Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

PREFACE - TRANSLATOR'S PREFACE - FOREWORD - ELÕSZÓ (Garrigou-Lagrange) - A(z angol) FORDÍTÓ ELÕSZAVA - ELÕSZÓ (Samuel Stritch Chicago érseke)
INTRODUCTION - BEVEZETÕ
A. The one thing necessary - Az egyetlen szükséges dolog
B. The question of the one thing necessary at the present time - Az egyetlen szükséges dolog kérdése a mai idõkben
C. The aim of this work - A mû célja
D. The object of Ascetical and Mystical Theology - Az aszkétikus és a misztikus teológia tárgya
E. The method of Ascetical and Mystical Theology - Az aszkétikus és a misztikus teológia módszere
F. The distinction between Ascetical and Mystical Theology and their relations to each other - Az aszkétikus és a misztikus teológia különbsége és viszonyuk egymáshoz
G. Division of this work - A mû felosztása.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA
PROLOGUE - BEVEZETÕ
I. THE LIFE OF GRACE, ETERNAL LIFE BEGUN - A kegyelem élete, örök élet kezdõdött
A. Eternal Life Promised by the Savior to Men of Good Will - A Megváltó által a jóakaratú ember számára ígért örök élet
B. The Seed of Eternal Life in Us - Az örök élet csírái bennünk
C. An Important Consequence - Egy fontos következmény
II. THE INTERIOR LIFE AND INTIMATE CONVERSATION WITH GOD - A belső élet és a bensőséges párbeszéd Istennel
A. Conversation with Oneself - Párbeszéd önmagunkkal
B. Interior Conversation with God - Belső párbeszéd Istennel
III. THE SPIRITUAL ORGANISM - A szellemi organizmus
ARTICLE I - THE NATURAL LIFE AND THE SUPERNATURAL LIFE OF THE SOUL - A lélek természetes és természetfeletti élete
ARTICLE II - THE THEOLOGICAL VIRTUES - A teológiai erények
ARTICLE III - THE MORAL VIRTUES - A morális erények
ARTICLE IV - THE SEVEN GIFTS OF THE HOLY GHOST - A Szentlélek hét ajándéka
APPENDIX - THE SUPERHUMAN MODE OF THE GIFTS OF THE HOLY GHOST - A Szentlélek ajándékainak emberi szint fölötti működésmódja

folytatás következik ...

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 18.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

III. THE SPIRITUAL ORGANISM - A szellemi organizmus
APPENDIX - THE SUPERHUMAN MODE OF THE GIFTS OF THE HOLY GHOST - A Szentlélek ajándékainak emberi szint fölötti működésmódja

A Szentlélek ajándékainak szuperhumán módjai az aszketikus szakaszban inkább látensek, míg a misztikus szakaszban gyakoriak és manifesztek.

"Az összes lelki író megerõsíti, hogy ez a speciális inspiráció, amely hasonlít a szélre, hogy mindig a megfelelõ pillanatban jelenik meg, rendesen látens és szinte érzékelhetetlen eleinte, és ha nincs vele szemben ellenállás, akkor általában erõsebb és sokkal nyomatékosabbá válik. ... Az inspiráció, amelyik elõször látens és homályos, egyre manifesztebb, világosabb és nyilvánvalóbb lesz, ha valaki hívõ."

"A lelki írók szerint meg kell szilárdulnunk a nyugalomban, hogy érzékenyek legyünk erre az inspirációra és hogy különbséget tudjuk tenni eközött és aközött, ami félrevezethet minket."

Az ember nem tud minden morális defektustól megszabadulni a saját erejébõl. Tamás véleménye errõl: "Akár azt gondoljuk, hogy az emberi értelem saját természetes tökéletesdése által tökéletesedik, akár azt hogy a teológiai erények által, nem ismerhet minden dolgot vagy minden lehetséges dolgot. Következésképpen lehetetlen elkerülni minden oktalanságot és másokat, mint az ellenvetésben említett dolgok. Isten azonban, aki minden tudással és hatalommal rendelkezik, az Ő indításai által megvéd minket minden oktalanságtól, tudatlanságtól, az értelem homályosságától, szív sötétségétõl és hasonlóktól. Következésképpen a Szentlélek ajándékait - amelyek érzékennyé tesznek minket az Ő ösztönzéseire - mondják eme tökéletlenségek ellenszerének."

"Az tartjuk tehát, hogy a Szentlélek speciális inspirációi szükségesek ahhoz, hogy a lélek megtisztuljon bizonyos megdolgozatlanságtól vagy keménységtõl, bizonyos homályosságtól, szellemi oktalanságtól és a többi hasonló defektustól, amelyek nem csak bizonyos pszichológiai tisztasággal összeegyeztethetetlenek, hanem a morális tisztasággal sem. A Szentlélek ezen inspirációnak való egyre teljesebb engedelmesség nélkül a lélek mélye nem tud megtisztulni a többé-kevésbé tudattalan egoizmustól, amelyik akaratlan hibák formájában belekeveredik számos cselekedetünkbe és számos többé vagy kevésbé bûnös hibába."

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 17.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

III. THE SPIRITUAL ORGANISM - A szellemi organizmus
ARTICLE IV - THE SEVEN GIFTS OF THE HOLY GHOST - A Szentlélek hét ajándéka

A. The Teaching of Scripture - A Szentírás tanítása

Az eredeti szövetg Izajásnál (Iz 11, 2-3.), ami az eljövendõ Messiásról szól: "And the Spirit of the Lord shall rest upon Him: the spirit of wisdom, and of understanding, the spirit of counsel, and of fortitude, the spirit of knowledge, and of godliness, and He shall be filled with the spirit of the fear of the Lord." - azaz a Szentlélek hét ajándéka: bölcsesség, értelem (megértés), tanács, erõsség, tudás, jámborság, istenfélelem.

A bölcsességrõl: Bölcs 7:7-28. Ez a legértékesebb.

Ezeket Jézus szavai értelmezik a számunkra: Ján 14, 15-26.

B. Tradition - Hagyomány

Az egyházatyák gyakran kommentálják ezeket a részeket és a 3. századtól egyértelmû megegyezés van arról, hogy ez a hét a Szentlélek hét ajándéka. Szt. Damasus pápa 382-ben ezekre, mint a Szentlélek hét ajándékára hivatkozik (Denzinger, Enchiridion, no. 83.).

a. Szent Ágoston: De sermone Domini, I, 1-4; De doctrina christiana, II, 7; Sermo 347. Összefüggést mutat ki az evangéliumi boldogságok és a hét ajándék között. S egy fejlõdési utat állít fel, amely a félelemmel kezdõdik és amelynek a bölcsesség a koronája. Ennek az elsõ szakasza egy közvetett felkészülés, a morális erények gyakorlása által, a jámborság, az erõsség, a tudás és a tanács adományával támogatva. A második szakasza a közvetlen felkészülés, amely során a lélek úgy tisztul meg, hogy a megértés (értelem) ajándéka által a lélek egy megvilágosító hitet kap, a remény megerõsödik az erõsség ajándéka által és egy erõteljesebb szeretet lesz benne. Az elsõ szakaszt aktív életnek hívja, a másodikat kontemplatívnak.
b. A Trienti Zsinat tanítása:"Ennek a megigazulásnak az okai a következõk: ... Létesítõ oka pedig a könyörülõ Isten, aki ingyen megtisztít és megszentel (1Kor 6, 11), és megjelöl és felken a megígért Szentlélekkel, aki a mi örökségünk záloga." (Denzinger 1529)
c. A Trienti Zsinat Katekizmusa:"A Szentléleknek ezek az ajándékai értünk vannak, mintegy az isteni forrásként, ahonnét a keresztény élet szabályainak élõ tudását vesszük, ami által tudhatjuk, hogy vajon a Szentlélek bennünk lakik-e." - Elég fontosnak látszik: a keresztény élet elõírásainak élõ tudása mutatja, hogy bennünk lakik-e a Szentlélek.
d. Szent Pál: Maga a Lélek tesz tanuságot arról, hogy Isten fiai vagyunk. (Róm 8, 16) "Ő tesz tanuságot a fiúi szeretet által, amelyre inspirál minket és ami által - hogy úgy mondjuk - érezhetõvé teszi Önmagát a számunkra."
e. A pünködsi liturgia szekvenciáiban szintén a Szentlélek hét ajándékáról van szó.
f. Hasonlóképpen a Veni Creator Spiritus-ban.
g. XIII. Leó encikliájában kifejti, hogy a teljes keresztény élethez szükségünk van a Szentlélek ajándékaira. (Encyclical Divinum illud munus (May 9, 1897))

