A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène (Grialou): Istent akarom látni

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján)

Ez az egyik legfontosabb huszadik századi könyv a misztikáról. Nyáron elkezdtem felrakni az ismertetését. Most végre eljutottam oda, hogy tudom folytatni. Lépésenként az egész könyvet be szeretném mutatni. Bizonyos részeket teljesen lefordítottam, más részekről összefoglalást adok. Minden egyes újabb bejegyzés után frissíteni fogom a tartalomjegyzéket is.

Az Istennel való egyesülés szakaszai Avilai Szent Teréz szerint

ELSŐ RÉSZ: PERSPEKTÍVÁK
Első fejezet: A belső várkastély
A. – Történelmi körülmények
B. – A mű felépítése és beosztása
C. – A mű jelentősége

"A kettős kegyelem – lelki házasság és lelki anyaság – hatása alatt Teresa a keresztény irodalom egyik mesterművével ajándékozott meg minket, amely talán minden idők legnagyobb szabású, legteljesebb és legjobban strukturált szellemi alkotása."

Második fejezet: „ Istent akarom látni”
A. – Isten jelen van a lélekben
I. – Isten mindenütt-jelenvalósága

"Nincs olyan részecskéje az életünknek, ami ne lenne Isten kezében; nincs olyan megmozdulása a testünknek és a szellemünknek, amit Ő ne élne át. Ő bennünk és körülöttünk van, átjárja a lélek legrejtettebb és legmélyebb alapját."

II. – Isten kegyelmi jelenléte

"A kegyelem állapotában lévő léleknek azonban Isten kiszolgáltatja magát ... A lélek ... a kegyelem által Isten gyermekévé lett, Aki feltárja neki belső, háromságos életét és megengedi neki – valóban örökbe fogadva a lelket – , hogy abban részt vegyen."

III. – Isten kegyelmi jelenlétének székhelye a lélek legbensőjében

"Joggal tapasztalja tehát a keresztény a megszentelő Isten aktív jelenlétét önmaga mélyén, a vár legbelső lakásában, és ebben a régióban keresi azt, hogy eljusson oda, hogy Istent megtalálja és Vele tökéletesen egyesüljön."

B. – A szellemi élet, mint növekvő bensővé válás

"Ahhoz, hogy Őt meglássa és megtapasztalja, a léleknek a saját legbensője felé kell fordulnia és afelé kell törekedni. Így a szellemi élet kimondottan belső élet, az Istenhez vezető út növekvő bensővé-válás, hogy itt a sötétben találkozzunk Vele, átöleljük Őt és egyesüljünk Vele, mielőtt az örökkévalóságban látnunk szabad Istent."

C. – A terézi lelkiség célja: az átalakító egyesülés

"Az Istennel való egyesülés a lelki élet célja. Ez azonban minden embernél másként néz ki. Számtalan fokozata van, kezdve attól, amit az a gyermek ér el, aki közvetlenül a keresztelés után meghal, egészen addig a kimondhatatlanul magasztos egyesülésig, amit Isten anyja, Mária ért el mennybe való felvétele napján."

Harmadik fejezet: Az önismeret
A. – Az önismeret tárgya
I. – A psziché ismerete

"Azon keresztül, ahogy Isten Teresa belső világában működött, Teresa két lelki területet tudott megkülönböztetni: Egy külsőt, amely többnyire nyugtalan és egy belső, békés területet. "
II. A szellemi valóság ismerete
a.) az ember Isten előtt
"... aki valóban érintkezésbe kerül Istennel, egzisztenciálisan meg kell hogy tapasztalja az emberi természet végső semmisségét és mélységes nyomorúságát."
b.) Isten gyermekeinek méltósága
"A nyugalom imájáról tartott előadásában Teresa megemlíti azt a nagy méltóságot és kegyelmet, amit az Úr a léleknek adott, valamint azt a nagy reményt, amelyre a befogadott kegyelem jogosít:
Az, hogy Isten a léleknek ilyen zálogokat ad, annak a jele, hogy sokra szánja: ha a saját bűneivel meg nem akadályozza, messzire fog jutni."

