2010. február 20., szombat

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 8.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA
I. THE LIFE OF GRACE, ETERNAL LIFE BEGUN - A kegyelem élete, örök élet kezdõdött
A. Eternal Life Promised by the Savior to Men of Good Will - A Megváltó által a jóakaratú ember számára ígért örök élet

Az Ótestamentumban csak kevés szó van az örök életrõl, mivel abban minden az Üdvözítõ eljövetelére irányul - így nem beszél arról, hogy mi lesz azután. A prédikációiban Jézus azonban azonnal az örök életrõl kezd el beszélni. És nem úgy beszél róla, mint a filozófusok, akik közül a legjobbak is az eljövendõ életet csupán a természet rendjében tudták elképzelni, hanem Jézus úgy beszél róla, hogy túllép a természet rendjén.

"Másfelõl, a Megváltó nem csak egy eljövendõ életrõl beszél teljes bizonyossággal, hanem az örök életrõl, amely a múlt, a jelen és a jövö fölött van, egy százszázalékos természetfeletti életrõl, amelynek mértéke Isten belsõ élete, amelyben - a mozdulatlan örökkévalóság egyszerû pillanata által - való részesedés az örök élet."

János evangéliumában Jézus konkrétan az mondja: "Az örök élet pedig az, hogy megismerjenek Téged, az egyedül igaz Istent, és akit küldtél, Jézus Krisztust." (Ján 17.3) János evangelista pedig az elsõ levelében ezt mondja: "Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mik leszünk. Tudjuk azonban, hogy amikor meg fog jelenni, hasonlók leszünk Hozzá, mert létni fogjuk Õt, amint van." (1Ján 3.2) - Tehát Istent közvetlenül úgy fogjuk látni, ahogy Õ Önmagában létezik.

Szent Pál: "Most ugyanis tükör által homályosan látunk, akkor pedig majd színrõl színre. Most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, mint ahogy én ismert vagyok." (1Kor. 13,12) - Garrigou-Lagrange azt mondja, hogy vegyük észre, hogy Pál nem azt mondja, hogy úgy fogom ismerni Istent, mint most magamat, hanem ahogy most engem ismer Isten. Az ember ugyanis nem ismeri teljes mértékben a saját lelkét, hanem azt csak Isten ismeri teljes mértékben.

"Szent Pál itt azt mondja, hogy akkor úgy fogom megismerni Õt, mint ahogy Õ ismer engem. Azon a módon ahogy Isten minden közvetítõ nélkül ismeri a lelkem valóját és az én belsõ életemet, úgy fogom én Õt ismerni minden teremtményi közvetítõ nélkül, sõt a teológia még ehhez hozzáteszi, hogy minden teremtett idea közvetítése nélkül is."

A fogalmakon keresztül nem tudjuk megragadni Istent, hanem ezeken keresztül csak kicsi darabokat tudunk felfogni belõle. Istent, Aki egységes, mi csak kicsi részekként tudjuk látni. Tudjuk, hogy irgalmas és tudjuk, hogy igazságos, de nekünk ez ellentmondásnak tûnhez, pedig Benne az igazságosság és az irgalom egy.

"Úgy fogjuk látni Istent, ahogy Õ látja Magát, közvetlenül, anélkül azonban, hogy kimerítenénk az Õ létének, szeretetétnek és erejének mélységét; és úgy fogjuk szeretni Õt, ahogy Õ Önmagát szereti."

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 7.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

I. THE LIFE OF GRACE, ETERNAL LIFE BEGUN - A kegyelem élete, örök élet kezdõdött

Nem létezik tiszta természeti állapot minden ember vagy a kegyelem vagy a halálos bûn állapotában van.

"Ha elég alapos tudásunk van a kegyelem állapotáról, akkor látjuk, hogy a kegyelem nem csak a rendkívüli és nagyon szent belsõ élet elve, hanem az örök élet csírája is. Azt gondoljuk, hogy ennek a hangsúlyozása kezdettõl fogva fontos, Szent Tamás szavait idézve - "A kegyelem javai önmagukban nagyobbak, mint a természet javai az egész univerzumban." - mivel a kegyelem az örök élet csírája, összehasonlíthatatlanul magasabbrendû, mint a mi lelkünknek vagy az angyaloknak a természetes élete."

"Ez a tény kitûnõen megmutatja számunka a megszentelõ kegyelem értékét, amelyet a kereszteléskor fogadunk be és amelyet a feloldozás helyreállít bennünk, ha az a szerencsétlenség ért minket, hogy elveszítettük."

"A belsõ élet tárgyalásának a kezdetén fontos, hogy kellõen emelkedett elképzelésünk legyen a megszentelõ kegyelemrõl. A protestantizmus, számos tizennegyedik századi nominalistát követve, elvesztette ezt. Luther véleménye szerint az ember nem egy belénköntött új élet által igazul meg, hanem csak Krisztus érdemeinek neki való külsõdleges tulajdonítása által, ilyen módon az ember nem változik meg belsõleg és nem mindenekfelett arra van szüksége a megváltáshoz, hogy hogy Isten szeretetének szabályát kövesse mindenek felett. Ez a vélemény alapvetõ félreértése annak, amit a belsõ életrõl az Evangélium mond. Ezt a szánalmas doktrinát azok a a nominalisták készítették elõ, akik azt mondták, hogy a kegyelem egy olyan ajándék, amelyik nem lényegileg természetfeletti, hanem morálisan jogosít fel az örök életre, mint a papírpénz, amelyik noha papír, jogot ad arra - mint egy jogi intézmény -, hogy az ember pénzt kapjon. Ez az elmélet a lényegi természetfeletti élet semmibevevését jelentette és hibásan fogta fel a kegyelem és a teológiai erények leglényegét."

Fontos a kegyelem csíra jellege. Mint ahogy azt hogy mi is egy makk, csak a kifejlett tölgy mutatja meg, úgy azt, hogy mi a kegyelem, csak az örök élet teljessége

2010. február 15., hétfő

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 6.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA
PROLOGUE - BEVEZETÕ

"Mivel a belsõ élet a kegyelem életének egyre jobban tudatosuló formája minden nagylelkû lélekben, elsõként a kegyelem életét kell megtárgyaljuk, hogy világosan lássuk az értékét. Látnunk kell tehát a belénköntött szemlélõdés és a Szentlélek ajándékai spirituális organizmusának a természetét, amelyek a megszentelõ kegyelembõl fakadnak minden igaz lélekben. Ez a Szentháromságnak az igazak lelkében való bentlakásához kell hogy vezessen minket és ahhoz a folyamatos befolyáshoz, amelyet mi Urunk, Jézus Krisztus, mint egyetemes Közvetítõ és Mária, mint minden kegyelem közvetítõje gyakorolnak.

Ilyen rendkívül emelkedett forrásai vannak a belsõ életnek, fennköltségükben a nagy folyók magas hegyi forrásaihoz hasonlítanak. Mivel a mi belsõ életünk a magasból ereszkedik le hozzánk, újra vissza tud jutni egészen Istenig és el tud vinni minket a Vele való nagyon szoros egyesülésig. Miután ebben az elsõ részben megbeszéljük a belsõ élet forrásait, meg kell hogy tárgyaljuk a végcélját, amelyre a keresztény tökéletesség irányul és ami felé mindenki a saját körülményeinek megfelelõen köteles törekedni. Az összes végsõ dolgot az elején kell tárgyalni , mivel ez az elsõ a célok rendjében, bár a megvalósulás rendjében ez az utolsó. A végcélra kell mindenek felett törekedni, noha ezt érjük el utoljára. Ebbõl az okból kezdi a mi Urunk a prédikációit a boldogságokkal, és emiatt kezdõdik a morálteológia is a végsõ célok tárgyalásával, amelyre minden cselekedetünknek irányulnia kell."

2010. február 12., péntek

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 5.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

G. DIVISION OF THIS WORK - A mû felosztása

I. The sources of the interior life and its end - A belsõ élet forrásai és végcélja
"A kegyelem mûködésmódja, a Szentháromság bennünk lakása, Krisztusnak és Máriának a közvetítõi tevékenysége bennünk.Az a keresztény tökéletesség, amelynek elérése a belsõ élet célja és amelyre minden egyénnek törekednie kell a saját körülményei között."

II. The purification of the soul in beginners - A lélek tisztulása a kezdõknél
"Az akadályok lekûzdése, harc a bûn és annak következményei, valamint a jelentõsebb hibák ellen; az érzékek, az emlékezet, az akarat és az értelem aktív tisztulása. A szentségek használata a lélek megtisztítására. A kezdõk imája. A második megtérés avagy az érzékek passzív tisztulása, amely által át lehet lépni a haladók, azaz a megvilágosodás útjára."

III. The progress of the soul under the light of the Holy Ghost - A lélek fejlõdése a Szentlélek megvilágosító fénye által
"A haladók szellemi jellemzõi. A teológiai és a erkölcsi erények fejlõdése. A Szentlélek ajándékai a haladókban. A lélek megvilágosításának folyamata a szentségek, a szentmise és a szentáldozás által. A haladók szemlélõdõ imája. A belénköntött szemlélõdéshez kapcsolódó kérdések: természete, fokai, meghívás a szemlélõdésre, a lelkivezetés idevonatkozó kérdései."

IV. The union of perfect souls with God - A tökéletes lelkek egyesülése Istennel
"A belépés erre az útra és a lélek passzív tisztulása. A tökéletesek szellemi jellemzõi. A teológiai és az erkölcsi erények hõsi foka. A tökéletes apostoli élet és a belénköntött szemlélõdés.A helyreállítás mûve. Az átalakító egyesülés. A szeretetben való tökéletesség és ennek kapcsolata a belénköntött szemlélõdéssel, a lelki jegyességgel és a lelki házassággal."

V. Extraordinary graces - Rendkívüli kegyelmek
"A gratis datae kegyelmek. Miben különböznek Szent Tamás szerint a Szentlélek hét ajándékától. Ennek a tanításnak az alkalmazása a rendkívüli kegyelmekre Keresztes Szent János tanításának megfelelõen. Isteni kinyilatkoztatások: belsõ szavak, stigmatizáció és extázis."

Végül újra megtárgyalja a könyv elején felvetett kérdést, hogy a belénköntött szemlélõdés és ennek eredményeképpen az Istennel való egyesülés rendkívüli kegyelem-e vagy pedig a szentség rendes útja.

2010. február 9., kedd

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 4.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

F. THE DISTINCTION BETWEEN ASCETICAL AND MYSTICAL THEOLOGY AND THEIR RELATIONS TO EACH OTHER - Az aszkétikus és a misztikus teológia különbsége és viszonyuk egymáshoz

Vissza kell vonni a felosztást az aszkétikus és misztikus teológiára, amelyet csak a 18. században vezettek be Scaramelli és a követõi.

A 18. századig az egész misztikus utat, a kezdetektõl az Istennel való egyesülésig - mind a tisztulás, mind a megvilágosodás, mind az egyesülés útját - misztikus teológia címmel tárgyalták.

Ez a hármas út felosztás - tisztulás, megvilágosodás, egyesülés - Vallgornera nevéhez fûzõdik, aki a kármelita Szentháromságról nevezett Fülöp alapján az 1662-es Mystica theologia divi Thomae címû mûvében vezette ezt be.

A tisztulás útja: A kezdõk útja amely során külsõ és belsõ érzékek, a szenvedélyek, az értelem és az akarat aktív megtisztítása zajlik önmagunk legyõzése, az elmélkedés és az ima segítségével, amelyet az érzékek passzív tisztulása - amely olyan mint egy második megtérés - zár le, amely során elkezdõdik a belénköntött szemlélõdés. A belénköntött szemlélõdés az átmenet a megvilágosodás útjára.