C. The Gifts of the Holy Ghost According to St. Thomas - A Szentlélek ajándékai Szent Tamás szerint
Tamást idézi (Summa Ia IIae, q.68, a. 1.) és ez alapján mondja: "Így tehát láthatjuk, hogy a Szentlélek ajándékai nem aktusok vagy aktuális indítások vagy a kegyelmi segítségek, hanem inkább minõségek vagy folyamatos belénköntött diszpozíciók (habitus), amelyek képessé teszik az embert, hogy azonnal engedelmeskedjen az isteni inspirációknak."

A Szentlélek ajándékai annyiban is különböznek a belénköntött erényektõl, hogy különbözik az alapjuk (principles): a Szentlélek és a hit által megvilágosított értelem.

Szent Tamás a Summa-ban (Ia IIae, q.68, a.2.) azt állítja, hogy a Szentlélek ajándékai szükségesek az üdvösséghez, önmagukban a belénköntött erények nem elégségesek ehhez. A Szentlélek ajándékai nélkül nem tudunk bizonyos nagyon kifinomult, erõszakos vagy hosszan tartó kísértéseknek ellenállni.

""A teológiai és morális erények által - mondja Szent Tamás - az ember a végsõ célját illetõen nincs annyira tökéletesítve, hogy ne lenne még folyamatosan szüksége a Szentlélek magasabb sugallataira." Ez a szükség folyamatos az emberben; emiatt az ajándékok folyamatos, belénköntött diszpozíciók. "

A Szentlélek inspirációit nem akkor kapjuk, amikor mi akarjuk, hanem amikor Isten akarja adni nekünk.

"Szent Tamás (Ia IIae, q.68, a.3) és a kommentátorai, különösen Szent Tamásról nevezett József, világosan megmutatják, nagyon illõ, hogy az ajándékok folyamatos diszpozíciók (habitus) legyenek bennünk, amely megadja azt, hogy habitusszerûen engedelmesek legyünk a Szent léleknek, Aki mindig az igazak lelkében tartózkodik, míg a morális erények folyamatos diszpozíciók, amelyek megadják, hogy az akarat és a lélek érzéki része habitusszerûen engedelmeskedjen a józan ész irányításának.."

"A Szentlélek nem jön hozzánk az Ő hét ajándéka nélkül, amelyek ily módon a szeretethez társulnak, és amelyeket következésképpen elvesztünk a halálos bûnnel."

Éppen ezért nem képzelhető el, hogy valaki a szeretetben magas szinten legyen anélkül, hogy ennek megfelelő szinten lennének benne a Szentlélek ajándékai.

A teológiai erények, amelyek egyesítenek minket a Szentlélekkel, a hét ajándék fölött álnak.

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 16.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

III. THE SPIRITUAL ORGANISM - A szellemi organizmus

ARTICLE III - THE MORAL VIRTUES - A morális erények

Különbséget kell tenni a szerzett morális erények és a belénköntött morális erények között. Az elsõ megszerezhetõ saját erõbõl és így ismerik a pogányok, a második nem, és ismeretlen a pogányok között. A szerzett erények megszerezhetõk a józan ész irányításával gyakorlás által.

A szerzett morális erények tárgya a józan ész által elérhető, míg a belénköntött morális erények tárgya lényegileg természetfeletti és csak a belénköntött hit által fogható fel.

A kétfajta morális erényegymástól függetlenül is létezhet. Azaz nem csak a szerzett morális erények létezhetnek a belénköntött nélkül, hanem bizonyos esetekben a belénköntött erények is létezhetnek szerzettek nélkül.

A. The Acquired Moral Virtues -A szerzett morális erények
A halálos bûn állapota gyakran torzítja a szerzett morális erényeket is, például mértékletesség helyett fösvénység vagy nem az igazságosság belátása miatt adja meg az ember a tartozását, hanem a nyakába szakadható per miatt.
A halálos bûn állapotában is lehetséges, hogy valakiben valódi szerzett morális erények legyenek. Például józan a dolog belátható következményei miatt. De amíg valaki a halálos bûn állapotában van, ezek az erények mindig instabil állapotban vannak (in statu dispositionis facile mobilis) és soha nem jutnak el a megbízható erények szintjére (difficile mobilis).

"Miért van ez? Az a válasz, hogy amíg az ember a halálos bûn állapotában van, az alapvetõ irányultságában van elfodulva Istentõl. Ahelyett, hogy Istent szeretné mindenek felett, a bûnös jobban szereti magát, mint Istent, és ennek az a következménye, hogy nagy gyengeséget mutat a morális javak követésében, még a természetes rendben is."

Azért, mert nem támogatják õket - mivel hiányoznak - a belénköntött morális erények. Különösképpen az okosság, amely irányítója kell legyen a morális erényeknek. Ehhez viszont a kegyelem állapotában kell lenni. Mivel a bûnbeesés óta senki sem tudja jobban szeretni Istent önmagánál gyógyító kegyelem nélkül, ami gyakorlatilag elválaszthatatlan a megszentelõ kegyelemtõl.

B. The Infused Moral Virtues - A belénköntött morális erények
A hagyománnyal és V. Kelemen pápának a Viennai Zsinaton hozott döntéséve össznagban a Trienti Zsinat Kateakizmusa (II. rész A keresztségrõl és annak hatásairól) azt mondja: "A (megszentelõ) kegyelem, amely a keresztségben adományozódik, az erények dicsõséges kíséretével társul, amely mint Isten speciális ajándéka, a kegylemmel párhuzamosan átjárja a lelket."

A szerzett erények arra képesítenek minket, hogy ja haza jó polgárai legyünk, a belénköntöttek pedig, hogy a mennyei haza jó polgárai legyünk.

A belénköntött szeretet nem létezik belénköntött morális erények nélkül. Ha az ember elveszti halálos bûn által a belénköntött szeretetet, elveszti a belénköntött morális erényeket is.(De mivel a hitet és a reményt az ember nem veszi el automatikusan, nem veszi el az ehhez kapcsoló erényeket sem automatikusan - noha a kegyelmi állapot megszûnésével romlanak ezek is.)

C. Relations Between the Infused Moral Virtues and the Acquired Moral Virtues - A belénköntött és szerzett morális erények viszonya egymáshoz
A belénköntött erények belső könnyűséget (képességet) adnak az adott erény megtevéséhez, míg a szerezett erények a gyakorlással megszerzett képességet adják. A megszentelő kegyelem helyreállítása gyónással például megadja a belsõ képességként a mértékletességet egy alkoholistának, akinek közben nincsen meg szerzett erényként a mértékletesség képessége. (Pont ezért nagyon kell kerülnie az alkalmakat.)

Jó esetben a szerzett erények a belénköntött erények alá rendelõdve mûködnek.

Hosszan beszél arról, hogy az erény egyáltalán nem biztos, hogy azonos a középúttal.

A teológiai erényeknek alárendelt szerzett és belénköntött morális erények adják a spirituális organizmusunkat. Ennek a részei, mint a kéz öt újja együtt fejlõdnek. (Vagyis, ha jól értem, ebbõl az következik, hogy ha az ember nem fejlõdik a szerzett erényekben, akkor azzal leállítja a fejlõdését.)

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 15.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

III. THE SPIRITUAL ORGANISM - A szellemi organizmus
ARTICLE II - THE THEOLOGICAL VIRTUES - A teológiai erények

A teológiai erények belénköntött erények. A tárgyuk közvetlenül Isten. A morális erények tárgyai ezzel szemben azok az eszközök, amelyek Isten felé segítenek minket.

A belénköntött erények közül a hit az, ami megadja, hogy hinni tudjunk Istenben. Ez egy olyan magasabb szellemi érzékenységet ad Isten felfogására, ami semmilyen más módon nem érhető el. A belénköntött hit kegyelme az angyalok természtes élete fölé emel minket. A hit Isten ajándéka. Az Egyház a szemipelágiánusokkal szemben azt tanítja, hogy a hit kezdete is kegyelmi ajándék (1Kor 1, 11). Az összes nagy teológus azt tanítja, hogy a hit lényegileg természetfeletti és magasabb rendű, mint az összes látható csoda. Az ismeret önmagában nem tesz hívõvé. Hiába ismeri valaki kiválóan a katolikus hitet és történelmet, attól még nem lesz hívõ, mert ez Isten külön kegyelmi ajándéka.

A hit támogatására két segítséget kapunk: a reményt és a szeretetet.

Ahogy az értelmünket a belénköntött hit fénye támogatja, úgy az akaratunkat a természetfeletti szeretet.

A remény pedig a vágyad adja Isten birtoklására és azt teszi lehetõvé, hogy ne magunkban bizakodjunk, hanem Benne.

A belénköntött szeretet teszi lehetõvé, hogy Istent érdek nélkül, Önmagáért szeressük. Ugyancsak ez irányítja Istenre az összes egyéb erényeket. Ez a mi nagy természetfeletti erõnk.

Ha valaki halálos bûnt kvöet el, akkor elveszti a belénköntött szeretetet, de Isten mindaddig fenntartja benne a belénköntött hitet és reményt, míg ezek ellen az erények ellen nem követ el halálos bûnt.

A három belénköntött teológiai erény közül a legnagyobb a szeretet, Pálra hivatkozik.

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 14.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

III. THE SPIRITUAL ORGANISM - A szellemi organizmus
ARTICLE I - THE NATURAL LIFE AND THE SUPERNATURAL LIFE OF THE SOUL - A lélek természetes és természetfeletti élete

"Ha gondosan megvizsgáljuk az emberi lélek természetét, két teljesen különböző részt találunk benne: az egyik az érzéki rendbe tartozik, a másik az érzékfölötti vagy intellektuális rendbe. A lélek érzéki része közös az emberben és az állatokban; a következõket tartalmazza: külsõ érzékek és a belsõ érzékek, a képzelet, az érzéki emlékezet és az érzékiség vagy érzéki vágy is, amely a készenléteben álló szenvedélyekbõl vagy érzelmekbõl származnak, amelyet érzéki vágynak és gyûlöletnek, kívánságnak és elutasításnak, érzéki örömnek és szomorúságnak, reménynek és kétségbeesésnek, bátorságnak és félelemnek és haragnak nevezünk. Mindez az érzéki élet létezik az állatokban is..."

"E felett az érzéki rész felett, amely közös az emberben és az állatokban, a mi természetünk tartalmaz egy intellektuális rész is, amely közös az emberben és az angyalokban, bár sokkal erõteljesebb és szebb az angyalban. Ezáltal az intellektuális rész által emelkedünk a testünk fölé; emiatt mondjuk, hogy a lélek szellemi, hogy nem lényegében függ a testtõl és emiatt leszünk képesek túlélni a testet a halál után."

"Ebben az emelkedett részben a lélek lényegébõl származik a két magasabb képességünk az értelem és az akarat. Az értelem nem csak az érzéki minõségeket, a szineket és hangokat ismeri meg, hanem hanem a létezést is, a megérthetõ valóságot, a szükségszerû és általános igazságokat ..."

Ennek következtében az akarat képes ezeket igenelni és megvalósítani. Az ember szellemi képességei hatalmas teljesítményekre képesítik és eljuthat odáig, hogy a teremtésbõl felismeri Isten létét, de "... egyetelen teremtett értelem sem képes a természetes erejével, akár csak töredékesen és homályosan is, elérni magát az isteni értelmet." Ehhez ugyanis egy létszinten kellene lenni Vele.

"A megszentelõ kegyelem, a dicsõség magva, vezet be minket az igazságnak és az életnek ebbe a magasabb rendjébe. Ez lényegileg természetfeletti élet, részvétel Isten belsõ életében, az isteni természetben, amivel már felkészít minket arra, hogy egy nap úgy lássuk Istent ahogy Ő látja Magát és úgy szeressük Őt, ahogy Ő szereti Magát."

"A megszentelõ kegyelem - amely azt okozza, hogy elkezdünk tudni élni Isten belsõ életének ezen magasabb, angyalok fölötti szintjén - olyan mint egy isteni oltóág, amelyet a lélek leglényege fogad be, hogy megemelje az életerejét és olyan gyümölcsöket teremjen, amelyek többé már nem pusztán természetiek, hanem természetfelettiek, érdemszerzõ cselekedeteket, amelyek kiérdemlik az örök életet számunkra."

"Most tehát a kegyelemnek ez az élete a belénköntött erények és a Szentlélek ajándékai formájában fejlõdik bennünk. Mint ahogy a természetes életben az értelmi és érzéki képességeink a lelkünk leglényegébõl fakadnak, úgy a természetfeletti rendben a megszentelõ kegyelembõl - amelyet a lélek lényege befogad - származnak a felsõ és belsõ képességeink, a belénköntött erények és az ajándékok, amelyek azzal a forással, amelybõl származnak képezik a mi szellemi vagy természetfeletti organizmusunkat. Ez a keresztségben adatik nekünk és a bûnbocsánat állítja helyre, ha az a szerencsétlenség érne minket, hogy elvesztettük."

ERÉNYEK
teológiai:
1. hit
2. remény
3. szeretet
morális:
4. okosság
5. igazságosság
- vallás
- bûnbánat
- engedelmesség
6. erõsség
- türelem
7. mértékletesség
- alázatosság
- szelídség
- tisztaság

SZENTLÉLEK AJÁNDÉKAI
1. bölcsesség
2. értelem (megértés)
3. tudás
4. tanács
5. jámborság
6. erõsség
7. istenfélelem

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 13.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

II. THE INTERIOR LIFE AND INTIMATE CONVERSATION WITH GOD - A belső élet és a bensőséges párbeszéd Istennel
B. Interior Conversation with God - Belső párbeszéd Istennel

"A belsõ élet pontosan az a felemelkedés és átalakulás, ami akkor történik, amikor az a párbeszéd, amit az ember magával folytat, elkezd Istennel való párbeszéddé válni."

"Isten szelleme egyre inkább megmutatja a jóakaratú léleknek, hogy Isten mit kíván tõle és mit szeretne adni neki."

”Istennek ez a folymartos megmutatkozása az Őt keresõ lélek felé nincs minden küzdelem nélkül. A lélek szabaddá kell hogy váljon a bûn eredményezte kötésektõl és fokozatosan meg kell el kell tünjön az amit Szent Pál régi embernek nevez és ki kell formálódjon az új ember."

"Az amit Szent Pál belsõ embernek nevez, az ami a legfontosabb és legemelkedettebb bennünk, a hit által megvilágított értelem és az érzékiséget - amely közös az állatban és az emberben - uralni képes akarat."

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 12.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

II. THE INTERIOR LIFE AND INTIMATE CONVERSATION WITH GOD - A belső élet és a bensőséges párbeszéd Istennel

A. Conversation with Oneself. - Párbeszéd önmagunkkal

Az önzõ emberek kizárólag azon az alacsony érzéki szinten kommunikálnak magukkal, ami az állatokkal közös bennünk és nem élnek a léleknek azzal a szellemi részével (az akarat és az intellektus), ami az angyalokkal közös bennünk. Még ha foglalkoznak is Istennel, újra és újra visszaesnek az érzéki szintre. "Ahogy mondják, ha az élet nincs egy szinten a gondolatokkal, akkor a gondolatok végül az élet szintjére süllyednek vissza."

A kegyelmi állapotot elvesztve, a halálos bûn állapotában is megmaradhat a hit és a remény, ha valaki nem hitetlenséggel, kétségbeeséssel vagy gõggel vétkezett.

A kegyelem állapotában lévõ ember párbeszéde önmagával megváltozik. Elkezdi szeretni önmagát, nem saját magáért, hanem Istenért és megérti, hogy meg kell bocsátania az ellenségeinek és mindenkit szeretnie kell Istenért. Az ember ilyenkor még tele van bûnökkel. Ezek nem halálosak, hanem bocsánatosak, de hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ember az érzéki szinttel azonosítsa magát és újra halálos bûnökbe essen.

"Az ember magányos óráiban ez a belsõ párbeszéd minden dacára újra elkezdõdik, az ember hiába próbálja leállítani, nem képes rá. Meg szeretné szakítani, de képtelen ezt megtenni. A lélek központja egy olyan legyõzhetetlen szükséglettel bír, ami kielégítést követel. Valójában Isten az egyetlen, Aki válaszolni tud erre a szükségletre, és az egyetlen megoldás, ha az ember azonnal elindul a Hozzá vezetõ úton. Muszáj, hogy a lélek valaki mással beszéljen, mint önmaga. Miért? Mert a lélek nem a saját célja, mert a lélek célja az élõ Isten, és sehol nem tud megnyugodni Rajta kívül. Ahogy Szent Ágoston mondja: "Nyugtalan a szívünk, míg meg nem nyugszik Benned.""

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 11.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

II. THE INTERIOR LIFE AND INTIMATE CONVERSATION WITH GOD - A belső élet és a bensőséges párbeszéd Istennel

Az belsõ élet feltételezi a megszentelõ kegyelmet, amely az örök élet csírája bennünk. Azonban a kegyelem önmagában nem elégséges, hanem ehhez még az is szükséges, hogy az ember határozottan kûzdjön a bûn ellen és komolyan törekedjen Isten felé.

A belsõ életnek két formája van, az önmagunkkal és Istennel folytatott párbeszéd.

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 10.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

I. THE LIFE OF GRACE, ETERNAL LIFE BEGUN - A kegyelem élete, örök élet kezdõdött
C. An Important Consequence - Egy fontos következmény

Az elõzõek is azt mutatják, hogy a belénköntöt szemlélõdés és az ebbõl következõ Istennel való egyesülés nem rendkívüli jelenség. A megszentelõ kegyelem, amely bevon minket Isten belsõ életébe magasabb rendû adomány, mint a karizmák, amelyek az isteni beavatkozás jelei és nem egyesítenek szorosan Istennel.

"Ez a szemlélõdés tehát nem lényegét tekintve rendkívüli, mint a prófécia, hanem egy olyan kimagasló dolog, amelyik már a megszentülés normális útján is valóban megjelenik, bár viszonylag ritka, mint a magas szintû tökéletessség."

A megszentelõ kegyelem képessé tehet minket arra, hogy a halálunk után közvetlenül Isten boldogító színelátására jussunk. Az ehhez szükséges megtisztulást azonban csak az Istennel való misztikus egyesülés folyamán jöhet létre. Akik nem jutottak el ide, azoknak a tisztítótûzben kell megtisztulniuk. Ennek büntetésjellege van, míg a megtisztulás folyamata itt a földön érdemszerzõ és növeli a szeretetet.

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 9.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

I. THE LIFE OF GRACE, ETERNAL LIFE BEGUN - A kegyelem élete, örök élet kezdõdött
B. The Seed of Eternal Life in Us - Az örök élet csírái bennünk

"Isten közvetlen látása, amirõl szó volt, meghaladja minden teremtett értelem - mind az angyal mind az ember - képességét. Természetesen a teremtett értelem - mind az angyal mind az ember - képes valóban megismerni Istent Istennek a természet rendjében megmutatkozó végzései alapján, de nem képes Õt úgy látni ahogy Õ látja Önmagát.Ha egy teremtett értelem képes lenne egyedül a természetes erõi segítségével közvetlenül látni Istent, akkor érelmének ugyanaz lenne az alakszerû tárgya mint az isteni Értelemnek, ugyanaz lenne a természete, mint Istennek."

"A teremtett értelem az isteni lényeg közvetlen látásához csak egy ajándékba kapott segítség, csak Isten kegyelme által képes felemelkedni. Az angyalban és bennünk ez a kegyelem arra hasonlít, ahogy egy vad bokor képessé lesz az oltás által jó gyümölcsöt teremni. Az angyal és az emberi lélek csak akkor válhat képessé Isten természetfeletti ismeretére és természetfeletti szeretetére, ha befogadja ezt az isteni oltást, a megszentelõ kegyelmet, ami részvétel az isteni természetben és Isten belsõ életében. Csak ez a kegyelem - ha befogadtuk a lelkünk lényegébe, mint szabad ajándékot - tudja a lelket felemelni oda, hogy egyáltalán képes legyen a lényegi isteni tevékenységekre, csak ez a kegyelem teheti képessé arra, hogy közvetlenül úgy lássa Istent, ahogy Ő látja Önmagát és úgy szeresse Istent, ahogy Ő szereti Önmagát. Más szavakkal, az értelem és az akarat megistenülése az elõfeltétele annak, hogy maga a lélek - a lélek lényege -, ahonnét ezek a képességek fakadnak, megistenüljön."

Erre vonatkozik Jézusnak a szamáriai asszonynak adott ígérete: "... aki abból a vízbõl iszik, amelyet én adok neki, soha többé nem szomjazik meg, hanem a víz, amelyet adok neki, örök életre szökellõ vízforrás lesz benne." (Ján 4.14)

A vízforrást Garrigou-Lagrange úgy értelmezi, hogy nem csak a saját, hanem mások lelkének a megmentéséhez is hozzá tud járulni.

János többször is mondja, hogy: "... aki a Fiúban hisz, annak örök élete van." (Ján 3:36; 5:24, 39; 6:40,47,55) Nem örök élete lesz, hanem van. Mivel a megszentelõ kegyelem, amit befogadunk olyan mint egy mag, amibõl majd az egész növény kialakul, mint egy makk, amibõl majd a tölgy lesz.

"Minden hagyomány kijelenti, hogy a kegyelem élete a földön, valójában a mennyei dicsõség magja. Szent Tamás örömmel mondja: "A kegyelem nem más, mint a mennyei dicsõség kezdete bennünk." Bossuet gyakran ugyanezekkel szavakkal fejezi ki magát. "

"Ez megmutatja, hogy Szent Tamás miért szereti mondani: A kegyelem javai önmagukban nagyobbak, mint a természet javai az egész univerzumban. A legcsekélyebb fokú megszentelõ kegyelem, amelyet egy csecsemõ lelke tartalmaz a megkeresztelése után sokkal értékesebb, mint az egész világegyetem természetes javai, beleértve az angyalokat is. Mivel a legkisebb fokú megszentelõ kegyelem is egy kimondhatatlanul magasztos rendhez tartozik, Isten belsõ életének a rendjéhez, ami minden csoda és az isteni kinyilatkoztatás minden jele fölött áll."

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 8.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA
I. THE LIFE OF GRACE, ETERNAL LIFE BEGUN - A kegyelem élete, örök élet kezdõdött
A. Eternal Life Promised by the Savior to Men of Good Will - A Megváltó által a jóakaratú ember számára ígért örök élet

Az Ótestamentumban csak kevés szó van az örök életrõl, mivel abban minden az Üdvözítõ eljövetelére irányul - így nem beszél arról, hogy mi lesz azután. A prédikációiban Jézus azonban azonnal az örök életrõl kezd el beszélni. És nem úgy beszél róla, mint a filozófusok, akik közül a legjobbak is az eljövendõ életet csupán a természet rendjében tudták elképzelni, hanem Jézus úgy beszél róla, hogy túllép a természet rendjén.

"Másfelõl, a Megváltó nem csak egy eljövendõ életrõl beszél teljes bizonyossággal, hanem az örök életrõl, amely a múlt, a jelen és a jövö fölött van, egy százszázalékos természetfeletti életrõl, amelynek mértéke Isten belsõ élete, amelyben - a mozdulatlan örökkévalóság egyszerû pillanata által - való részesedés az örök élet."

János evangéliumában Jézus konkrétan az mondja: "Az örök élet pedig az, hogy megismerjenek Téged, az egyedül igaz Istent, és akit küldtél, Jézus Krisztust." (Ján 17.3) János evangelista pedig az elsõ levelében ezt mondja: "Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mik leszünk. Tudjuk azonban, hogy amikor meg fog jelenni, hasonlók leszünk Hozzá, mert létni fogjuk Õt, amint van." (1Ján 3.2) - Tehát Istent közvetlenül úgy fogjuk látni, ahogy Õ Önmagában létezik.

Szent Pál: "Most ugyanis tükör által homályosan látunk, akkor pedig majd színrõl színre. Most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, mint ahogy én ismert vagyok." (1Kor. 13,12) - Garrigou-Lagrange azt mondja, hogy vegyük észre, hogy Pál nem azt mondja, hogy úgy fogom ismerni Istent, mint most magamat, hanem ahogy most engem ismer Isten. Az ember ugyanis nem ismeri teljes mértékben a saját lelkét, hanem azt csak Isten ismeri teljes mértékben.

"Szent Pál itt azt mondja, hogy akkor úgy fogom megismerni Õt, mint ahogy Õ ismer engem. Azon a módon ahogy Isten minden közvetítõ nélkül ismeri a lelkem valóját és az én belsõ életemet, úgy fogom én Õt ismerni minden teremtményi közvetítõ nélkül, sõt a teológia még ehhez hozzáteszi, hogy minden teremtett idea közvetítése nélkül is."

A fogalmakon keresztül nem tudjuk megragadni Istent, hanem ezeken keresztül csak kicsi darabokat tudunk felfogni belõle. Istent, Aki egységes, mi csak kicsi részekként tudjuk látni. Tudjuk, hogy irgalmas és tudjuk, hogy igazságos, de nekünk ez ellentmondásnak tûnhez, pedig Benne az igazságosság és az irgalom egy.

"Úgy fogjuk látni Istent, ahogy Õ látja Magát, közvetlenül, anélkül azonban, hogy kimerítenénk az Õ létének, szeretetétnek és erejének mélységét; és úgy fogjuk szeretni Õt, ahogy Õ Önmagát szereti."

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 7.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

I. THE LIFE OF GRACE, ETERNAL LIFE BEGUN - A kegyelem élete, örök élet kezdõdött

Nem létezik tiszta természeti állapot minden ember vagy a kegyelem vagy a halálos bûn állapotában van.

"Ha elég alapos tudásunk van a kegyelem állapotáról, akkor látjuk, hogy a kegyelem nem csak a rendkívüli és nagyon szent belsõ élet elve, hanem az örök élet csírája is. Azt gondoljuk, hogy ennek a hangsúlyozása kezdettõl fogva fontos, Szent Tamás szavait idézve - "A kegyelem javai önmagukban nagyobbak, mint a természet javai az egész univerzumban." - mivel a kegyelem az örök élet csírája, összehasonlíthatatlanul magasabbrendû, mint a mi lelkünknek vagy az angyaloknak a természetes élete."

"Ez a tény kitûnõen megmutatja számunka a megszentelõ kegyelem értékét, amelyet a kereszteléskor fogadunk be és amelyet a feloldozás helyreállít bennünk, ha az a szerencsétlenség ért minket, hogy elveszítettük."

"A belsõ élet tárgyalásának a kezdetén fontos, hogy kellõen emelkedett elképzelésünk legyen a megszentelõ kegyelemrõl. A protestantizmus, számos tizennegyedik századi nominalistát követve, elvesztette ezt. Luther véleménye szerint az ember nem egy belénköntött új élet által igazul meg, hanem csak Krisztus érdemeinek neki való külsõdleges tulajdonítása által, ilyen módon az ember nem változik meg belsõleg és nem mindenekfelett arra van szüksége a megváltáshoz, hogy hogy Isten szeretetének szabályát kövesse mindenek felett. Ez a vélemény alapvetõ félreértése annak, amit a belsõ életrõl az Evangélium mond. Ezt a szánalmas doktrinát azok a a nominalisták készítették elõ, akik azt mondták, hogy a kegyelem egy olyan ajándék, amelyik nem lényegileg természetfeletti, hanem morálisan jogosít fel az örök életre, mint a papírpénz, amelyik noha papír, jogot ad arra - mint egy jogi intézmény -, hogy az ember pénzt kapjon. Ez az elmélet a lényegi természetfeletti élet semmibevevését jelentette és hibásan fogta fel a kegyelem és a teológiai erények leglényegét."

Fontos a kegyelem csíra jellege. Mint ahogy azt hogy mi is egy makk, csak a kifejlett tölgy mutatja meg, úgy azt, hogy mi a kegyelem, csak az örök élet teljessége

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 6.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA
PROLOGUE - BEVEZETÕ

"Mivel a belsõ élet a kegyelem életének egyre jobban tudatosuló formája minden nagylelkû lélekben, elsõként a kegyelem életét kell megtárgyaljuk, hogy világosan lássuk az értékét. Látnunk kell tehát a belénköntött szemlélõdés és a Szentlélek ajándékai spirituális organizmusának a természetét, amelyek a megszentelõ kegyelembõl fakadnak minden igaz lélekben. Ez a Szentháromságnak az igazak lelkében való bentlakásához kell hogy vezessen minket és ahhoz a folyamatos befolyáshoz, amelyet mi Urunk, Jézus Krisztus, mint egyetemes Közvetítõ és Mária, mint minden kegyelem közvetítõje gyakorolnak.

Ilyen rendkívül emelkedett forrásai vannak a belsõ életnek, fennköltségükben a nagy folyók magas hegyi forrásaihoz hasonlítanak. Mivel a mi belsõ életünk a magasból ereszkedik le hozzánk, újra vissza tud jutni egészen Istenig és el tud vinni minket a Vele való nagyon szoros egyesülésig. Miután ebben az elsõ részben megbeszéljük a belsõ élet forrásait, meg kell hogy tárgyaljuk a végcélját, amelyre a keresztény tökéletesség irányul és ami felé mindenki a saját körülményeinek megfelelõen köteles törekedni. Az összes végsõ dolgot az elején kell tárgyalni , mivel ez az elsõ a célok rendjében, bár a megvalósulás rendjében ez az utolsó. A végcélra kell mindenek felett törekedni, noha ezt érjük el utoljára. Ebbõl az okból kezdi a mi Urunk a prédikációit a boldogságokkal, és emiatt kezdõdik a morálteológia is a végsõ célok tárgyalásával, amelyre minden cselekedetünknek irányulnia kell."

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 5.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

G. DIVISION OF THIS WORK - A mû felosztása

I. The sources of the interior life and its end - A belsõ élet forrásai és végcélja
"A kegyelem mûködésmódja, a Szentháromság bennünk lakása, Krisztusnak és Máriának a közvetítõi tevékenysége bennünk.Az a keresztény tökéletesség, amelynek elérése a belsõ élet célja és amelyre minden egyénnek törekednie kell a saját körülményei között."

II. The purification of the soul in beginners - A lélek tisztulása a kezdõknél
"Az akadályok lekûzdése, harc a bûn és annak következményei, valamint a jelentõsebb hibák ellen; az érzékek, az emlékezet, az akarat és az értelem aktív tisztulása. A szentségek használata a lélek megtisztítására. A kezdõk imája. A második megtérés avagy az érzékek passzív tisztulása, amely által át lehet lépni a haladók, azaz a megvilágosodás útjára."

III. The progress of the soul under the light of the Holy Ghost - A lélek fejlõdése a Szentlélek megvilágosító fénye által
"A haladók szellemi jellemzõi. A teológiai és a erkölcsi erények fejlõdése. A Szentlélek ajándékai a haladókban. A lélek megvilágosításának folyamata a szentségek, a szentmise és a szentáldozás által. A haladók szemlélõdõ imája. A belénköntött szemlélõdéshez kapcsolódó kérdések: természete, fokai, meghívás a szemlélõdésre, a lelkivezetés idevonatkozó kérdései."

IV. The union of perfect souls with God - A tökéletes lelkek egyesülése Istennel
"A belépés erre az útra és a lélek passzív tisztulása. A tökéletesek szellemi jellemzõi. A teológiai és az erkölcsi erények hõsi foka. A tökéletes apostoli élet és a belénköntött szemlélõdés.A helyreállítás mûve. Az átalakító egyesülés. A szeretetben való tökéletesség és ennek kapcsolata a belénköntött szemlélõdéssel, a lelki jegyességgel és a lelki házassággal."

V. Extraordinary graces - Rendkívüli kegyelmek
"A gratis datae kegyelmek. Miben különböznek Szent Tamás szerint a Szentlélek hét ajándékától. Ennek a tanításnak az alkalmazása a rendkívüli kegyelmekre Keresztes Szent János tanításának megfelelõen. Isteni kinyilatkoztatások: belsõ szavak, stigmatizáció és extázis."

Végül újra megtárgyalja a könyv elején felvetett kérdést, hogy a belénköntött szemlélõdés és ennek eredményeképpen az Istennel való egyesülés rendkívüli kegyelem-e vagy pedig a szentség rendes útja.

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 4.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

F. THE DISTINCTION BETWEEN ASCETICAL AND MYSTICAL THEOLOGY AND THEIR RELATIONS TO EACH OTHER - Az aszkétikus és a misztikus teológia különbsége és viszonyuk egymáshoz

Vissza kell vonni a felosztást az aszkétikus és misztikus teológiára, amelyet csak a 18. században vezettek be Scaramelli és a követõi.

A 18. századig az egész misztikus utat, a kezdetektõl az Istennel való egyesülésig - mind a tisztulás, mind a megvilágosodás, mind az egyesülés útját - misztikus teológia címmel tárgyalták.

Ez a hármas út felosztás - tisztulás, megvilágosodás, egyesülés - Vallgornera nevéhez fûzõdik, aki a kármelita Szentháromságról nevezett Fülöp alapján az 1662-es Mystica theologia divi Thomae címû mûvében vezette ezt be.

A tisztulás útja: A kezdõk útja amely során külsõ és belsõ érzékek, a szenvedélyek, az értelem és az akarat aktív megtisztítása zajlik önmagunk legyõzése, az elmélkedés és az ima segítségével, amelyet az érzékek passzív tisztulása - amely olyan mint egy második megtérés - zár le, amely során elkezdõdik a belénköntött szemlélõdés. A belénköntött szemlélõdés az átmenet a megvilágosodás útjára.

A megvilágosodás útja: "A haladók útja, amelynek tárgyalása során elõször a szemlélõdés felosztásáról beszél, majd a Szentlélek ajándékait, a belénköntött szemlélõdést -amely különösen a megértés és a bölcsesség ajándékából származik - tárgyalja, amelyeket kívánatosnak tekint minden belsõ életet élõ ember számára, mint erkölcsileg nélkülözhetetlen dolgot ahhoz hogy az ember elérje a keresztény tökéletességet. Miután számos cikket szentel a külöleges kegyelmeknek (látomásk, kinyilatkoztatások, belsõ szavak), a mû második részét kilenc fejezet zárja, amely a lélek passzív tisztulásával foglalkozik, amely jelzi a megvilágosodás útjára való átmenetet."

Az egyesülés útja: A tökéletesek útja. Ennek tárgyalásakor Vallgornera a szemlélõdõ lélek Istennel való mély, belsõ egyesülésének a lépéseit tárgyalja az átalakító egyesülésig - a legteljesebb összhangban a keresztény hagyománnyal.

Ezzel szemben Scaramelli (1687-1752) a Direttorio mistico címû mûvében, majd az õ követõi szétválasztják az aszkézist és a misztikát, míg az elõbbit a normális útnak tekintik, az utóbbit rendkívülinek, mely kevesek számára adatik és nem is szükséges a keresztény tökéletességhez.

A 20. századig ez volt az uralkodó nézet, ekkor azonban többen is felléptek ellene.

Garrigou-Lagrange több alapvetõ kritikát is megfogalmaz Scaramellivel és a követõivel szemben:

1. A tanításuk szemben áll Szent Tamás és Keresztes Szent János tanításával.
Scaramelli nem tárgyalja az aszkézisnél, hanem csak a misztikánál - tehát nem tartja a normál úthoz, hanem csak a rendkívüli úthoz tartozónak - a Szentlélek ajándékait. Ezzel szemben Szent Tamás azt tanítja, hogy a Szentlélek ajándékai feltétlenül szükségesek az üdvösséghez.

"Szt. Tamás azt tanítja, hogy a Szentlélek hét ajándéka, noha élesen elkülönül a belénk öntött erényektõl, mindazonáltal minden igaz emberben megvan, mert ezek a jótettekkel kapcsolatosak. Az mondja továbbá, hogy ezek szükségesek az üdvösség eléréséhez, mivel az igaz ember találhatja magát olyan nehéz helyzetben, amikor még a belénköntött erények sem elégségesek és ahol a Szentlélek speciális inspirációjára van szüksége, amelyre az ajándékok tesznek minket fogékonnyá. Szent Tamás hasonlóképpen azon a véleményen van, hogy az ajándékok elég gyakran megtalálhatóak szokásos körülmények is, hogy a nagylelkû bensõséges lelkekben tökéletességet, lendületet, készségességet adjanak a belénköntött erények gyakorlásának, ez pedig nem lehetséges a Szentlélek felsõbb beavatkozása nélkül. "

Keresztes Szent János az érzékek tisztulását a tisztulás és a megvilágosodás útja átmenetébe teszi és gyakorinak tartja. Szalézi Szent Ferenc hasonló véleményen van. Ezzel szemben Scaramelli az érzékek és a szellem tisztulását az egyesülés útja végére teszi és nem a normális út részének, hanem különleges adománynak tekinti.

2. A hagyomány a belénköntött erényeket és a Szentlélek ajándékait a szellemi organizmus részének és szükségesnek tartja a keresztény tökéletesedéshez, ezzel szemben Scaramelli a Szentlélek ajándékait kivételes kegyelemnek tekinti.

3. Garrigou-Lagrange teljesen értelmetlennek és a hagyománnyal szembenállónak tartja azt ahogy Scaramelli szétválasztja az Istenhez vivõ utat aszketikusra (ebben is megkülönbözteti a három - tisztulás, megvilágosodás, egyesülés - utat), amely a normális és emberek többsége számára adott út (amelynek nem része már a belénköntött szemlélõdés és a Szentlélek ajándékai, és nem tartozik bele az érzékek és a szellem János által leírt tisztulása) és egy misztikusra, amely azonban kivételes és kevesek számára fenntartott. Vele szemben Garrigou-Lagrange alapvetõen kérdésesnek tartja, hogy a belénköntött szemlélõdés, a tisztulások és a Szentlélek ajándékai nélkül hogyan juthat el az ember az Istennel való egyesüléshez szükséges tökéletességhez.

Az aszkétikus és a misztikus teológia meghatározása Garrigou-Lagrange szerint:
"Mi tehát akkor az aszkétikus teológia azok számára a kortárs teológusok számára, aki visszatérnek a hagyományos felosztáshoz? Szent Tamás elvei, Keresztes Szent János és hasonlóképen Szalézi Szent Ferenc tanítása szerint is, az aszkétikus teológia a tisztulás útjával foglalkozik, amely során a kezdõk, akik megértették, hogy nem maradhatnak fogyatékos és langyos lelkek, saját maguk nagylelkûen gyakorolják az erényeket, de még csak pusztán emberi erõvel - ex industria propria - a rendes és az aktuális kegyelem segítségével. A misztikus teológia ezzel szemben a megvilágosodás útjával kezdõdik, amelyen a haladók a Szentlélek megvilágosításának erejével már elég gyakran és nyilvánvaló módon a Szentlélek ajándékainak emberfölötti módján gyakorolják az erényeket. A belsõ Mester különleges sugallata alapján többé már nem "ex industria propria" cselekszenek, hanem az ajándékok emberfölötti módja, amely mindezidáig látens vagy csak alkalmilag nyilvánvaló volt, most teljesen nyilvánvalóvá és gyakorivá válik."

"Ezek szerint a szerzõk szerint a misztikus élet lényegét tekintve nem valami rendkívüli dolog, mint a látomások és a kinyilatkoztatások, hanem a megszentülés rendes útjának igen fontos része."

"Ebbõl következik, hogy a misztikus teológia nemcsak olyan lelkek útmutatására alkalmas, akik rendkívüli vezetést kapnak, hanem minden olyan bensõséges lélek irányítására is, akik nem akarnak megállni a fejlõdésben, akik odaadóan törekszenek a tökéletességre, és igyekeznek egységben maradni Istennel a mindennapi élet erõfeszítései és ellentmondásai közepette."

"Abból amit most mondtunk, magától értetõdik, hogy az aszkétikus teológia a a misztikus alá van rendelve.
Röviden, minden katolikus szerzõ véleménye szerint téves minden olyan misztikus teológia, amely nem komoly aszkézisen alapul."

"Ha a Szentháromság valóban jelen van bennünk, ha az Ige ténylegesen testet öltött, meghalt értünk és valóban jelen van az Oltáriszentségben, ha a misében minden nap szentségileg felajánlja Magát értünk, ha Önmagát mint ételt adja nekünk, ha mindez igaz, akkor csak a szentek azok akik teljesen rendben vannak, minthogy az élet sötétségei és nehézségei közepette gyakori, mintegy tapasztalati tudáson és az állandóan növekvõ szereteten keresztül felfogott isteni jelenlét által élnek. És az Istennel szorosan egyesült élet lényegi minõségében messze nem tûnik valami alapvetõen rendkívülinek, hanem egyedül ez látszik teljesen normálisnak. Mielõtt elérnénk ezt az egységet, olyanok vagyunk, mint egy még félálomban lévõ ember, aki nem tud valóban és eléggé élni a nekünk adott hatalmas kinccsel és az egyre újabb kegyelmekkel, amelyeket azok kapnak, akik nagylelkûen akarják követni a mi Urunkat."

Végül még elmondja, hogy a belénköntött szemlélõdés nélkül nem szokás elérni a szentséget, enélkül nem lehet elérni a keresztény tökéletességet, amely magában foglalja a teológiai erények gyakorlássát és a Szentlélek adományainak a befogadását.

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 3.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

II. THE QUESTION OF THE ONE THING NECESSARY AT THE PRESENT TIME - Az egyetlen szükséges dolog kérdése a mai idõkben
Ha az ember nem akar már eleget tenni Isten - Aki teremtette és Aki a végsõ célja - felé irányuló alapvetõ vallásos kötelességeinek, akkor csinálni fog magának vallást, mert teljességgel képtelen vallás nélkül élni. Elsõsorban a tudományos és a társadalmi aktivitásokat (szocializmus, kommunizmus) elemzi itt.

III. THE AIM OF THIS WORK -A mû célja
Az a mû célja, hogy meghívja a lelkeket arra, hogy bensõbbé váljanak és törekedjenek az Istennel való egységre.
Két csapdát akar elkerülni: Azt a fajta tudományosságot, amelyik elveszik a részletekben és már nem látja a fontos dolgokat és összefüggéseket, másfelelõl pedig azt, hogy a népszerûsítés kedvéért feladja az intellektuális színvonalat.

IV. THE OBJECT OF ASCETICAL AND MYSTICAL THEOLOGY - Az aszkétikus és a misztikus teológia tárgya
"Az aszketikus teológia elsõsorban a bûnök és a hiányosságok megszüntetését és az erények gyakorlását tárgyalja. A misztikus teológia elsõsorban a Szentléleknek való engedelmességet, a hit titkainak belénköntött szemlélését, az Istennel való egységet, amely ezekbõl származik, és az olyan különleges kegyelmeket is, mint a látomások és kinyilatkoztatások, amelyek néha társulnak a belénkönött szemlélõdéshez."

V. THE METHOD OF ASCETICAL AND MYSTICAL THEOLOGY - Az aszkétikus és a misztikus teológia módszere
A misztikus teológia nem jól-rosszul leírt esetek gyûjteménye, hanem a kegyelem mûködésének teológiája.Mind a két szélsõséget, azt is, hogy szétesik esetekre és azt is, hogy elveszik az elméleti részletekben, el kell kerülni.

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 2.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

I. THE ONE THING NECESSARY - Az egyetlen szükséges dolog

A belsõ élet egyszerûen az, hogy az ember befelé fordul és megbeszéli önmagával azt ami foglalkoztatja.

A jóra törekvõ emberek esetében ez a befelé fordulás egyre inkább Istennel való párbeszéd lesz, amely során az ember önmaga helyett Istent állítja az élete központjába. Ez a folyamat maga a belsõ élet. Amelyben az egyetlen fontos dolog az, hogy az ember meghallja Isten szavát és aszerint éljen.

A belsõ élet: a lélek kapcsolata (élete) Istennel.

Vannak, akik azt gondolják, hogy elég éppen csak megmenekülni, nem kell szentnek lenni. Természetesen nem kell csodatévõ vagy az Egyház által kinyilvánított szentnek lenni, de a megmenekülés és a szentté válás ugyanaz, a mennybe ugyanis csak szentek vétetnek föl. Vagy itt a földön vagy a tisztítótûzben, de teljesen meg kell tisztulni, ahhoz hogy valaki bekerüljön a mennybe:

"A szentséghez nem szükséges sem különösebb intellektuális kultúra, sem nagy külsõ aktivitás, hanem csak az, hogy alapvetõen Isten által éljünk."

"Ahhoz, hogy megmentsük a lelkünket, egy dolog szükséges: hogy meghalljuk Isten szavát és aszerint éljünk. Ebben található a jobbik rész, amely soha nem vehetõ el a hivõ lélektõl, még ha minden egyebet el is veszít."

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 1.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PREFACE - Elõszó

Amellett érvel, hogy a belénköntött szemlélõdés a szentté válás normális útja, nem pedig valami rendkívüli, ritka kegyelem.
"We have thus found a confirmation of what we believe to be the truth about the infused contemplation of the mysteries of faith, which seems to us more and more to be in the normal way of sanctity and to be morally necessary to the full perfection of Christian life. ... the normal prelude of the vision of heaven, the infused contemplation of the mysteries of faith, is, by docility to the Holy Ghost, prayer, and the cross, accessible to all fervent interior souls."
"We have never said, moreover, as some have asserted we did, that "the state of infused contemplation, properly so called, is the only normal way to reach the perfection of charity." This infused contemplation, in fact, generally begins only with the passive purification of the senses, or, according to St. John of the Cross, at the beginning of the full illuminative way such as he describes it. Many souls are, therefore, in the normal way of sanctity before receiving infused contemplation, properly so called; but this contemplation, we say, is in the normal way of sanctity, at the summit of this way.”
A lábjegyzetében (2. lábjegyzet):
"We do not say that the state of infused contemplation is the only normal way of sanctity, but that it is at the summit of the normal way of sanctity. We wish to show in the present work that there is a degree of perfection and also of reparatory life which remains inaccessible as a characterized state without the passive purifications of the senses arid spirit, properly so called.” - Tehát tisztulás nélkül nincs misztika.

INTRODUCTION - Bevezetés
Az a könyv alapkérdése, hogy a belénköntött szemlélõdés és az ezen keresztül elért Istennel való egység különleges kegyelem vagy a szentté válás normális útja.
"Is the infused contemplation of the mysteries of faith and the union with God which results therefrom an intrinsically extraordinary grace, or is it, on the contrary, in the normal way of sanctity.”

Reginald Garrigou-Lagrange

Reginald (Gontran-Marie) Garrigou-Lagrange 1877-ben született Franciaországban és 1964-ben halt meg Rómában.

Orvosi tanulmányokat kezdett el a Bordeaux-i egyetemen, de 1897-ben mély megtérés hatására ott hagyja az egyetemet és belép a domokos rendbe.
1909-tõl 1959-ig az római Angelicumban tanít alapvető teológiát, dogmatikát és 1917-ben megalapítja az első spirituális teológia tanszéket.
A 20. század legjelentősebb tomista teológusának számít. Különösen jelentõset alkotott a spirituális teológia területén.



ÉLETÉRŐL AZ INTERNETEN:

- Reginald Garrigou-Lagrange OP
- A Saint in Heaven
- The Last Battle of Garrigou-Lagrange
- Padre Gontran Garrigou-Lagrange
- Réginald Garrigou-Lagrange Il mostro sacro del Tomismo

BIBLIOGRÁFIA:

- Bibliografie P. Reginalda Garrigou-Lagrange OP
- Reginald Garrigou-Lagrange
- Fonti bibliografiche su P. Réginald Garrigou-Lagrange
- Tutte le opere di p. Garrigou-Lagrange

MŰVEI:

magyarul
- A megkezdett örökélet  
- THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.
Magyar nyelvű jegyzetek néhány fejezetről.

in English;
- THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.
- THE THREE WAYS OF THE SPIRITUAL LIFE.
- LIFE EVERLASTING.
-  CHRIST THE SAVIOR.
-  CHRIST THE SAVIOUR  - A Commentary on the Third Part of St Thomas' Theological Summa
- REALITY—A Synthesis Of Thomistic Thought.
- PROVIDENCE.
- THE TRINITY AND GOD THE CREATOR. 
- GRACE: Commentary on the Summa Theologica of St. Thomas. 
- Commentaries on the Summa written by Pere Reginald Garrigou-Lagrange, O.P.
- THE ONE GOD - A Commentary on the First Part of St Thomas' Theological Summa 
- PREDESTINATION
- The Priesthood and Perfection
- Excerpts from  fr. Garrigou-Lagrange OP
- Excerpts from Garrigou-Lagrange's commentary on De Eucharistia
- The Mother of the Savior
- Where is the New Theology Leading Us?

en français
- Les Trois äges de la vie Intérieure 
- La Mère du Sauveur et notre vie intérieure 
- La Providence et la confiance en Dieu
- L'Éternelle vie et la profondeur de l'Âme
- Les trois conversions et les trois Voies
- Le sens commun
- La synthèse thomiste
- La Mère du Sauveur et notre vie intérieure
- Articles:
  - La Royauté universelle du Christ
  - L'unique personnalité du Christ 
  - Le sacerdoce du Christ
  - Le Christ Chef mystique de l'Eglise 
  - Le Cœur eucharistique de Jésus et le don parfait de Lui-même
  - La Sainte Trinité en nous 
  - La Sainte Trinité et le don de soi
  - Les convenances de l'Incarnation et notre vie spirituelle
  - Le progrès spirituel en Marie
  - Du gouvernement royal
  - La joie d’être enfant de Dieu
  - La charité et les béatitude
  - L'efficacité de la prière
  - La Prééminence de saint Joseph sur tout autre saint
  - Comment  devons-nous nous abandonner à la Providence ?
  - Le Discernement des esprits 

  - Prémystique naturelle et mystique surnaturelle

  - La Question de l'Amour pur et les principes de St Thomas 

  - Le devoir de la réparation

  - L'assistance à la Messe, source de vie spirituelle 

  - L'âme du Saint-Sacrifice de la Messe

  - Les communions sans action de grâces 

  - Pour l’intelligence du dogme de la Providence

  - Grâce actuelle et sainteté personnelle 

en español
- Las tres edades de la vida interior
- La sintesis tomista

in italiano
- Sacerdote con Cristo
 Sacerdote e Vittima