Az önismeret tárgya: a szellemi valóság ismerete - Istent akarom látni 10

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Harmadik fejezet: Az önismeret. A. - Az önismeret tárgya. II. A szellemi valóság ismerete.

A. – Az önismeret tárgya
Teréz kétfajta ismeretet vár el a követőitől önmagukkal kapcsolatban: pszichológiait és szellemit. (49-50)

II. – A szellemi valóság ismerete

A legfontosabb megismerendők:
– hogyan áll az ember Isten előtt
– milyen természetfeletti adományai vannak az embernek
– milyen rossz hajlamai vannak, amelyek akadályozzák az Isten felé való előrejutásban (54)

b.) Isten gyermekeinek méltósága

"Noha az ember Isten előtt csak egy kicsiny és gyakran ellenszegülő teremtmény, mégis Isten képmására teremtetett és részesedik az Ő isteni életében. Isten gyermekévé fogadva képessé válik gyakorolni Isten tevékenységei közül a szeretetet és a megismerést, s arra van hívva, hogy olyan tökéletessé váljon, mint amilyen tökéletes a Mennyei Atya." (56)

"A keresztény tudatában kell, hogy legyen ennek a méltóságának. S nem szabad, hogy félreismerje azt a különleges kegyelmet, amelyet megkapott." (67)

Teresa nagy figyelmet fordít a különleges kegyelmekre is, amelyeket már a kezdeti fokokban is nagyon értékesnek tart, mert úgy tűnik, hogy akiknek Isten ezeket a kezdeti kegyelmeket adja, azokat többre is hívja:

"A nyugalom imájáról tartott előadásában Teresa megemlíti azt a nagy méltóságot és kegyelmet, amit az Úr a léleknek adott,7 valamint azt a nagy reményt, amelyre a befogadott kegyelem jogosít:
Az, hogy Isten a léleknek ilyen zálogokat ad, annak a jele, hogy sokra szánja: ha a saját bűneivel meg nem akadályozza, messzire fog jutni.8" (57)

57/7. Önéletrajz 15,2.
57/8. A tökéletesség útja 31,11.
A lábjegyzetek számozásánál megtartottam a német kiadás rendszerét. A vastag betűs kiemelések tőlem származnak.

Az önismeret tárgya: a szellemi valóság ismerete - Istent akarom látni 9.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Harmadik fejezet: Az önismeret. A. - Az önismeret tárgya. II. A szellemi valóság ismerete.

A. – Az önismeret tárgya
Teréz kétfajta ismeretet vár el a követőitől önmagukkal kapcsolatban: pszichológiait és szellemit. (49-50)

II. – A szellemi valóság ismerete

A legfontosabb megismerendők:
– hogyan áll az ember Isten előtt
– milyen természetfeletti adományai vannak az embernek
– milyen rossz hajlamai vannak, amelyek akadályozzák az Isten felé való előrejutásban (54)

a.) Az ember Isten előtt
– A végtelen és a véges különbsége:

"Isten a végtelen lét. Ő a mi teremtőnk. Mi véges lények vagyunk, az Ő teremtményei és mindenben Tőle függünk.
Isten és köztünk áthatolhatatlan szakadék tátong, amely elválasztja a végtelent és a végest, az örök, önmagában megálló létet és az idõben létbe hívott teremtményt.
Még az a belső közösség Istennel, amelyre Ő Maga hív minket, még az sem képes ezt a szakadékot feltölteni. Isten most és mindörökké "Isten" az ember pedig – noha a kegyelem megisteníti – lehatárolt teremtmény marad". (54)

"Sziénai Katalinnak azt mondta egyszer az Úr: « Tudod lányom, ki vagy te és ki vagyok Én? Te az vagy, aki nincs és Én az vagyok Aki van.»" (Dialógus X.) (54)

Olyan korlátozottak vagyunk, hogy fel sem tudjuk ennek a szakadéknak a mélységét fogni. Csak Jézus volt az egyetlen ember, aki ezt teljes mélységében felfogta. Utána pedig Mária, aki ezt a legmélyebben felfogta. (55)

– Isten az abszolút tisztaság, mi pedig bűnösök vagyunk.

