2010. július 8., csütörtök

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 16.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

III. THE SPIRITUAL ORGANISM - A szellemi organizmus
ARTICLE III - THE MORAL VIRTUES - A morális erények

Különbséget kell tenni a szerzett morális erények és a belénköntött morális erények között. Az elsõ megszerezhetõ saját erõbõl és így ismerik a pogányok, a második nem, és ismeretlen a pogányok között. A szerzett erények megszerezhetõk a józan ész irányításával gyakorlás által.

A szerzett morális erények tárgya a józan ész által elérhető, míg a belénköntött morális erények tárgya lényegileg természetfeletti és csak a belénköntött hit által fogható fel.

A kétfajta morális erényegymástól függetlenül is létezhet. Azaz nem csak a szerzett morális erények létezhetnek a belénköntött nélkül, hanem bizonyos esetekben a belénköntött erények is létezhetnek szerzettek nélkül.

A. The Acquired Moral Virtues -A szerzett morális erények
A halálos bûn állapota gyakran torzítja a szerzett morális erényeket is, például mértékletesség helyett fösvénység vagy nem az igazságosság belátása miatt adja meg az ember a tartozását, hanem a nyakába szakadható per miatt.
A halálos bûn állapotában is lehetséges, hogy valakiben valódi szerzett morális erények legyenek. Például józan a dolog belátható következményei miatt. De amíg valaki a halálos bûn állapotában van, ezek az erények mindig instabil állapotban vannak (in statu dispositionis facile mobilis) és soha nem jutnak el a megbízható erények szintjére (difficile mobilis).

"Miért van ez? Az a válasz, hogy amíg az ember a halálos bûn állapotában van, az alapvetõ irányultságában van elfodulva Istentõl. Ahelyett, hogy Istent szeretné mindenek felett, a bûnös jobban szereti magát, mint Istent, és ennek az a következménye, hogy nagy gyengeséget mutat a morális javak követésében, még a természetes rendben is."

Azért, mert nem támogatják õket - mivel hiányoznak - a belénköntött morális erények. Különösképpen az okosság, amely irányítója kell legyen a morális erényeknek. Ehhez viszont a kegyelem állapotában kell lenni. Mivel a bûnbeesés óta senki sem tudja jobban szeretni Istent önmagánál gyógyító kegyelem nélkül, ami gyakorlatilag elválaszthatatlan a megszentelõ kegyelemtõl.

B. The Infused Moral Virtues - A belénköntött morális erények
A hagyománnyal és V. Kelemen pápának a Viennai Zsinaton hozott döntéséve össznagban a Trienti Zsinat Kateakizmusa (II. rész A keresztségrõl és annak hatásairól) azt mondja: "A (megszentelõ) kegyelem, amely a keresztségben adományozódik, az erények dicsõséges kíséretével társul, amely mint Isten speciális ajándéka, a kegylemmel párhuzamosan átjárja a lelket."

A szerzett erények arra képesítenek minket, hogy ja haza jó polgárai legyünk, a belénköntöttek pedig, hogy a mennyei haza jó polgárai legyünk.

A belénköntött szeretet nem létezik belénköntött morális erények nélkül. Ha az ember elveszti halálos bûn által a belénköntött szeretetet, elveszti a belénköntött morális erényeket is.(De mivel a hitet és a reményt az ember nem veszi el automatikusan, nem veszi el az ehhez kapcsoló erényeket sem automatikusan - noha a kegyelmi állapot megszûnésével romlanak ezek is.)

C. Relations Between the Infused Moral Virtues and the Acquired Moral Virtues - A belénköntött és szerzett morális erények viszonya egymáshoz
A belénköntött erények belső könnyűséget (képességet) adnak az adott erény megtevéséhez, míg a szerezett erények a gyakorlással megszerzett képességet adják. A megszentelő kegyelem helyreállítása gyónással például megadja a belsõ képességként a mértékletességet egy alkoholistának, akinek közben nincsen meg szerzett erényként a mértékletesség képessége. (Pont ezért nagyon kell kerülnie az alkalmakat.)

Jó esetben a szerzett erények a belénköntött erények alá rendelõdve mûködnek.

Hosszan beszél arról, hogy az erény egyáltalán nem biztos, hogy azonos a középúttal.

A teológiai erényeknek alárendelt szerzett és belénköntött morális erények adják a spirituális organizmusunkat. Ennek a részei, mint a kéz öt újja együtt fejlõdnek. (Vagyis, ha jól értem, ebbõl az következik, hogy ha az ember nem fejlõdik a szerzett erényekben, akkor azzal leállítja a fejlõdését.)

Nincsenek megjegyzések: