A Gyermek Jézusról nevezett Marie-Eugène (Grialou): Istent akarom látni

A szemlélődő ima útja Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János és Kis Szent Teréz szerint

Maria-Eugen Grialou: Ich will Gott schauen. Paulusverlag 1993. (P. Marie-Eugène de l'EJ.: Je veux voir Dieu. Editions du Carmel, F-84210, Venasque, 1988 - alapján)

Ez az egyik legfontosabb huszadik századi könyv a misztikáról. Nyáron elkezdtem felrakni az ismertetését. Most végre eljutottam oda, hogy tudom folytatni. Lépésenként az egész könyvet be szeretném mutatni. Bizonyos részeket teljesen lefordítottam, más részekről összefoglalást adok. Minden egyes újabb bejegyzés után frissíteni fogom a tartalomjegyzéket is.

Az Istennel való egyesülés szakaszai Avilai Szent Teréz szerint

ELSŐ RÉSZ: PERSPEKTÍVÁK
Első fejezet: A belső várkastély
A. – Történelmi körülmények
B. – A mű felépítése és beosztása
C. – A mű jelentősége

"A kettős kegyelem – lelki házasság és lelki anyaság – hatása alatt Teresa a keresztény irodalom egyik mesterművével ajándékozott meg minket, amely talán minden idők legnagyobb szabású, legteljesebb és legjobban strukturált szellemi alkotása."

Második fejezet: „ Istent akarom látni”
A. – Isten jelen van a lélekben
I. – Isten mindenütt-jelenvalósága

"Nincs olyan részecskéje az életünknek, ami ne lenne Isten kezében; nincs olyan megmozdulása a testünknek és a szellemünknek, amit Ő ne élne át. Ő bennünk és körülöttünk van, átjárja a lélek legrejtettebb és legmélyebb alapját."

II. – Isten kegyelmi jelenléte

"A kegyelem állapotában lévő léleknek azonban Isten kiszolgáltatja magát ... A lélek ... a kegyelem által Isten gyermekévé lett, Aki feltárja neki belső, háromságos életét és megengedi neki – valóban örökbe fogadva a lelket – , hogy abban részt vegyen."

III. – Isten kegyelmi jelenlétének székhelye a lélek legbensőjében

"Joggal tapasztalja tehát a keresztény a megszentelő Isten aktív jelenlétét önmaga mélyén, a vár legbelső lakásában, és ebben a régióban keresi azt, hogy eljusson oda, hogy Istent megtalálja és Vele tökéletesen egyesüljön."

B. – A szellemi élet, mint növekvő bensővé válás

"Ahhoz, hogy Őt meglássa és megtapasztalja, a léleknek a saját legbensője felé kell fordulnia és afelé kell törekedni. Így a szellemi élet kimondottan belső élet, az Istenhez vezető út növekvő bensővé-válás, hogy itt a sötétben találkozzunk Vele, átöleljük Őt és egyesüljünk Vele, mielőtt az örökkévalóságban látnunk szabad Istent."

C. – A terézi lelkiség célja: az átalakító egyesülés

"Az Istennel való egyesülés a lelki élet célja. Ez azonban minden embernél másként néz ki. Számtalan fokozata van, kezdve attól, amit az a gyermek ér el, aki közvetlenül a keresztelés után meghal, egészen addig a kimondhatatlanul magasztos egyesülésig, amit Isten anyja, Mária ért el mennybe való felvétele napján."

Harmadik fejezet: Az önismeret
A. – Az önismeret tárgya
I. – A psziché ismerete

"Azon keresztül, ahogy Isten Teresa belső világában működött, Teresa két lelki területet tudott megkülönböztetni: Egy külsőt, amely többnyire nyugtalan és egy belső, békés területet. "
II. A szellemi valóság ismerete
a.) az ember Isten előtt
"... aki valóban érintkezésbe kerül Istennel, egzisztenciálisan meg kell hogy tapasztalja az emberi természet végső semmisségét és mélységes nyomorúságát."
b.) Isten gyermekeinek méltósága
"A nyugalom imájáról tartott előadásában Teresa megemlíti azt a nagy méltóságot és kegyelmet, amit az Úr a léleknek adott, valamint azt a nagy reményt, amelyre a befogadott kegyelem jogosít:
Az, hogy Isten a léleknek ilyen zálogokat ad, annak a jele, hogy sokra szánja: ha a saját bűneivel meg nem akadályozza, messzire fog jutni."