"... aki valóban érintkezésbe kerül Istennel, egzisztenciálisan meg kell hogy tapasztalja az emberi természet végső semmisségét és mélységes nyomorúságát.
Ennek a ketőts ismeretnek, hogy Isten minden és az ember semmi, alapvető jelentősége van a lelkiéletben és a lelki fejlődés során egyre jobban elmélyül. Folignoi Angela szerint, aki eljutott ennek az ismeretnek a legmagasabb fokára, az elérte a tökéletességet. Ebből az ismeretből nyeri a keresztény azt az alapvető alázatosságot, amit semmi nem tud megrendíteni és ez olyan őszinteséghez segíti, amely Isten összes kegyelmét lehívja rá." (55-56)

Az önismeret tárgya: a psziché ismerete - Istent akarom látni 8.

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján) Első rész. Harmadik fejezet: Az önismeret. A. - Az önismeret tárgya. I. A psziché ismerete.

A. – Az önismeret tárgya
Teréz kétfajta ismeretet vár el a követőitől önmagukkal kapcsolatban: pszichológiait és szellemit. (49-50)

I. – A psziché ismerete

Teresa legfontosabb megállapításai:

"Azon keresztül, ahogy Isten Teresa belső világában működött, Teresa két lelki területet tudott megkülönböztetni: Egy külsőt, amely többnyire nyugtalan és egy belső, békés területet. A külső területhez tartozik a képzelőerő, amely képeket hoz létre és állít elő, valamint az érvelő és végkövetkeztetéseket levonó gondolkodás. (Mindkét lelkierő teljesen nyugtalan és Istennek egy erős behatása során nem képesek hosszan békében maradni.) A belső, békés területhez tartozik a tulajdonképpeni megismerőképesség (értelem), az akarat és a lélek lényege1, melyek a kegyelem forrásához közelebb fekszenek, akaratlagosan alávetik magukat a kegyelem befolyásának és a külső részek nyugtalansága közepette is könnyebben alávetettek maradnak".

összefoglalva:
1. A lélek lelkierőkkel rendelkezik, amelyek saját működést fejtenek ki.
2. Isten működéséve szempontjából két területet különböztet meg:
a.) külső, többnyire nyugtalant:
a1.) a képzelőerő, amely képeket hoz létre és állít a lélek elé és
a2.) az a gondolkodás2, amely érvel és következtet
b.) belső, békéset:
b1.) a tulajdonképpeni megismerőképesség, az értelem3
b2.) az akarat
b3) és a lélek lényege4 (51)

Ezt a különbségtételt, ha más terminológiával is, minden misztikusnál megtaláljuk. (52)

Teresa azt állítja, hogy az imádság során, annak ellenére, hogy az ember szellemi részét Isten megragadta, a külső, érzéki részek nyughatatlankodhatnak. Ha azonban ezzel nem törődünk, akkor nem tudják megzavarni a szellemi rész kapcsolatát Istennel.5

1 - Németül: Wesensgrund, spanyolul: esencia.
2 - Németül: Denken, spanyolul: pensamiento (Teresa ezt használja).
3 - Németül:Erkenntnisvermögen, spanyolul: entendimiento (Teresa ezt használja) vagy inteligencia.
4 - Németül: Wesensgrund, spanyolul: esencia.
5 - Avilai Szent Teréz: A belső várkastély. 4. lakás, 1. fejezet.

Ezek most a saját lábjegyzeteim. A német kifejezések a könyv német változatából, a spanyol kifejezések a könyv spanyol fordításából, illetve Teresa eredeti szövegéből származnak.

Avilai Szent Teréz és a Sarutlan Kármelita Rend 20.

Az alábbi írás Ildefonso Moriones OCD, posztulátor generális, "Teresian Carmel" című, a rend központi lapján megjelenő rendtörténeti munkájának olvasónaplószerű összefoglalása. Moriones gondolatmenetének mélyebb megértésében sokat segített Ulrich Dobhan OCD, definitor, "Aspectos biograficos de Santa Teresa" című, a Centro Internacional Teresiano-Sanjuanista-ban 1998-ban tartott előadásának szövege, amelyet Kovács Albert OCD provinciális atya volt szíves kölcsönadni nekem. A gondolatmenet illusztrálására Szeghy Ernő OCD: "Szent Terézia és a kármeliták" (Bp. 1921) kitűnő példáit használtam.

A Sarutlan Kármelita Rend helyreállítása a 19-20. században1

A szétszóratás során az egyik lehetőség, a hivatás új formáit keresni: Francisco Palau y Quer (1811-1872), aki létrehozta a Carmelitas Misioneras-t (CM) és a Carmelitas Misioneras Teresianas-T (CMT).

A másik pedig újjászervezni a rendet. Ez sok helyen azonban csak a huszadik század elejére vagy közepére sikerül.
Manuel de S. Teresa (Elósegui) (1817-1889); Pedro José de Jesús María (Alcorta) (1822-1892); Domingo de San José (1799-1870), akik Franciaországban alapították újra a spanyol Kármelt, s innét tudták újraalapítani a spanyol Kármelt 1868-ban. Provinciák: 1879 Navarra, 1889 Ókasztília, 1895 Aragónia és Valencia, 1905 Andalúzia (semi-provincia), 1906 Katalónia, 1927 Burgos. 1917-re 82 házuk lesz 935 szerzetessel.

Az 1868-1908 közötti idõszak, a spanyol és az olasz ág egyesülése a Terézi Kármel újjászületését eredményezte. A huszadik század elejére kezd a rend magához térni. 1889-ben 1443 szerzetest számolnak.

Franciaországban újabb vallásüldözés lesz 1880-ban és 1901-ben, ekkor a kármeliták külföldre menekülnek. 1921-ben már fel tudnak állítani egy provinciát, az Avignon-Aquitaine-t, s ez oszlik a mai két provinciára 1932-ben (hivatalos megerősítés 1947).

Az ír és az angol provincia összeolvad 1927-ben és ők jutnak el Kaliforniába, Ausztráliába és a Fülöp Szigetekre (itt a Washington Provincia is jelen van).

Bismark egyházüldözése elől néhányan Hollandiában keresnek menedéket 1896-ban. Innét továbmenve az USA-ba alapítják a a Holland (1935) és a Washington (1940-47) Provinciát.

A spanyolok Dél-Amerikában terjeszkednek: Kuba (1880), Argentina és Chile (1899), Peru és Uruguay (1910), Kolumbia (1911), Ecuador (1929), Bolivia (1930), Panama (1943), Nicaragua (1945). Az Oklahoma Provinciát 1935-ben Aragónból és Valenciából alapítják (Mexikóból száműzve). Mexikót 1932-ben állítják helyre.

Indiában belga kármeliták alapításából (1902) jön léte a Malabár Provincia 1937-ben.

Mindeközben újabb és újabb üldözések érték a rendet. A spanyol polgárháborúban 104 kármelitát öltek meg és sok ház tönkrement, a II. világháború pedig Lengyelországban, Ausztriában és Csehországban okozott különösen nagy károkat. A háború után pedig a Szovjetúnió érdekszférjába tartozó országokban érték súlyos támadások a szerzeteseket. Magyarországon például - mint köztudott - 1950-ben a többi szerzetesrenddel együtt a kármelita rendet is feloszlatták és csak a 1988-ban, több mint egy emberöltőnyi szünet után szerveződtek újra a kármeliták.

1962-ben a rendnek 25 provinciája, 7 semiprovinciája, 7 missziója volt, 3978 szerzetes és 261 házban és 239 misszionárius 55 rezidenciában.
2007-ben a rendnek az öt földrész több mint 90 országában, több mint 10000 férfi tagja van.

1 - Ildefonso Moriones OCD: Teresian Carmel - Restoration (19th Century) and Renewed Expansion (20th Century) of the Order.