy dolog úgy élni ott, mint a tisztitótűzben, és hogy ezután egyenesen az égbe jutok, ami az én vágyam volt.
S hogy meginogtam abban, hogy megházasodom, úgy tűnik nekem, hogy sokkal inkább szolgai félelem mozgatott, mint a szeretet."4

Teresa szerzetes lesz, jól akarja csinálni, messze többet tesz meg az átlagnál és mégis csak 1554 nagyböjtében - majdnem negyven évesen, a 16. századi asszonyok jelentős része meg sem éri ezt a kort - tizenkilencévi szerzetesi élet után jut el oda, hogy az Istennel való kapcsolata megtisztuljon a szokásos önzésektől és számításoktól.

Teresa attól lett a reform egyik nagy szentje, hogy maga végigjárta és így másoknak is meg tudta mutatni azt az utat, amelyen az ember az önzéstõl és Isten használatára való törekvéstõl eljuthat Isten mindenekfelett való szeretetéhez és a Benne való feltétel nélküli bizalomhoz.

1 - Ulrich Dobhan OCD: Aspectos biograficos de Santa Teresa. Avila 02-06 de noviembre de 1998 alapján
2 - Ildefonso Moriones OCD: Teresian Carmel - The Carmelite Order. Az Albert féle szabályzat 9. pontja
3 - Santa Teresa de Jesús: Obras completas. Transcripción, introducciones y notas de Efren de la Madre de Dios, O.C.D. y Otger Steggink, O. Carm. Cuarta edición cuidosamente revisada. Biblioteca de Autores Cristianos, de La Editioral Católica. Madrid 1974. 29. (Vida 1,5.)
4 - Santa Teresa de Jesús: Obras completas. Transcripción, introducciones y notas de Efren de la Madre de Dios, O.C.D. y Otger Steggink, O. Carm. Cuarta edición cuidosamente revisada. Biblioteca de Autores Cristianos, de La Editioral Católica. Madrid 1974. 33. (Vida 3,6.)