A megvilágosodás útja: "A haladók útja, amelynek tárgyalása során elõször a szemlélõdés felosztásáról beszél, majd a Szentlélek ajándékait, a belénköntött szemlélõdést -amely különösen a megértés és a bölcsesség ajándékából származik - tárgyalja, amelyeket kívánatosnak tekint minden belsõ életet élõ ember számára, mint erkölcsileg nélkülözhetetlen dolgot ahhoz hogy az ember elérje a keresztény tökéletességet. Miután számos cikket szentel a külöleges kegyelmeknek (látomásk, kinyilatkoztatások, belsõ szavak), a mû második részét kilenc fejezet zárja, amely a lélek passzív tisztulásával foglalkozik, amely jelzi a megvilágosodás útjára való átmenetet."

Az egyesülés útja: A tökéletesek útja. Ennek tárgyalásakor Vallgornera a szemlélõdõ lélek Istennel való mély, belsõ egyesülésének a lépéseit tárgyalja az átalakító egyesülésig - a legteljesebb összhangban a keresztény hagyománnyal.

Ezzel szemben Scaramelli (1687-1752) a Direttorio mistico címû mûvében, majd az õ követõi szétválasztják az aszkézist és a misztikát, míg az elõbbit a normális útnak tekintik, az utóbbit rendkívülinek, mely kevesek számára adatik és nem is szükséges a keresztény tökéletességhez.

A 20. századig ez volt az uralkodó nézet, ekkor azonban többen is felléptek ellene.

Garrigou-Lagrange több alapvetõ kritikát is megfogalmaz Scaramellivel és a követõivel szemben:

1. A tanításuk szemben áll Szent Tamás és Keresztes Szent János tanításával.
Scaramelli nem tárgyalja az aszkézisnél, hanem csak a misztikánál - tehát nem tartja a normál úthoz, hanem csak a rendkívüli úthoz tartozónak - a Szentlélek ajándékait. Ezzel szemben Szent Tamás azt tanítja, hogy a Szentlélek ajándékai feltétlenül szükségesek az üdvösséghez.

"Szt. Tamás azt tanítja, hogy a Szentlélek hét ajándéka, noha élesen elkülönül a belénk öntött erényektõl, mindazonáltal minden igaz emberben megvan, mert ezek a jótettekkel kapcsolatosak. Az mondja továbbá, hogy ezek szükségesek az üdvösség eléréséhez, mivel az igaz ember találhatja magát olyan nehéz helyzetben, amikor még a belénköntött erények sem elégségesek és ahol a Szentlélek speciális inspirációjára van szüksége, amelyre az ajándékok tesznek minket fogékonnyá. Szent Tamás hasonlóképpen azon a véleményen van, hogy az ajándékok elég gyakran megtalálhatóak szokásos körülmények is, hogy a nagylelkû bensõséges lelkekben tökéletességet, lendületet, készségességet adjanak a belénköntött erények gyakorlásának, ez pedig nem lehetséges a Szentlélek felsõbb beavatkozása nélkül. "

Keresztes Szent János az érzékek tisztulását a tisztulás és a megvilágosodás útja átmenetébe teszi és gyakorinak tartja. Szalézi Szent Ferenc hasonló véleményen van. Ezzel szemben Scaramelli az érzékek és a szellem tisztulását az egyesülés útja végére teszi és nem a normális út részének, hanem különleges adománynak tekinti.

2. A hagyomány a belénköntött erényeket és a Szentlélek ajándékait a szellemi organizmus részének és szükségesnek tartja a keresztény tökéletesedéshez, ezzel szemben Scaramelli a Szentlélek ajándékait kivételes kegyelemnek tekinti.

3. Garrigou-Lagrange teljesen értelmetlennek és a hagyománnyal szembenállónak tartja azt ahogy Scaramelli szétválasztja az Istenhez vivõ utat aszketikusra (ebben is megkülönbözteti a három - tisztulás, megvilágosodás, egyesülés - utat), amely a normális és emberek többsége számára adott út (amelynek nem része már a belénköntött szemlélõdés és a Szentlélek ajándékai, és nem tartozik bele az érzékek és a szellem János által leírt tisztulása) és egy misztikusra, amely azonban kivételes és kevesek számára fenntartott. Vele szemben Garrigou-Lagrange alapvetõen kérdésesnek tartja, hogy a belénköntött szemlélõdés, a tisztulások és a Szentlélek ajándékai nélkül hogyan juthat el az ember az Istennel való egyesüléshez szükséges tökéletességhez.

