Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

PREFACE - TRANSLATOR'S PREFACE - FOREWORD - ELÕSZÓ (Garrigou-Lagrange) - A(z angol) FORDÍTÓ ELÕSZAVA - ELÕSZÓ (Samuel Stritch Chicago érseke)
INTRODUCTION - BEVEZETÕ
A. The one thing necessary - Az egyetlen szükséges dolog
B. The question of the one thing necessary at the present time - Az egyetlen szükséges dolog kérdése a mai idõkben
C. The aim of this work - A mû célja
D. The object of Ascetical and Mystical Theology - Az aszkétikus és a misztikus teológia tárgya
E. The method of Ascetical and Mystical Theology - Az aszkétikus és a misztikus teológia módszere
F. The distinction between Ascetical and Mystical Theology and their relations to each other - Az aszkétikus és a misztikus teológia különbsége és viszonyuk egymáshoz
G. Division of this work - A mû felosztása.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA
PROLOGUE - BEVEZETÕ
I. THE LIFE OF GRACE, ETERNAL LIFE BEGUN - A kegyelem élete, örök élet kezdõdött
A. Eternal Life Promised by the Savior to Men of Good Will - A Megváltó által a jóakaratú ember számára ígért örök élet
B. The Seed of Eternal Life in Us - Az örök élet csírái bennünk
C. An Important Consequence - Egy fontos következmény
II. THE INTERIOR LIFE AND INTIMATE CONVERSATION WITH GOD - A belső élet és a bensőséges párbeszéd Istennel
A. Conversation with Oneself - Párbeszéd önmagunkkal
B. Interior Conversation with God - Belső párbeszéd Istennel
III. THE SPIRITUAL ORGANISM - A szellemi organizmus
ARTICLE I - THE NATURAL LIFE AND THE SUPERNATURAL LIFE OF THE SOUL - A lélek természetes és természetfeletti élete
ARTICLE II - THE THEOLOGICAL VIRTUES - A teológiai erények
ARTICLE III - THE MORAL VIRTUES - A morális erények
ARTICLE IV - THE SEVEN GIFTS OF THE HOLY GHOST - A Szentlélek hét ajándéka
APPENDIX - THE SUPERHUMAN MODE OF THE GIFTS OF THE HOLY GHOST - A Szentlélek ajándékainak emberi szint fölötti működésmódja

folytatás következik ...

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 18.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

III. THE SPIRITUAL ORGANISM - A szellemi organizmus
APPENDIX - THE SUPERHUMAN MODE OF THE GIFTS OF THE HOLY GHOST - A Szentlélek ajándékainak emberi szint fölötti működésmódja

A Szentlélek ajándékainak szuperhumán módjai az aszketikus szakaszban inkább látensek, míg a misztikus szakaszban gyakoriak és manifesztek.

"Az összes lelki író megerõsíti, hogy ez a speciális inspiráció, amely hasonlít a szélre, hogy mindig a megfelelõ pillanatban jelenik meg, rendesen látens és szinte érzékelhetetlen eleinte, és ha nincs vele szemben ellenállás, akkor általában erõsebb és sokkal nyomatékosabbá válik. ... Az inspiráció, amelyik elõször látens és homályos, egyre manifesztebb, világosabb és nyilvánvalóbb lesz, ha valaki hívõ."

"A lelki írók szerint meg kell szilárdulnunk a nyugalomban, hogy érzékenyek legyünk erre az inspirációra és hogy különbséget tudjuk tenni eközött és aközött, ami félrevezethet minket."

Az ember nem tud minden morális defektustól megszabadulni a saját erejébõl. Tamás véleménye errõl: "Akár azt gondoljuk, hogy az emberi értelem saját természetes tökéletesdése által tökéletesedik, akár azt hogy a teológiai erények által, nem ismerhet minden dolgot vagy minden lehetséges dolgot. Következésképpen lehetetlen elkerülni minden oktalanságot és másokat, mint az ellenvetésben említett dolgok. Isten azonban, aki minden tudással és hatalommal rendelkezik, az Ő indításai által megvéd minket minden oktalanságtól, tudatlanságtól, az értelem homályosságától, szív sötétségétõl és hasonlóktól. Következésképpen a Szentlélek ajándékait - amelyek érzékennyé tesznek minket az Ő ösztönzéseire - mondják eme tökéletlenségek ellenszerének."