Az aszkétikus és a misztikus teológia meghatározása Garrigou-Lagrange szerint:
"Mi tehát akkor az aszkétikus teológia azok számára a kortárs teológusok számára, aki visszatérnek a hagyományos felosztáshoz? Szent Tamás elvei, Keresztes Szent János és hasonlóképen Szalézi Szent Ferenc tanítása szerint is, az aszkétikus teológia a tisztulás útjával foglalkozik, amely során a kezdõk, akik megértették, hogy nem maradhatnak fogyatékos és langyos lelkek, saját maguk nagylelkûen gyakorolják az erényeket, de még csak pusztán emberi erõvel - ex industria propria - a rendes és az aktuális kegyelem segítségével. A misztikus teológia ezzel szemben a megvilágosodás útjával kezdõdik, amelyen a haladók a Szentlélek megvilágosításának erejével már elég gyakran és nyilvánvaló módon a Szentlélek ajándékainak emberfölötti módján gyakorolják az erényeket. A belsõ Mester különleges sugallata alapján többé már nem "ex industria propria" cselekszenek, hanem az ajándékok emberfölötti módja, amely mindezidáig látens vagy csak alkalmilag nyilvánvaló volt, most teljesen nyilvánvalóvá és gyakorivá válik."

"Ezek szerint a szerzõk szerint a misztikus élet lényegét tekintve nem valami rendkívüli dolog, mint a látomások és a kinyilatkoztatások, hanem a megszentülés rendes útjának igen fontos része."

"Ebbõl következik, hogy a misztikus teológia nemcsak olyan lelkek útmutatására alkalmas, akik rendkívüli vezetést kapnak, hanem minden olyan bensõséges lélek irányítására is, akik nem akarnak megállni a fejlõdésben, akik odaadóan törekszenek a tökéletességre, és igyekeznek egységben maradni Istennel a mindennapi élet erõfeszítései és ellentmondásai közepette."

"Abból amit most mondtunk, magától értetõdik, hogy az aszkétikus teológia a a misztikus alá van rendelve.
Röviden, minden katolikus szerzõ véleménye szerint téves minden olyan misztikus teológia, amely nem komoly aszkézisen alapul."

"Ha a Szentháromság valóban jelen van bennünk, ha az Ige ténylegesen testet öltött, meghalt értünk és valóban jelen van az Oltáriszentségben, ha a misében minden nap szentségileg felajánlja Magát értünk, ha Önmagát mint ételt adja nekünk, ha mindez igaz, akkor csak a szentek azok akik teljesen rendben vannak, minthogy az élet sötétségei és nehézségei közepette gyakori, mintegy tapasztalati tudáson és az állandóan növekvõ szereteten keresztül felfogott isteni jelenlét által élnek. És az Istennel szorosan egyesült élet lényegi minõségében messze nem tûnik valami alapvetõen rendkívülinek, hanem egyedül ez látszik teljesen normálisnak. Mielõtt elérnénk ezt az egységet, olyanok vagyunk, mint egy még félálomban lévõ ember, aki nem tud valóban és eléggé élni a nekünk adott hatalmas kinccsel és az egyre újabb kegyelmekkel, amelyeket azok kapnak, akik nagylelkûen akarják követni a mi Urunkat."

Végül még elmondja, hogy a belénköntött szemlélõdés nélkül nem szokás elérni a szentséget, enélkül nem lehet elérni a keresztény tökéletességet, amely magában foglalja a teológiai erények gyakorlássát és a Szentlélek adományainak a befogadását.

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 3.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

II. THE QUESTION OF THE ONE THING NECESSARY AT THE PRESENT TIME - Az egyetlen szükséges dolog kérdése a mai idõkben
Ha az ember nem akar már eleget tenni Isten - Aki teremtette és Aki a végsõ célja - felé irányuló alapvetõ vallásos kötelességeinek, akkor csinálni fog magának vallást, mert teljességgel képtelen vallás nélkül élni. Elsõsorban a tudományos és a társadalmi aktivitásokat (szocializmus, kommunizmus) elemzi itt.