"Az tartjuk tehát, hogy a Szentlélek speciális inspirációi szükségesek ahhoz, hogy a lélek megtisztuljon bizonyos megdolgozatlanságtól vagy keménységtõl, bizonyos homályosságtól, szellemi oktalanságtól és a többi hasonló defektustól, amelyek nem csak bizonyos pszichológiai tisztasággal összeegyeztethetetlenek, hanem a morális tisztasággal sem. A Szentlélek ezen inspirációnak való egyre teljesebb engedelmesség nélkül a lélek mélye nem tud megtisztulni a többé-kevésbé tudattalan egoizmustól, amelyik akaratlan hibák formájában belekeveredik számos cselekedetünkbe és számos többé vagy kevésbé bûnös hibába."

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 17.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

III. THE SPIRITUAL ORGANISM - A szellemi organizmus
ARTICLE IV - THE SEVEN GIFTS OF THE HOLY GHOST - A Szentlélek hét ajándéka

A. The Teaching of Scripture - A Szentírás tanítása

Az eredeti szövetg Izajásnál (Iz 11, 2-3.), ami az eljövendõ Messiásról szól: "And the Spirit of the Lord shall rest upon Him: the spirit of wisdom, and of understanding, the spirit of counsel, and of fortitude, the spirit of knowledge, and of godliness, and He shall be filled with the spirit of the fear of the Lord." - azaz a Szentlélek hét ajándéka: bölcsesség, értelem (megértés), tanács, erõsség, tudás, jámborság, istenfélelem.

A bölcsességrõl: Bölcs 7:7-28. Ez a legértékesebb.

Ezeket Jézus szavai értelmezik a számunkra: Ján 14, 15-26.

B. Tradition - Hagyomány

Az egyházatyák gyakran kommentálják ezeket a részeket és a 3. századtól egyértelmû megegyezés van arról, hogy ez a hét a Szentlélek hét ajándéka. Szt. Damasus pápa 382-ben ezekre, mint a Szentlélek hét ajándékára hivatkozik (Denzinger, Enchiridion, no. 83.).

a. Szent Ágoston: De sermone Domini, I, 1-4; De doctrina christiana, II, 7; Sermo 347. Összefüggést mutat ki az evangéliumi boldogságok és a hét ajándék között. S egy fejlõdési utat állít fel, amely a félelemmel kezdõdik és amelynek a bölcsesség a koronája. Ennek az elsõ szakasza egy közvetett felkészülés, a morális erények gyakorlása által, a jámborság, az erõsség, a tudás és a tanács adományával támogatva. A második szakasza a közvetlen felkészülés, amely során a lélek úgy tisztul meg, hogy a megértés (értelem) ajándéka által a lélek egy megvilágosító hitet kap, a remény megerõsödik az erõsség ajándéka által és egy erõteljesebb szeretet lesz benne. Az elsõ szakaszt aktív életnek hívja, a másodikat kontemplatívnak.
b. A Trienti Zsinat tanítása:"Ennek a megigazulásnak az okai a következõk: ... Létesítõ oka pedig a könyörülõ Isten, aki ingyen megtisztít és megszentel (1Kor 6, 11), és megjelöl és felken a megígért Szentlélekkel, aki a mi örökségünk záloga." (Denzinger 1529)
c. A Trienti Zsinat Katekizmusa:"A Szentléleknek ezek az ajándékai értünk vannak, mintegy az isteni forrásként, ahonnét a keresztény élet szabályainak élõ tudását vesszük, ami által tudhatjuk, hogy vajon a Szentlélek bennünk lakik-e." - Elég fontosnak látszik: a keresztény élet elõírásainak élõ tudása mutatja, hogy bennünk lakik-e a Szentlélek.
d. Szent Pál: Maga a Lélek tesz tanuságot arról, hogy Isten fiai vagyunk. (Róm 8, 16) "Ő tesz tanuságot a fiúi szeretet által, amelyre inspirál minket és ami által - hogy úgy mondjuk - érezhetõvé teszi Önmagát a számunkra."
e. A pünködsi liturgia szekvenciáiban szintén a Szentlélek hét ajándékáról van szó.
f. Hasonlóképpen a Veni Creator Spiritus-ban.
g. XIII. Leó encikliájában kifejti, hogy a teljes keresztény élethez szükségünk van a Szentlélek ajándékaira. (Encyclical Divinum illud munus (May 9, 1897))