III. THE AIM OF THIS WORK -A mû célja
Az a mû célja, hogy meghívja a lelkeket arra, hogy bensõbbé váljanak és törekedjenek az Istennel való egységre.
Két csapdát akar elkerülni: Azt a fajta tudományosságot, amelyik elveszik a részletekben és már nem látja a fontos dolgokat és összefüggéseket, másfelelõl pedig azt, hogy a népszerûsítés kedvéért feladja az intellektuális színvonalat.

IV. THE OBJECT OF ASCETICAL AND MYSTICAL THEOLOGY - Az aszkétikus és a misztikus teológia tárgya
"Az aszketikus teológia elsõsorban a bûnök és a hiányosságok megszüntetését és az erények gyakorlását tárgyalja. A misztikus teológia elsõsorban a Szentléleknek való engedelmességet, a hit titkainak belénköntött szemlélését, az Istennel való egységet, amely ezekbõl származik, és az olyan különleges kegyelmeket is, mint a látomások és kinyilatkoztatások, amelyek néha társulnak a belénkönött szemlélõdéshez."

V. THE METHOD OF ASCETICAL AND MYSTICAL THEOLOGY - Az aszkétikus és a misztikus teológia módszere
A misztikus teológia nem jól-rosszul leírt esetek gyûjteménye, hanem a kegyelem mûködésének teológiája.Mind a két szélsõséget, azt is, hogy szétesik esetekre és azt is, hogy elveszik az elméleti részletekben, el kell kerülni.

2010. február 1., hétfő

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 2.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

I. THE ONE THING NECESSARY - Az egyetlen szükséges dolog

A belsõ élet egyszerûen az, hogy az ember befelé fordul és megbeszéli önmagával azt ami foglalkoztatja.

A jóra törekvõ emberek esetében ez a befelé fordulás egyre inkább Istennel való párbeszéd lesz, amely során az ember önmaga helyett Istent állítja az élete központjába. Ez a folyamat maga a belsõ élet. Amelyben az egyetlen fontos dolog az, hogy az ember meghallja Isten szavát és aszerint éljen.

A belsõ élet: a lélek kapcsolata (élete) Istennel.

Vannak, akik azt gondolják, hogy elég éppen csak megmenekülni, nem kell szentnek lenni. Természetesen nem kell csodatévõ vagy az Egyház által kinyilvánított szentnek lenni, de a megmenekülés és a szentté válás ugyanaz, a mennybe ugyanis csak szentek vétetnek föl. Vagy itt a földön vagy a tisztítótûzben, de teljesen meg kell tisztulni, ahhoz hogy valaki bekerüljön a mennybe:

"A szentséghez nem szükséges sem különösebb intellektuális kultúra, sem nagy külsõ aktivitás, hanem csak az, hogy alapvetõen Isten által éljünk."

"Ahhoz, hogy megmentsük a lelkünket, egy dolog szükséges: hogy meghalljuk Isten szavát és aszerint éljünk. Ebben található a jobbik rész, amely soha nem vehetõ el a hivõ lélektõl, még ha minden egyebet el is veszít."

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 1.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PREFACE - Elõszó

Amellett érvel, hogy a belénköntött szemlélõdés a szentté válás normális útja, nem pedig valami rendkívüli, ritka kegyelem.
"We have thus found a confirmation of what we believe to be the truth about the infused contemplation of the mysteries of faith, which seems to us more and more to be in the normal way of sanctity and to be morally necessary to the full perfection of Christian life. ... the normal prelude of the vision of heaven, the infused contemplation of the mysteries of faith, is, by docility to the Holy Ghost, prayer, and the cross, accessible to all fervent interior souls."
"We have never said, moreover, as some have asserted we did, that "the state of infused contemplation, properly so called, is the only normal way to reach the perfection of charity." This infused contemplation, in fact, generally begins only with the passive purification of the senses, or, according to St. John of the Cross, at the beginning of the full illuminative way such as he describes it. Many souls are, therefore, in the normal way of sanctity before receiving infused contemplation, properly so called; but this contemplation, we say, is in the normal way of sanctity, at the summit of this way.”
A lábjegyzetében (2. lábjegyzet):
"We do not say that the state of infused contemplation is the only normal way of sanctity, but that it is at the summit of the normal way of sanctity. We wish to show in the present work that there is a degree of perfection and also of reparatory life which remains inaccessible as a characterized state without the passive purifications of the senses arid spirit, properly so called.” - Tehát tisztulás nélkül nincs misztika.

INTRODUCTION - Bevezetés
Az a könyv alapkérdése, hogy a belénköntött szemlélõdés és az ezen keresztül elért Istennel való egység különleges kegyelem vagy a szentté válás normális útja.
"Is the infused contemplation of the mysteries of faith and the union with God which results therefrom an intrinsically extraordinary grace, or is it, on the contrary, in the normal way of sanctity.”

Reginald Garrigou-Lagrange

Reginald (Gontran-Marie) Garrigou-Lagrange 1877-ben született Franciaországban és 1964-ben halt meg Rómában.
Orvosi tanulmányokat kezdett el a Bordeaux-i egyetemen, de 1897-ben mély megtérés hatására ott hagyja az egyetemet és belép a domokos rendbe.
1909-tõl 1959-ig az római Angelicumban tanít alapvető teológiát, dogmatikát és 1917-ben megalapítja az első spirituális teológia tanszéket.
A 20. század legjelentősebb tomista teológusának számít. Különösen jelentõset alkotott a spirituális teológia területén.



ÉLETÉRŐL AZ INTERNETEN:

- Bibliografie P. Reginalda Garrigou-Lagrange OP
- Reginald Garrigou-Lagrange
- Fonti bibliografiche su P. Réginald Garrigou-Lagrange
- Tutte le opere di p. Garrigou-Lagrange

MŰVEI:

magyarul
- A megkezdett örökélet  
- THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.
Magyar nyelvű jegyzetek néhány fejezetről.

in English;
- THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.
- THE THREE WAYS OF THE SPIRITUAL LIFE.
- LIFE EVERLASTING.
CHRIST THE SAVIOR.
CHRIST THE SAVIOUR  - A Commentary on the Third Part of St Thomas' Theological Summa
- REALITY—A Synthesis Of Thomistic Thought.
- PROVIDENCE.
- THE TRINITY AND GOD THE CREATOR. 
- GRACE: Commentary on the Summa Theologica of St. Thomas. 
- Commentaries on the Summa written by Pere Reginald Garrigou-Lagrange, O.P.
- THE ONE GOD - A Commentary on the First Part of St Thomas' Theological Summa 
- PREDESTINATION
- The Priesthood and Perfection
- Excerpts from  fr. Garrigou-Lagrange OP
- Excerpts from Garrigou-Lagrange's commentary on De Eucharistia
- The Mother of the Savior
- Where is the New Theology Leading Us?

en français
- Les Trois äges de la vie Intérieure 
- La Mère du Sauveur et notre vie intérieure 
- La Providence et la confiance en Dieu
- L'Éternelle vie et la profondeur de l'Âme
- Les trois conversions et les trois Voies
- Le sens commun
- La synthèse thomiste
- La Mère du Sauveur et notre vie intérieure
- Articles:
  - La Royauté universelle du Christ
  - L'unique personnalité du Christ 
  - Le sacerdoce du Christ
  - Le Christ Chef mystique de l'Eglise 
  - Le Cœur eucharistique de Jésus et le don parfait de Lui-même
  - La Sainte Trinité en nous 
  - La Sainte Trinité et le don de soi
  - Les convenances de l'Incarnation et notre vie spirituelle
  - Le progrès spirituel en Marie
  - Du gouvernement royal
  - La joie d’être enfant de Dieu
  - La charité et les béatitude
  - L'efficacité de la prière
  - La Prééminence de saint Joseph sur tout autre saint
  - Comment  devons-nous nous abandonner à la Providence ?
  - Le Discernement des esprits 

en español
- Las tres edades de la vida interior
- La sintesis tomista

in italiano
- Sacerdote con Cristo
 Sacerdote e Vittima