C. The Gifts of the Holy Ghost According to St. Thomas - A Szentlélek ajándékai Szent Tamás szerint
Tamást idézi (Summa Ia IIae, q.68, a. 1.) és ez alapján mondja: "Így tehát láthatjuk, hogy a Szentlélek ajándékai nem aktusok vagy aktuális indítások vagy a kegyelmi segítségek, hanem inkább minõségek vagy folyamatos belénköntött diszpozíciók (habitus), amelyek képessé teszik az embert, hogy azonnal engedelmeskedjen az isteni inspirációknak."

A Szentlélek ajándékai annyiban is különböznek a belénköntött erényektõl, hogy különbözik az alapjuk (principles): a Szentlélek és a hit által megvilágosított értelem.

Szent Tamás a Summa-ban (Ia IIae, q.68, a.2.) azt állítja, hogy a Szentlélek ajándékai szükségesek az üdvösséghez, önmagukban a belénköntött erények nem elégségesek ehhez. A Szentlélek ajándékai nélkül nem tudunk bizonyos nagyon kifinomult, erõszakos vagy hosszan tartó kísértéseknek ellenállni.

""A teológiai és morális erények által - mondja Szent Tamás - az ember a végsõ célját illetõen nincs annyira tökéletesítve, hogy ne lenne még folyamatosan szüksége a Szentlélek magasabb sugallataira." Ez a szükség folyamatos az emberben; emiatt az ajándékok folyamatos, belénköntött diszpozíciók. "

A Szentlélek inspirációit nem akkor kapjuk, amikor mi akarjuk, hanem amikor Isten akarja adni nekünk.

"Szent Tamás (Ia IIae, q.68, a.3) és a kommentátorai, különösen Szent Tamásról nevezett József, világosan megmutatják, nagyon illõ, hogy az ajándékok folyamatos diszpozíciók (habitus) legyenek bennünk, amely megadja azt, hogy habitusszerûen engedelmesek legyünk a Szent léleknek, Aki mindig az igazak lelkében tartózkodik, míg a morális erények folyamatos diszpozíciók, amelyek megadják, hogy az akarat és a lélek érzéki része habitusszerûen engedelmeskedjen a józan ész irányításának.."

"A Szentlélek nem jön hozzánk az Ő hét ajándéka nélkül, amelyek ily módon a szeretethez társulnak, és amelyeket következésképpen elvesztünk a halálos bûnnel."

Éppen ezért nem képzelhető el, hogy valaki a szeretetben magas szinten legyen anélkül, hogy ennek megfelelő szinten lennének benne a Szentlélek ajándékai.

A teológiai erények, amelyek egyesítenek minket a Szentlélekkel, a hét ajándék fölött álnak.

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 16.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

III. THE SPIRITUAL ORGANISM - A szellemi organizmus

ARTICLE III - THE MORAL VIRTUES - A morális erények

Különbséget kell tenni a szerzett morális erények és a belénköntött morális erények között. Az elsõ megszerezhetõ saját erõbõl és így ismerik a pogányok, a második nem, és ismeretlen a pogányok között. A szerzett erények megszerezhetõk a józan ész irányításával gyakorlás által.

A szerzett morális erények tárgya a józan ész által elérhető, míg a belénköntött morális erények tárgya lényegileg természetfeletti és csak a belénköntött hit által fogható fel.

A kétfajta morális erényegymástól függetlenül is létezhet. Azaz nem csak a szerzett morális erények létezhetnek a belénköntött nélkül, hanem bizonyos esetekben a belénköntött erények is létezhetnek szerzettek nélkül.

A. The Acquired Moral Virtues -A szerzett morális erények
A halálos bûn állapota gyakran torzítja a szerzett morális erényeket is, például mértékletesség helyett fösvénység vagy nem az igazságosság belátása miatt adja meg az ember a tartozását, hanem a nyakába szakadható per miatt.
A halálos bûn állapotában is lehetséges, hogy valakiben valódi szerzett morális erények legyenek. Például józan a dolog belátható következményei miatt. De amíg valaki a halálos bûn állapotában van, ezek az erények mindig instabil állapotban vannak (in statu dispositionis facile mobilis) és soha nem jutnak el a megbízható erények szintjére (difficile mobilis).

"Miért van ez? Az a válasz, hogy amíg az ember a halálos bûn állapotában van, az alapvetõ irányultságában van elfodulva Istentõl. Ahelyett, hogy Istent szeretné mindenek felett, a bûnös jobban szereti magát, mint Istent, és ennek az a következménye, hogy nagy gyengeséget mutat a morális javak követésében, még a természetes rendben is."

Azért, mert nem támogatják õket - mivel hiányoznak - a belénköntött morális erények. Különösképpen az okosság, amely irányítója kell legyen a morális erényeknek. Ehhez viszont a kegyelem állapotában kell lenni. Mivel a bûnbeesés óta senki sem tudja jobban szeretni Istent önmagánál gyógyító kegyelem nélkül, ami gyakorlatilag elválaszthatatlan a megszentelõ kegyelemtõl.

B. The Infused Moral Virtues - A belénköntött morális erények
A hagyománnyal és V. Kelemen pápának a Viennai Zsinaton hozott döntéséve össznagban a Trienti Zsinat Kateakizmusa (II. rész A keresztségrõl és annak hatásairól) azt mondja: "A (megszentelõ) kegyelem, amely a keresztségben adományozódik, az erények dicsõséges kíséretével társul, amely mint Isten speciális ajándéka, a kegylemmel párhuzamosan átjárja a lelket."

A szerzett erények arra képesítenek minket, hogy ja haza jó polgárai legyünk, a belénköntöttek pedig, hogy a mennyei haza jó polgárai legyünk.

A belénköntött szeretet nem létezik belénköntött morális erények nélkül. Ha az ember elveszti halálos bûn által a belénköntött szeretetet, elveszti a belénköntött morális erényeket is.(De mivel a hitet és a reményt az ember nem veszi el automatikusan, nem veszi el az ehhez kapcsoló erényeket sem automatikusan - noha a kegyelmi állapot megszûnésével romlanak ezek is.)

C. Relations Between the Infused Moral Virtues and the Acquired Moral Virtues - A belénköntött és szerzett morális erények viszonya egymáshoz
A belénköntött erények belső könnyűséget (képességet) adnak az adott erény megtevéséhez, míg a szerezett erények a gyakorlással megszerzett képességet adják. A megszentelő kegyelem helyreállítása gyónással például megadja a belsõ képességként a mértékletességet egy alkoholistának, akinek közben nincsen meg szerzett erényként a mértékletesség képessége. (Pont ezért nagyon kell kerülnie az alkalmakat.)

Jó esetben a szerzett erények a belénköntött erények alá rendelõdve mûködnek.

Hosszan beszél arról, hogy az erény egyáltalán nem biztos, hogy azonos a középúttal.

A teológiai erényeknek alárendelt szerzett és belénköntött morális erények adják a spirituális organizmusunkat. Ennek a részei, mint a kéz öt újja együtt fejlõdnek. (Vagyis, ha jól értem, ebbõl az következik, hogy ha az ember nem fejlõdik a szerzett erényekben, akkor azzal leállítja a fejlõdését.)

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 15.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

III. THE SPIRITUAL ORGANISM - A szellemi organizmus
ARTICLE II - THE THEOLOGICAL VIRTUES - A teológiai erények

A teológiai erények belénköntött erények. A tárgyuk közvetlenül Isten. A morális erények tárgyai ezzel szemben azok az eszközök, amelyek Isten felé segítenek minket.

A belénköntött erények közül a hit az, ami megadja, hogy hinni tudjunk Istenben. Ez egy olyan magasabb szellemi érzékenységet ad Isten felfogására, ami semmilyen más módon nem érhető el. A belénköntött hit kegyelme az angyalok természtes élete fölé emel minket. A hit Isten ajándéka. Az Egyház a szemipelágiánusokkal szemben azt tanítja, hogy a hit kezdete is kegyelmi ajándék (1Kor 1, 11). Az összes nagy teológus azt tanítja, hogy a hit lényegileg természetfeletti és magasabb rendű, mint az összes látható csoda. Az ismeret önmagában nem tesz hívõvé. Hiába ismeri valaki kiválóan a katolikus hitet és történelmet, attól még nem lesz hívõ, mert ez Isten külön kegyelmi ajándéka.

A hit támogatására két segítséget kapunk: a reményt és a szeretetet.

Ahogy az értelmünket a belénköntött hit fénye támogatja, úgy az akaratunkat a természetfeletti szeretet.

A remény pedig a vágyad adja Isten birtoklására és azt teszi lehetõvé, hogy ne magunkban bizakodjunk, hanem Benne.

A belénköntött szeretet teszi lehetõvé, hogy Istent érdek nélkül, Önmagáért szeressük. Ugyancsak ez irányítja Istenre az összes egyéb erényeket. Ez a mi nagy természetfeletti erõnk.

Ha valaki halálos bûnt kvöet el, akkor elveszti a belénköntött szeretetet, de Isten mindaddig fenntartja benne a belénköntött hitet és reményt, míg ezek ellen az erények ellen nem követ el halálos bûnt.

A három belénköntött teológiai erény közül a legnagyobb a szeretet, Pálra hivatkozik.

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 14.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

III. THE SPIRITUAL ORGANISM - A szellemi organizmus
ARTICLE I - THE NATURAL LIFE AND THE SUPERNATURAL LIFE OF THE SOUL - A lélek természetes és természetfeletti élete

"Ha gondosan megvizsgáljuk az emberi lélek természetét, két teljesen különböző részt találunk benne: az egyik az érzéki rendbe tartozik, a másik az érzékfölötti vagy intellektuális rendbe. A lélek érzéki része közös az emberben és az állatokban; a következõket tartalmazza: külsõ érzékek és a belsõ érzékek, a képzelet, az érzéki emlékezet és az érzékiség vagy érzéki vágy is, amely a készenléteben álló szenvedélyekbõl vagy érzelmekbõl származnak, amelyet érzéki vágynak és gyûlöletnek, kívánságnak és elutasításnak, érzéki örömnek és szomorúságnak, reménynek és kétségbeesésnek, bátorságnak és félelemnek és haragnak nevezünk. Mindez az érzéki élet létezik az állatokban is..."

"E felett az érzéki rész felett, amely közös az emberben és az állatokban, a mi természetünk tartalmaz egy intellektuális rész is, amely közös az emberben és az angyalokban, bár sokkal erõteljesebb és szebb az angyalban. Ezáltal az intellektuális rész által emelkedünk a testünk fölé; emiatt mondjuk, hogy a lélek szellemi, hogy nem lényegében függ a testtõl és emiatt leszünk képesek túlélni a testet a halál után."

"Ebben az emelkedett részben a lélek lényegébõl származik a két magasabb képességünk az értelem és az akarat. Az értelem nem csak az érzéki minõségeket, a szineket és hangokat ismeri meg, hanem hanem a létezést is, a megérthetõ valóságot, a szükségszerû és általános igazságokat ..."

Ennek következtében az akarat képes ezeket igenelni és megvalósítani. Az ember szellemi képességei hatalmas teljesítményekre képesítik és eljuthat odáig, hogy a teremtésbõl felismeri Isten létét, de "... egyetelen teremtett értelem sem képes a természetes erejével, akár csak töredékesen és homályosan is, elérni magát az isteni értelmet." Ehhez ugyanis egy létszinten kellene lenni Vele.

"A megszentelõ kegyelem, a dicsõség magva, vezet be minket az igazságnak és az életnek ebbe a magasabb rendjébe. Ez lényegileg természetfeletti élet, részvétel Isten belsõ életében, az isteni természetben, amivel már felkészít minket arra, hogy egy nap úgy lássuk Istent ahogy Ő látja Magát és úgy szeressük Őt, ahogy Ő szereti Magát."

"A megszentelõ kegyelem - amely azt okozza, hogy elkezdünk tudni élni Isten belsõ életének ezen magasabb, angyalok fölötti szintjén - olyan mint egy isteni oltóág, amelyet a lélek leglényege fogad be, hogy megemelje az életerejét és olyan gyümölcsöket teremjen, amelyek többé már nem pusztán természetiek, hanem természetfelettiek, érdemszerzõ cselekedeteket, amelyek kiérdemlik az örök életet számunkra."

"Most tehát a kegyelemnek ez az élete a belénköntött erények és a Szentlélek ajándékai formájában fejlõdik bennünk. Mint ahogy a természetes életben az értelmi és érzéki képességeink a lelkünk leglényegébõl fakadnak, úgy a természetfeletti rendben a megszentelõ kegyelembõl - amelyet a lélek lényege befogad - származnak a felsõ és belsõ képességeink, a belénköntött erények és az ajándékok, amelyek azzal a forással, amelybõl származnak képezik a mi szellemi vagy természetfeletti organizmusunkat. Ez a keresztségben adatik nekünk és a bûnbocsánat állítja helyre, ha az a szerencsétlenség érne minket, hogy elvesztettük."

ERÉNYEK
teológiai:
1. hit
2. remény
3. szeretet
morális:
4. okosság
5. igazságosság
- vallás
- bûnbánat
- engedelmesség
6. erõsség
- türelem
7. mértékletesség
- alázatosság
- szelídség
- tisztaság

SZENTLÉLEK AJÁNDÉKAI
1. bölcsesség
2. értelem (megértés)
3. tudás
4. tanács
5. jámborság
6. erõsség
7. istenfélelem

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 13.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

II. THE INTERIOR LIFE AND INTIMATE CONVERSATION WITH GOD - A belső élet és a bensőséges párbeszéd Istennel
B. Interior Conversation with God - Belső párbeszéd Istennel

"A belsõ élet pontosan az a felemelkedés és átalakulás, ami akkor történik, amikor az a párbeszéd, amit az ember magával folytat, elkezd Istennel való párbeszéddé válni."

"Isten szelleme egyre inkább megmutatja a jóakaratú léleknek, hogy Isten mit kíván tõle és mit szeretne adni neki."

”Istennek ez a folymartos megmutatkozása az Őt keresõ lélek felé nincs minden küzdelem nélkül. A lélek szabaddá kell hogy váljon a bûn eredményezte kötésektõl és fokozatosan meg kell el kell tünjön az amit Szent Pál régi embernek nevez és ki kell formálódjon az új ember."

"Az amit Szent Pál belsõ embernek nevez, az ami a legfontosabb és legemelkedettebb bennünk, a hit által megvilágított értelem és az érzékiséget - amely közös az állatban és az emberben - uralni képes akarat."

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 12.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

II. THE INTERIOR LIFE AND INTIMATE CONVERSATION WITH GOD - A belső élet és a bensőséges párbeszéd Istennel

A. Conversation with Oneself. - Párbeszéd önmagunkkal

Az önzõ emberek kizárólag azon az alacsony érzéki szinten kommunikálnak magukkal, ami az állatokkal közös bennünk és nem élnek a léleknek azzal a szellemi részével (az akarat és az intellektus), ami az angyalokkal közös bennünk. Még ha foglalkoznak is Istennel, újra és újra visszaesnek az érzéki szintre. "Ahogy mondják, ha az élet nincs egy szinten a gondolatokkal, akkor a gondolatok végül az élet szintjére süllyednek vissza."

A kegyelmi állapotot elvesztve, a halálos bûn állapotában is megmaradhat a hit és a remény, ha valaki nem hitetlenséggel, kétségbeeséssel vagy gõggel vétkezett.

A kegyelem állapotában lévõ ember párbeszéde önmagával megváltozik. Elkezdi szeretni önmagát, nem saját magáért, hanem Istenért és megérti, hogy meg kell bocsátania az ellenségeinek és mindenkit szeretnie kell Istenért. Az ember ilyenkor még tele van bûnökkel. Ezek nem halálosak, hanem bocsánatosak, de hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ember az érzéki szinttel azonosítsa magát és újra halálos bûnökbe essen.

"Az ember magányos óráiban ez a belsõ párbeszéd minden dacára újra elkezdõdik, az ember hiába próbálja leállítani, nem képes rá. Meg szeretné szakítani, de képtelen ezt megtenni. A lélek központja egy olyan legyõzhetetlen szükséglettel bír, ami kielégítést követel. Valójában Isten az egyetlen, Aki válaszolni tud erre a szükségletre, és az egyetlen megoldás, ha az ember azonnal elindul a Hozzá vezetõ úton. Muszáj, hogy a lélek valaki mással beszéljen, mint önmaga. Miért? Mert a lélek nem a saját célja, mert a lélek célja az élõ Isten, és sehol nem tud megnyugodni Rajta kívül. Ahogy Szent Ágoston mondja: "Nyugtalan a szívünk, míg meg nem nyugszik Benned.""

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 11.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

II. THE INTERIOR LIFE AND INTIMATE CONVERSATION WITH GOD - A belső élet és a bensőséges párbeszéd Istennel

Az belsõ élet feltételezi a megszentelõ kegyelmet, amely az örök élet csírája bennünk. Azonban a kegyelem önmagában nem elégséges, hanem ehhez még az is szükséges, hogy az ember határozottan kûzdjön a bûn ellen és komolyan törekedjen Isten felé.

A belsõ életnek két formája van, az önmagunkkal és Istennel folytatott párbeszéd.

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 10.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

I. THE LIFE OF GRACE, ETERNAL LIFE BEGUN - A kegyelem élete, örök élet kezdõdött
C. An Important Consequence - Egy fontos következmény

Az elõzõek is azt mutatják, hogy a belénköntöt szemlélõdés és az ebbõl következõ Istennel való egyesülés nem rendkívüli jelenség. A megszentelõ kegyelem, amely bevon minket Isten belsõ életébe magasabb rendû adomány, mint a karizmák, amelyek az isteni beavatkozás jelei és nem egyesítenek szorosan Istennel.

"Ez a szemlélõdés tehát nem lényegét tekintve rendkívüli, mint a prófécia, hanem egy olyan kimagasló dolog, amelyik már a megszentülés normális útján is valóban megjelenik, bár viszonylag ritka, mint a magas szintû tökéletessség."

A megszentelõ kegyelem képessé tehet minket arra, hogy a halálunk után közvetlenül Isten boldogító színelátására jussunk. Az ehhez szükséges megtisztulást azonban csak az Istennel való misztikus egyesülés folyamán jöhet létre. Akik nem jutottak el ide, azoknak a tisztítótûzben kell megtisztulniuk. Ennek büntetésjellege van, míg a megtisztulás folyamata itt a földön érdemszerzõ és növeli a szeretetet.

Reginald Garrigou-Lagrange: The Tree Ages of the Interior Life 9.

Reginald Garrigou-Lagrange: THE THREE AGES OF THE INTERIOR LIFE.

Ezek a lapok a könyv olvasása során készített jegyzeteimet tartalmazzák, amelyek ugyan tematikusan követik a könyv szövegét, többnyire azonban a számomra fontos részleteket emelik ki és nem adják feltétlenül az adott rész szisztematikus és részletes ismertetését. Az egész inkább csak azt a célt szolgálja, hogy kedvet csináljon másoknak is az eredeti szöveg olvasásához.

PART I - THE SOURCES OF THE INTERIOR LIFE AND ITS END - A BELSÕ ÉLET FORRÁSAI ÉS VÉGCÉLJA

I. THE LIFE OF GRACE, ETERNAL LIFE BEGUN - A kegyelem élete, örök élet kezdõdött
B. The Seed of Eternal Life in Us - Az örök élet csírái bennünk

"Isten közvetlen látása, amirõl szó volt, meghaladja minden teremtett értelem - mind az angyal mind az ember - képességét. Természetesen a teremtett értelem - mind az angyal mind az ember - képes valóban megismerni Istent Istennek a természet rendjében megmutatkozó végzései alapján, de nem képes Õt úgy látni ahogy Õ látja Önmagát.Ha egy teremtett értelem képes lenne egyedül a természetes erõi segítségével közvetlenül látni Istent, akkor érelmének ugyanaz lenne az alakszerû tárgya mint az isteni Értelemnek, ugyanaz lenne a természete, mint Istennek."

"A teremtett értelem az isteni lényeg közvetlen látásához csak egy ajándékba kapott segítség, csak Isten kegyelme által képes felemelkedni. Az angyalban és bennünk ez a kegyelem arra hasonlít, ahogy egy vad bokor képessé lesz az oltás által jó gyümölcsöt teremni. Az angyal és az emberi lélek csak akkor válhat képessé Isten természetfeletti ismeretére és természetfeletti szeretetére, ha befogadja ezt az isteni oltást, a megszentelõ kegyelmet, ami részvétel az isteni természetben és Isten belsõ életében. Csak ez a kegyelem - ha befogadtuk a lelkünk lényegébe, mint szabad ajándékot - tudja a lelket felemelni oda, hogy egyáltalán képes legyen a lényegi isteni tevékenységekre, csak ez a kegyelem teheti képessé arra, hogy közvetlenül úgy lássa Istent, ahogy Ő látja Önmagát és úgy szeresse Istent, ahogy Ő szereti Önmagát. Más szavakkal, az értelem és az akarat megistenülése az elõfeltétele annak, hogy maga a lélek - a lélek lényege -, ahonnét ezek a képességek fakadnak, megistenüljön."

Erre vonatkozik Jézusnak a szamáriai asszonynak adott ígérete: "... aki abból a vízbõl iszik, amelyet én adok neki, soha többé nem szomjazik meg, hanem a víz, amelyet adok neki, örök életre szökellõ vízforrás lesz benne." (Ján 4.14)

A vízforrást Garrigou-Lagrange úgy értelmezi, hogy nem csak a saját, hanem mások lelkének a megmentéséhez is hozzá tud járulni.

János többször is mondja, hogy: "... aki a Fiúban hisz, annak örök élete van." (Ján 3:36; 5:24, 39; 6:40,47,55) Nem örök élete lesz, hanem van. Mivel a megszentelõ kegyelem, amit befogadunk olyan mint egy mag, amibõl majd az egész növény kialakul, mint egy makk, amibõl majd a tölgy lesz.

"Minden hagyomány kijelenti, hogy a kegyelem élete a földön, valójában a mennyei dicsõség magja. Szent Tamás örömmel mondja: "A kegyelem nem más, mint a mennyei dicsõség kezdete bennünk." Bossuet gyakran ugyanezekkel szavakkal fejezi ki magát. "

"Ez megmutatja, hogy Szent Tamás miért szereti mondani: A kegyelem javai önmagukban nagyobbak, mint a természet javai az egész univerzumban. A legcsekélyebb fokú megszentelõ kegyelem, amelyet egy csecsemõ lelke tartalmaz a megkeresztelése után sokkal értékesebb, mint az egész világegyetem természetes javai, beleértve az angyalokat is. Mivel a legkisebb fokú megszentelõ kegyelem is egy kimondhatatlanul magasztos rendhez tartozik, Isten belsõ életének a rendjéhez, ami minden csoda és az isteni kinyilatkoztatás minden jele fölött áll."